«

»

Már 30

A Hunokról,Szkítákról,Magyarokról

Hunokról,Atilláról,Szkitákról

 

1.

 

 

Amedée Thierry Attiláról írt könyvének 1856 évi kiadásának II. kötete 298 oldalán idézi a Heldenbuch (Etzels Hofhaltungból) :

“Volt Magyarországon egy nagyon híres király, kinek neve Attila volt: soha, sehol sem akadt hozzá hasonló. Gazdagságban és nagylelkűségben senki sem ért hozzá. 12 király koronázott fejjel szolgálta és rajtuk kívül parancsait 12 herceg, 30 gróf, lovagok, nemesek és számtalan fegyveres leste. Ez a király annyira emberséges és igazságos volt, hogy párjára találni nem lehetett.”

– ( A Heldenbuch ( Hősök könyve) egy 1479-ben kiadott könyv,kézirat gyűjtemény )

 

 

 

Otto J. Maenchen Helfen könyvének a 250-ik oldalán idézi Amasea-i Asterius homiliájából i.sz. 400-bol, a Hun király leírását [395-ben az Anatoliai akció idején Edessa körül];

” A hun (szkíta) király levette az aranytól és drágakövektől csillogó koronáját,levette a drága fémből készült harci vértjét,és elküldte őket Szent Pochas templomába Sinope-ba.”

Ugyancsak a 250-ik oldalon ír a hun harci vértezetről, Merobaudes (5ik szazad) verséből;  A hun harcosnak az övcsatja,tegeze,sisakja és vértezete ,a lónak a zablája,drágakövekkel diszítettek és aranyozottak.

A 249-ik oldalon pedig arról ír hogy a Hunoknak fémvértezete volt – Pacatus (4ik század), Sidonius (5ik század), Procopius (6ik század) nyomán.

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA250&dq=asterius+huns+armour&hl=hu&sa=X&ei=rlyaVLGmBoOAUcH-gqAL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=asterius%20huns%20armour&f=false

249-250 old.

 

Ebben a könyvben a 123-135-ik oldalon is ír hun fémvértezetről;

itt —> https://books.google.ro/books?id=H7Jgtmg_gZ4C&pg=PA124&dq=asterius+huns+armour&hl=hu&sa=X&ei=7V6aVJLPDcP_UrCdgagL&ved=0CCYQ6AEwAQ#v=onepage&q=asterius%20huns%20armour&f=false

 

 

 

Honagur hun vezer leirasa Movses Kaghankatvatsi [Daskhurantsi] (10-ik szazad) krónikájában a 4-ik századra a Shapur II. elleni csatánal a Kaukazusban vagy kozep-Azsiaban [tobbfele keppen lattam helyezve]; ”

A Hun magas volt, láncvértezetbe öltözött és a fején szegecselt sisak volt, aminek a homlokán rézlemez volt, a lándzsája erős cédrusfából készült, a kardja fényes csillogása félelmet keltett.”

itt –> http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya02En.htm

L. Gymyra – Hun ország a Káspi kapunál 1995.

 

más forditás szerint ’50 réteg vastag vértje’ volt [kéne látni az eredeti örmény szöveget]

https://archive.org/stream/Binder1_201404/Binder1#page/n42/mode/1up

64-ik old.

vagy ’50 féle fémbol’

https://www.google.ro/search?site=&source=hp&q=honagur+hun&oq=hon&gs_l=hp.3.0.35i39j0l9.924.3116.0.5377.8.6.2.0.0.0.257.895.0j5j1.6.0.msedr…0…1c.1.58.hp..1.7.663.0.anzNbGixrK0&qscrl=1

https://www.google.ro/search?q=Then+that+Hun+named+Honagur+placed+on+his+very+tall+and+broad+figure+armor+made+of+50+different+types+of+material&es_sm=122&qscrl=1&filter=0&biw=1280&bih=675

 

 

 

Tabari arab történész [9-10-ik század] azt irja hogy Peroz [Firuz] perzsa király idejében [5-ik század], a Hun királynak az országa [a hunok országa, de ami egyben a perzsa határ is] határán egy szobra állott amit 6 hónapig épitettek kőből amit azután fémmel vontak be.

itt —> http://books.google.ro/books?ei=WcyFVOjzM8HyOM3JgYAG&hl=hu&id=6e47AQAAIAAJ&dq=column+of+huns&focus=searchwithinvolume&q=Tabari

573-ik old.

 

 

A Nibelung-ból leírás a hunok vértezetéről;

”A mise után lett volna tornagyakorlat de a hunok nem akartak részt venni benne. Haghen ( aki sosem tudott csendben lenni ) mikor meglátta hogy egy hun megjelent csodálatos vértezetben,hozzálovagolt és a lándzsájával átdöfte. Ekkor egy általános támadás kezdődött amit Atilla szakított félbe és azt mondta hogy bármelyik hunt felköti ha a vendégeket bántjak.Ezután mind a két nemzet lovagjai együtt mentek vacsorázni teljes vértezetben.”

Forrás: egy 19ik századi könyvben találtam angolul,a címe – THE PENNY MAGAZINE FO THE SOCIETY FOT HE DIFFUSION OF USEFUL KNOWLEDGE ,450ik oldal. ( 1836-ból)

a könyv linkje itt: http://books.google.ro/books?id=yFkFAAAAQAAJ&pg=PA450&dq=huns+seeing&hl=hu&sa=X&ei=7npVUfziHvD54QSWjIDACQ&ved=0CDcQ6AEwAjgK#v=onepage&q=huns%20seeing&f=false

 

 

A Nibelungban pannóniai eredetű hun kardról írnak

Részlet Helmut Nickel írásából,az About the Sword of the Huns and the Urepos of the Steppes-ből

” In preparing for the flight Walther arms himself in Hunnish fashion-“pro ritu Panoniarum” – with a double-edged long sword, spatha, belted to his left hip – “et laevum femur ancipiti praecinxerat ense” – and a single-edged half-sword, semispatha, at his right – “atque alio dextrum, pro ritu Panoniarum; Is tamen ex una dat vulnera parte.”

 

 

A Hunok ünnepekkor Atilla feje felett ezüstöt és aranyat hajigáltak – és Atillának szkita énekeket énekeltek.

Ez a szokas megvolt meg Timur-Lenk idejeben is.

itt Jaszay-nal —> http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&pg=PA99&dq=dum+iter+pergerent+odas+et+cantilenas+scythicas&hl=hu&sa=X&ei=BZFlVNDZAqvRygOAjYFQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=dum%20iter%20pergerent%20odas%20et%20cantilenas%20scythicas&f=false

99-ik oldal

 

 

A Suidas lexikonban azt irja hogy a Szkitaknak a hadjarataikban kigyoalaku zaszloik voltak.

Forras ; Korponay Janos , Magyar akademiai ertesito,1857,2.kotet, 520. oldal

– Valoszinuleg hasonlo amit mutogatnak a szarmataknal es az avaroknal is, sarkany-farkasfejes ‘lofarkas’ zaszlo.

 

 

Hungároknak is Lófarkas zászló volt (Widukind-nal 10-ik szazad).

Forras; Kallay Ferenc – A pogany magyarok vallasa

itt —> http://books.google.ro/books?id=hXdAAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

151-ik old.

 

A Hungaroknak is volt Dracones [Dragones-Sarkany/Farkas-fejes zaszlo] meg a 12-ik szazadban is;

a zimonyi 1166-68 csataban irja le Choniates;

A pannonok egyetlen hadtestben álltak.Megszámlálhatatlan Dracones zászló csillogva hullámzott a seregen keresztül.”

itt —> http://books.google.ro/books?id=GL7Q3VBpLisC&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

77-ik oldal

 

 

 

 

Diodorus Siculus szerint Zarina szkita királynő miután legyőzte a szakákat [szkitákat] háborgató ellenséget sok várost épített [úgy is magyarazzák hogy a szkitáknak építette a városokat de inkább a perzsa területen lehetett ez mert ekkoriban megverik a szkiták a perzsákat], jólétet és műveltséget vezetett be. Ez mellett felölmúlta a többi korabelit a szépségével, bölcsességével és határozottságával. A halála után egy nagy halmot emeltek a tiszteletére ami sokkal nagyobb volt mint az őt megelőző királyoké, 3 szögü piramis formájában aminek mindegyik oldalának hossza 3 stadia volt és 1 stadia magas, aminek a tetejére Zarina aranyszobrát tették.

A fővárosa Zarinának Roxanace volt Ctesias szerint.

 

[1 stadia 600 láb Herodotus szerint azaz kb. 180 méter]

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=YA0oAAAAYAAJ&pg=PA20&dq=diodorus+zarina+citys&hl=hu&sa=X&ei=1OKaVMm1Icv1UsnLgvgM&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=diodorus%20zarina%20citys&f=false

20-ik old.

https://books.google.ro/books?id=oysUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Diodorus+%28Siculus.%29%22&hl=hu&sa=X&ei=1OaaVNnFCIKrU9CngvgK&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false

129-ik old.

https://books.google.ro/books?id=yRNfAAAAcAAJ&pg=PA107&lpg=PA107&dq=Paulus+Jovius+magyarok&source=bl&ots=c5_bgyUEEp&sig=Tyu7kjUjJiOjyRjEo4FGYpI4rvE&hl=hu&sa=X&ei=-NuaVLaUMMbtUrTRgpgL&ved=0CEgQ6AEwBg#v=onepage&q=Paulus%20Jovius%20magyarok&f=false

112-ik old.

https://books.google.ro/books?id=LiMYAAAAYAAJ&pg=PA184&dq=zarina+ctesias&hl=hu&sa=X&ei=D-uaVPynI4GpUp2Cg4gP&ved=0CDcQ6AEwAw#v=onepage&q=zarina%20ctesias&f=false

184-185 old. Roxanace fovaros

https://books.google.ro/books?id=LKFaPaZpergC&pg=PA287&dq=stryangaeus&hl=hu&sa=X&ei=hPCaVMHtAonzUvn4gMAL&ved=0CC4Q6AEwAg#v=onepage&q=stryangaeus&f=false

287 old. Rhoxonake varos

 

 

Myrina [Myrine] szkita amazon is alapitott városokat; Cyme-t,Pitana-t,Priene-t,Mytilene-t,Myrina-t (Lesbos-t) [Diodorus Siculus]

 
 

itt —> https://books.google.ro/books?id=54vfAwAAQBAJ&pg=PA30-IA35&dq=myrina+diodorus+siculus&hl=hu&sa=X&ei=8-mbVPfKC4SqUb-Zg6gL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20diodorus%20siculus&f=false

31-ik old.

https://books.google.ro/books?id=1HsVNy6Y2dwC&pg=PA144&dq=myrina+diodorus+founded+city&hl=hu&sa=X&ei=e-ubVPTXO4W6UcGegcAL&ved=0CDYQ6AEwAw#v=onepage&q=myrina%20diodorus%20founded%20city&f=false

144-ik old.

https://books.google.ro/books?id=4FwV5fu8D_UC&pg=PA8&dq=myrina+Mytilene,+Cyme,+Pitane+priene+strabo&hl=hu&sa=X&ei=5eybVKqCI4GvU5ukgKgL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20Mytilene%2C%20Cyme%2C%20Pitane%20priene%20strabo&f=false

8-ik old.

itt Strabo es masok szerint is Ephesus-t is az amazonok alapitottak.

https://books.google.ro/books?id=IQ_GAAAAQBAJ&pg=PA59&dq=myrina++strabo&hl=hu&sa=X&ei=Ve2bVMvEHoTzUt_8g5gL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20%20strabo&f=false

59-ik old

itt is Strabo utan; Myrina-t,Smyrna-t,Ephesus-t az amazonok alapitottak.

 

Jordanes szerint Tomis városát Tomyris szkita királynő alapitotta

https://books.google.ro/books?id=60RcAwAAQBAJ&pg=PR9&dq=jordanes+tomis+tomyris&hl=hu&sa=X&ei=3PCbVM2nB8WvUeS_gbAL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=jordanes%20tomis%20tomyris&f=false

9-ik old.

Ebbe a konyvbe meg felsorol par varost amit az Amazonok epitettek [amugy erdekes az ‘amazon’ nev hasonlit a ‘mason’-ra is ami annyi mint kőműves.]

itt —> https://books.google.ro/books?id=1Z8TAgAAQBAJ&pg=PA17&dq=amazons+founded+city&hl=hu&sa=X&ei=vg-cVPSzO-LVygPGt4CYCg&ved=0CDEQ6AEwAQ#v=onepage&q=amazons%20founded%20city&f=false

17-ik old.

A tobbin kivul meg; Anaia, Pygela, Latoreia, Myrleia, Kynna, Thibais, Amastris, Gryne, Sinope, Nikaia,

Anaia-t itt irja Ephorus-tol;

https://books.google.ro/books?id=fasGIzLTlBEC&pg=PA195&dq=anaia+city+amazons&hl=hu&sa=X&ei=qRGcVMq6KsjOygP32ICICw&ved=0CCkQ6AEwAA#v=onepage&q=anaia%20city%20amazons&f=false

195-ik old.

 

 

 

 

Tursat (Turxathos,Turxanthos,Turxanthus) [Disabulos fia (Decebal?)] szkita (turk) király beszéde a bizánci követekhez; [Aventinus a Bajor kronikajaban az 15-ik szazadban, hasonlo nevu magyar kiralyt emleget 905 korul – [T] Dursac es Bugoth /Bogath]

”Ti vagytok azok a rómaiak [görögök] akik tiz nyelvvel de egy hazugsággal éltek!. Lássátok! de valamint hogy most tiz ujjamat számhoz emelem , oly igaz; hogy ti is annyi nyelvekkel birtok melyekkel mind engemet megcsalni, mind jobbágyaimot elámitani akarjátok. Ti minden nemzetet mézes szavakkal és eszeteknek furaságával tántoritotok el. Midőn Frigyesseitek[szövetségeseitek] veszedelembe buknak; őket cserbe hagyjátok sőt töllök zsákmányokat is raboltok. Igy iparkodtatok hozzám is; torkig telve minden csalfasággal. Ki téged hozzám igazitott; az is hamisan,és szinesen dolgozik. Én penig tikteket haza igazitalak, nem szinlés képpen; hanem igazán. Mert szokatlan az előttünk ( de nemzetünkhöz se illik ): hogy a Scytha hazudjék, vagy valakit megcsaljon. Az ki nálatok most császárkodik; nemsokára meglakolja tettét. ….”

…”De ne félj attul Görög; Tudom én merre folynak a Danapris-Ister-Hebrus melyeken az Avarok [Varchun] is átalmentek és tartományaitokat megrémitettek, Tudom erőiteket is; Tudjátok meg ti is az enyémet; Az a Föld mely a napkeleti sugártol világittatik, mindaddig, ameddig a napnak lealkonyodta után megsötédetik; hatalmam alatt vagyon es egy szavamra föltámad.”…

Dugonics András – Szittyiai történetek 1806 , 1 kötet,67.old.

Thierry Amadee – Atilla fiai es utodai tortenelme, 2.kotet, 180. old.

— ez a duma hasonlit Uldin dumájához amikor  a Napra mutat s mondja hogy bárkit le tudna igázni ha akarná

Uldin itt , Helfen-nel —> http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA65&dq=Uldin+pointed+the+sun&hl=hu&sa=X&ei=zORiVMuRCcncPeSmgagH&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false

65-ik oldal

vagy itt —> http://books.google.ro/books?id=MmXFrafifw0C&pg=PA196&dq=Uldin+pointed+the+sun&hl=hu&sa=X&ei=_ORiVPbZII2xPKG0gOgC&ved=0CC8Q6AEwAg#v=onepage&q=Uldin%20pointed%20the%20sun&f=false

196.old.

itt is magyarul – http://books.google.ro/books?ei=uuViVMXFDsisPOyVgJgI&hl=hu&id=0akfAAAAMAAJ&dq=Uldin+hun+nap&focus=searchwithinvolume&q=keleten+felkel%C5%91+napra

115-ik old.

Amugy erdekes turk nyelveken az Altin az Arany azaz sarga mint a Nap [d-t, Uldin – Altin  vagy az A betu fejre allitva V, de a V a latinba U]

az Issyk kurgan-beli Szkita kiralyt turk nyelven Altin Adam-nak [Arany Embernek] nevezik.

 

Disbul [Disabulos] turk királynak a széke [forgó-szék], a sátor, ágy-szék aranyból vannak s arany és ezüst edények, állatfigurákkal,stb

Disabulos az Ectag nevu hegy mellett lakott amit ‘aranyozott hegynek’ is neveztek

itt Dugonicsnal —>

http://books.google.ro/books?id=mK8_AAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=gorog+dugonics&hl=hu&sa=X&ei=UuhiVKrLCYivPPnRgeAG&ved=0CB0Q6AEwADgK#v=onepage&q=gorog%20dugonics&f=false

61-63-ik oldal.

itt latinul [a forras Menander];

http://books.google.ro/books?id=C3WM6RpT7qsC&pg=PA635&dq=tardu+menander&hl=hu&sa=X&ei=VudiVKTmNs3cPcbjgPAM&ved=0CDUQ6AEwBDgK#v=onepage&q=tardu%20menander&f=false

383-ik oldal [Disabul es az arany dolgok]

400-401-ik oldal [Disabul fianak a kesobbi turk kiralynak a beszede a bizanciakhoz [romaiakhoz] (amit Dugonics fordit]

386-ik oldal Targites avar kovet beszede a bizanciakhoz [amikor mondja hogy ‘ti az avarokot akarjatok legyozni, akik a legerosebbek?’]

381-ik old. [az Ectag hegy amit aranyosnak neveznek]

Amugy az hogy a ‘turkok meghajtjak az avarokat”, meg egyaltalan allandoan hogy ‘az egyik nomad a masikat hajta, es igy kerulnek mind ide ”es ilyen megvert-meghajtot allapotban meg kiralysagokat is tudnak alapittani” ‘, ezek egyertelmu kitalaciok —> valszeg arrol van szo hogy a szkitak kozul kivaltak nehanyan es masfele mentek —> ‘le-tortek’ [torok/turk] kozulluk vagy ‘el-partoltak’ [parthusok] —> es valszeg nem ugy hogy ”ellenuk fordultak” hanem egyszeruen mashova mentek bizonyos okokbol [vagy kolonizaltak vagy kiralysagokat szerveztek mashol] —> csak ebbol ‘krimit’ csinaltak a ”bizanci,latin,perzsa” stb ‘irok’ ,a ‘forrasok’.

itt angolul —>

http://books.google.ro/books?id=iUYUAAAAQAAJ&pg=PA296&lpg=PA296&dq=In+a+valley+of+the+Golden+Mountain,+they+found+the+great+khan+in+his+tent&source=bl&ots=Ia2WgMseaw&sig=hPzuIPjqOUxu0blVccRBvxJBxS8&hl=hu&sa=X&ei=RqJlVICpM6LlywOI04LYAg&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=In%20a%20valley%20of%20the%20Golden%20Mountain%2C%20they%20found%20the%20great%20khan%20in%20his%20tent&f=false

296 old. [Disabul]

297 Turxanthos beszede a romaiakhoz [‘bizanciak’]

294-295 a Szkita betukrol es irasrol

http://books.google.ro/books?id=hJsBAAAAQAAJ&pg=PA137&dq=avar+envoy++scythians&hl=hu&sa=X&ei=8c1lVLG2J8fjywO38YH4Ag&ved=0CCYQ6AEwAQ#v=onepage&q=avar%20envoy%20%20scythians&f=false

138-ik oldal

itt azt irja hogy ezeknek a Turkoknak [6-ik század] Arany-Farkasfej volt a lándzsa hegyére tűzve [mint a Dák-Szarmata Dracones/Dragones , mas nevén Sárkányfej] [annyi hogy nem ir forrást ahol irják ]

Disabul neve amugy hasonlit a dak Decebal-ra — szoval lehet ugyanaz a szemely [lasd kronologiai dolgok]

https://www.youtube.com/watch?v=JVr-qa5mzU8&feature=youtu.be

 

 

 

Atheas (Atoias,Mattheas) szkita kiralyrol

A makedon követek amikor csodalkoztak azon hogy  Atheas pucolja  a lovát az istállóban, a kiraly azt felelte;

” Számomra békeidőben nincs különbség közöttem és az istállófiu között. A ti uratok ezt nem csinálja?”

Forras; Plutarchus – Regum et imperatorum apophthegmata, Thomas Leland – The history of the life and reign of Philip, king of Macedon 1758 2. kotet 189.oldal,1806 2.kotet 265.oldal]

De ezt a szoveget mar kesobb cenzuraztak ugy nez ki mert csak annyit irnak hogy ‘a lovat pucolta’ [A Szkitarol csak negativat lehet kb 200 eve, még amit meghagytak a hamisitott tortenelemben abbol is csak a negativokat idezik]

 

 

Aethicus of Ister szkíta filozófus azt írta hogy Gryphon a szkíta hajókat épített és a kohókat készített a fémművességhez ;

Forras;

http://books.google.ro/books?id=t64LAAAAYAAJ&pg=PA151&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CDIQ6AEwAA#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

151.old.

http://books.google.ro/books?id=zIQBAAAAQAAJ&pg=PA157&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CDoQ6AEwAQ#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

157.old.

http://books.google.ro/books?id=IQwbAAAAYAAJ&pg=PA52&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CEIQ6AEwAg#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

52.old.

http://books.google.ro/books?id=6HDbSQe4t54C&pg=PA34&dq=aethicus+of+ister++a+scythian&hl=hu&sa=X&ei=MuCvUp3eA4K_ygPSwYHYAg&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aethicus%20of%20ister%20%20a%20scythian&f=false

47.old.

 

Aethicus szkita betüket is közölt az irásában, de ez már tagadták 100 éve is;

Forras;

http://books.google.ro/books?id=exuwlXT-ys0C&pg=PT398&dq=aethicus+of+ister++scythian&hl=hu&sa=X&ei=S92vUvawB4ShyQPrs4GYAw&ved=0CE0Q6AEwBA#v=onepage&q=aethicus%20of%20ister%20%20scythian&f=false

http://archive.org/stream/TheCambridgeMedievalHistoryVolIiiGermanyAndTheWesternEmpire/TXT/00000533.txt

http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Aethicus_Ister_alphabet.jpg

 

 

A Szkiták a fiatalokat 5 éves kortól 20-ig lovaglásra, ijászatra és igazmondásra tanitották.

Forras; itt irja ebben a konyvben csak nem irja a forrast

http://books.google.ro/books?id=eFMQAAAAYAAJ&pg=PA12&dq=medes++childrens+learn+horse+bow&hl=hu&sa=X&ei=GbrLUulahrTIA4D3gOAK&ved=0CEMQ6AEwAg#v=onepage&q=medes%20%20childrens%20learn%20horse%20bow&f=false

12-13-ik oldal

 

Procopius Hun palástról,cipőről és nadrágról beszél ; egy 7-ik századi Egyiptomi papiruszon Hun selyem ruháról írnak

Forras;

http://books.google.ro/books?id=OAZ1WNWSockC&pg=PA48&dq=priscus+described+Attila%27s+cloth&hl=hu&sa=X&ei=_X_3Uoq-B6b9ygOorYHADw&ved=0CFYQ6AEwBQ#v=onepage&q=priscus%20described%20Attila’s%20cloth&f=false

48-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=SYB_AgAAQBAJ&pg=PA140&dq=papirus+hunnic&hl=hu&sa=X&ei=1FMdU7D9Boa7yAOwkoCAAw&redir_esc=y#v=onepage&q=papirus%20hunnic&f=false

140-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=q0J78geiNrYC&pg=PA40&dq=egyptian+papyrus+hunnic+silk&hl=hu&sa=X&ei=V2sdU5aoLue8ygOy44K4AQ&redir_esc=y#v=onepage&q=egyptian%20papyrus%20hunnic%20silk&f=false

40-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=_O1KheDl1HMC&pg=PA123&dq=egyptian+papyrus+hunnic+silk&hl=hu&sa=X&ei=V2sdU5aoLue8ygOy44K4AQ&redir_esc=y#v=onepage&q=egyptian%20papyrus%20hunnic%20silk&f=false

123-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=EMTc_Nbp5bIC&pg=PA36&dq=procopius+hun+trousers&hl=hu&sa=X&ei=PVUdU_T7O8L_ygObkICgCA&redir_esc=y#v=onepage&q=procopius%20hun%20trousers&f=false

36-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=cRxRAgAAQBAJ&pg=PT34&dq=procopius+hun+trouser&hl=hu&sa=X&ei=0lUdU_r6COvnywOakIBw&ved=0CGIQ6AEwBw#v=onepage&q=procopius%20hun%20trouser&f=false

 

Theophylactus Simocatta (6-7-ik szazad) aranyozott Hun függönyről és Avar énekekről ír

ittt —> http://books.google.ro/books?id=UC5v4mgERxwC&pg=PA138&lpg=PA138&dq=and+a+solid+gold+censer+and+a+Hunnic+curtain+adorned+with+gold&source=bl&ots=aiyZv3yE94&sig=8sEVjBnqlbtPqiY7IVvhowMpuiU&hl=hu&sa=X&ei=HPJuVKyiLMnfywO9tILgAQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=and%20a%20solid%20gold%20censer%20and%20a%20Hunnic%20curtain%20adorned%20with%20gold&f=false

138-ik old.

 

http://www.doaks.org/resources/publications/dumbarton-oaks-papers/dop55/dp55ch13.pdf

5-ik old.

http://www.byzantion.uchile.cl/index.php/RBNH/article/viewFile/18228/19121

6-ik old. [ugyanott irja hogy Avar énekeket is emlit Theophylact es hogy az Avarok a Szkita nemzetek kozul a legjobbak]

 

A Besenyoket Kiralyi Szkitaknak nevezik Cedrenus (11-ik szazad) es Curopalates (Joannes Scylitzes) (11-ik szazad)

Forras; http://books.google.ro/books?id=cI8DAAAAYAAJ&pg=PA95&lpg=PA95&dq=patzinaurum&source=bl&ots=JyBmhn1ZO_&sig=plE5lasyPym22Z_gzEvsNrwhzQc&hl=hu&sa=X&ei=G34tU9-BNKKlyAP5_IHQDA&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=patzinaurum&f=false

95-ik oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=vp-seqy9abAC&pg=PA619&dq=patzinacarum+gens+scythica&hl=hu&sa=X&ei=62N8VLvtCqb7ywO43YD4Cw&ved=0CGcQ6AEwCQ#v=onepage&q=patzinacarum%20gens%20scythica&f=false

639-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=nz9DAAAAYAAJ&pg=PA73&dq=patzinacarum+gens+scythica&hl=hu&sa=X&ei=62N8VLvtCqb7ywO43YD4Cw&ved=0CCMQ6AEwAA#v=onepage&q=patzinacarum%20gens%20scythica&f=false

73.old.

Az Úzokat mondjak a legnemesebbeknek a Besenyok kozul [Johannes Skylitzes Curopalates,Zonaras,Michael Glycas]

http://books.google.ro/books?id=hOpRAAAAcAAJ&pg=PA605&dq=patzinacarum++nobilissima&hl=hu&sa=X&ei=7Wp8VL3qFeLFygOBx4LgCA&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=patzinacarum%20%20nobilissima&f=false

605.old.

http://books.google.ro/books?id=yjwUAAAAQAAJ&pg=PA513&dq=glycas+abasgos&hl=hu&sa=X&ei=sWR8VLilHMPlywOy0IHwDA&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=glycas%20abasgos&f=false

613-614.old.

http://books.google.ro/books?id=yMOo8vnlnwQC&pg=PA227&dq=patzinacarum+scythica&hl=hu&sa=X&ei=TGV8VLCHOIL7ywOQ4IC4Bw&ved=0CDsQ6AEwBA#v=onepage&q=patzinacarum%20scythica&f=false

227.old.

http://books.google.ro/books?id=N5JYAAAAcAAJ&pg=PA208&dq=patzinacarum++zonaras&hl=hu&sa=X&ei=CGp8VMTdMau9ygOX7ICIAw&ved=0CD8Q6AEwBDgU#v=onepage&q=patzinacarum%20%20zonaras&f=false

208.old.

 

Plinius azt irja hogy a Szkiták (Hyberboreusok) [Atacori,Neuri,Geloni,Agathyrsi,stb] a legboldogabb emberek, reggel vetnek, délben aratnak s napnyugtakor gyümölcsöket gyűjtenek a fákról és nem ismerik a betegségeket.

forras; Plinius – Historia Naturalis, 13-ik fejezet.

http://penelope.uchicago.edu/holland/pliny4.html

vagy Jaszay Palnal aki Pomponius Mela-t s Solinus-t jeloli meg forraskent;

Jaszay Pal – A magyar nemzet napjai a legrégibb időtől az Arany Bulláig —>

http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

28-ik oldal.

Solinus-t itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=UHp26qRoVoIC&pg=PT1454&dq=solinus+sow+in+morning&hl=hu&sa=X&ei=cCOtU-W5NonMygOd-YDIDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=solinus%20sow%20in%20morning&f=false

http://books.google.ro/books?id=yksJAAAAQAAJ&pg=PA231&dq=solinus+sow+in+morning&hl=hu&sa=X&ei=cCOtU-W5NonMygOd-YDIDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=solinus%20sow%20in%20morning&f=false

231-ik old.

 

Solinus a közép ázsiai Szkitákról;

A Iaxartes-nél legnagyobb a népek sürüsége; a Párthusok szelid [kellemes] törvényei az idők kezdetétől fogva őrzik a romlatlan rendet [erkölcsöt]. Ezek közül a leghiresebbek a Masszagétak, Esszedonok,Ariakák,Szakák,Dahák,Asszaiok. [a kesobbi kiadasban Satarchae es Apalaei szerepel a Masszageta es Isszedon mellett]

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=kKVCAAAAcAAJ&pg=PA122&dq=C.+Ivlii+Solini+iaxartes&hl=hu&sa=X&ei=2dtuVOGoL6SeywPq2ICABQ&ved=0CCsQ6AEwAQ#v=onepage&q=C.%20Ivlii%20Solini%20iaxartes&f=false

123-ik old.

http://books.google.ro/books?id=lBJKM9G6svoC&pg=PA212&dq=C.+Ivlii+Solini+iaxartes&hl=hu&sa=X&ei=2dtuVOGoL6SeywPq2ICABQ&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=C.%20Ivlii%20Solini%20iaxartes&f=false

212-ik old.

http://books.google.ro/books?id=pepLAAAAcAAJ&pg=PA308&dq=Densissima+hic+%28ad+iaxartem%29+Populorum+frequentia+cum&hl=hu&sa=X&ei=PhtuVL7BL4HXywONmYGQDQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=Densissima%20hic%20(ad%20iaxartem)%20Populorum%20frequentia%20cum&f=false

308-ik old.

 

itt valaki maskepp forditja, de az ‘exordio’ kezdet,a ‘mora’ az ‘idok ota’ [de lehet erkolcs is , ‘more’]

—> http://szibella.blogspot.ro/2010/11/szkita-kincsek-kievben-scythian.html

”„Densissima hic (ad iaxartem) Populorum frequentia cum Parthis legem placidi ab exordio moris incorrupta custodit disciplina. Et quibus celeberrimi subt massagaetae. Sacae eiusdem nationis sunt.”
„Itt a Jaxartesnél a legnagyobb a népek sűrűsége. A Partusokkal együtt szelíd erkölcsök rendjén sértetlen fegyelem őrzi a törvényt. Ezek között legnevezetesebbek a masszagéták. A szakák ugyanezen nemzethez tartoznak.”

 

 

Az Agathyrsi szkitak kozul akik kekre festettek magukat azok voltak a legnemesebbek

http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&pg=PA29&dq=solinus+scyth%C3%A1k&hl=hu&sa=X&ei=GRhvVJimLqH7ygPVyYGgAg&ved=0CCQQ6AEwAQ#v=onepage&q=solinus%20scyth%C3%A1k&f=false

28-ik old

http://books.google.ro/books?id=xLcOAAAAYAAJ&pg=PA152&dq=agathyrsi+blue+nobiles&hl=hu&sa=X&ei=pBlvVO33HKjXyQPHk4HoAg&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=agathyrsi%20blue%20nobiles&f=false

152-ik old.

 

 

Eustathius (12-ik szazad) azt irja az Opus de Situ Orbis-ban [Dionysius Periegetes (2-ik szazad vagy i.e. 1 szazad) foldrajzi irasanak a komentalasaban], hogy a Meotiszi Szkitak a földművelésre és a háborura is figyelmet fordittanak, es mind nagylelkű népség; s a Szkitak aratnak es ganyézzák a földet. [habár a ‘frumentum’ az a wiki szerint gabona vagy búza, de máshol a frumentum az ‘gányé’]

http://books.google.ro/books?id=oQtQAAAAcAAJ&pg=PT114&dq=scythas+generosissimi&hl=hu&sa=X&ei=ZP56VNTQCKWxygPVkIDQDw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=scythas%20generosissimi&f=false

49-ik oldal

 

Dagon a ”föniciaiak istene” volt aki megtanitotta az aratást és a föld ganyézását

itt—> http://books.google.ro/books?id=nMk6AQAAMAAJ&pg=PT476&lpg=PT476&dq=aratrius+dagon++jupiter&source=bl&ots=HDcH1_OkCw&sig=WpfCQH6nrzfsmXWitq8Mbhk9fUI&hl=hu&sa=X&ei=ggx7VOSlF4PmapmagugJ&ved=0CC8Q6AEwAw#v=onepage&q=aratrius%20dagon%20%20jupiter&f=false

 

a ‘Jupiter’ fejezetben balról

 

szóval ha ‘Dag-on’ vagy ‘Da-gon’ az nem ‘gané’? azaz ”Dagon isten” nem magyar volt? [dagonyoz,dagaszt]

 

 

 

Notker [840-912] azt irja az Avarok [Hunok] olyan országban laknak ami 9 gyűrűvel [ring] van körülvéve és az egyik kör olyan széles [vagy hosszú inkább lehet] mint  a távolság Tours es Constance közt. [azt is irja hogy az Avarok ide vonultak vissza ezekbe a ‘rejtekhelyekbe’]

 

http://books.google.ro/books?id=BGY3UiD92YMC&pg=PA91&dq=notker+torus+constance&hl=hu&sa=X&ei=80J7VI2RB8WAywODlYHQDw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=notker%20torus%20constance&f=false

90-91-ik old.

 

A Besenyők búzát és kölest vettek

itt Gyarfasnal —> http://books.google.ro/books?id=HBhaAAAAcAAJ&pg=PA86&dq=gyarfas++r%C3%B3maiak&hl=hu&sa=X&ei=UFZ5VNPGIIeAywPiz4KoAQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=gyarfas%20%20r%C3%B3maiak&f=false

76.old.

innen idezi Gyarfas, Stritternel;

—> http://books.google.ro/books?id=RL0WAAAAQAAJ&pg=PA785&dq=stritter+memoria+populorum+patzi&hl=hu&sa=X&ei=VFl5VOH_DejmywPm4YKIAQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=stritter%20memoria%20populorum%20patzi&f=false

846-ik oldal [ a ’70’ felet az utolso mondat]

 

 

szoval a ‘nomadok’ foldet is muveltek.

 

 

Theophylact Simocatta (6-7-ik szazad) azt irja hogy az Onogurok regebben egy varost epitettek aminek a neve Bakat volt. Azt mondja hogy az Avarok a vezetot Chagannak neveztek akinek a szekhelye az Arany Hegynel volt [itt mar a Turkokat irja] ami tele van gyumolcsosokkel es nyajakkal es hogy a Turkok azzal buszkelkedtek hogy koztuk az idok kezdete ota soha nem voltak betegseget es foldrengesek sem.

[Theophylact egy Ikar-t emlit [anelkul hogy mondana mi az] ami 400 merfoldre van az Arany Hegytol – de Menander ugyanezt az Arany Hegyet Ectel-nek vagy Ectag-nak nevezi —> szoval lehet Ikar az tulajdonkeppen Ectel]

 

itt —> https://www.scribd.com/doc/57083905/The-History-of-Theophylact-Simocatta

225-ik oldal [223-ik oldal az hogy az avarok a fejedelmet Chagannak hivjak] [ir valami ‘harcrol’ ahol 300ezer esett el az Ogurok kozul az Avarok altal <— de ezek kitalalciok egesz biztos —> alig tudnak valamit a nomadokrol de ezeket erdekes ‘a negativ dolgokat allandoan tudjak’ [‘egymassal harcolnak’ stb ‘a vesztes csataik’, de arrol alig van valami amikor mast [bizancit perzsat stb-t megvernek], es ez mellett a pozitiv dolgokat allandoan elhallgatjak —> azaz azt jelenti meg ez a ‘forrasokban fellelheto tortenelem” sem igaz]

http://groznijat.tripod.com/p_bulgar/p_bulg1a.htm

 

Moses Kagantvaci (10-ik szazad) leirja a Hunok a Hungarok [Cungar] es Smendr-ek fényes városát Varachan-t a Derbent-hágó-tól északra a Kaukázusban egy beszámoló alapján a 7-ik századból; utcák vannak, asztalosok, aranyművesek, gyógyitók. [irnak erre az időre valami Makar es Kardost püspököket akik ‘téritettek’ itt, és ‘megtanitották buzát vagy növényt vetni’ az ittenieket – szóval fémmuvességhez értettek de a ‘buzát nem tudtak hogyan kell a földbe tenni’ XD — és a nevük is érdekes a ‘téritő püspököknek’; Makar és Kardos <— ezek inkább fémművesek voltak mint ‘délrol jött térittők’ D.

http://groznijat.tripod.com/p_bulgar/p_bulg1b.htm

https://books.google.ro/books?id=3ZzXjdyK-CEC&pg=PA318&lpg=PA318&dq=orbeli+joseph+huns&source=bl&ots=NbCqmL5gZ2&sig=cR1luQt80VFsn6qublOz-YAQ4vM&hl=hu&sa=X&ei=DdWKVNOXM8TNygO02IE4&ved=0CE8Q6AEwBg#v=onepage&q=orbeli%20joseph%20huns&f=false

318-ik oldal, 51-es jegyzet

 

Agathias [6.század] azt irja hogy a Kaukázusban volt egy erőd [a 6-ik században] amit Onoguris-nak hivtak es amit azok a Hunok, akiket azelőtt Onoguroknak hivtak , erősitettek meg

itt —> https://books.google.ro/books?id=VWRtAAAAMAAJ&q=onoguris+kutaisi&dq=onoguris+kutaisi&hl=hu&sa=X&ei=Uw-LVJP2DOL4ywPp8YKQAQ&ved=0CCAQ6AEwAA

1.old.

https://books.google.ro/books?id=VWRtAAAAMAAJ&q=onoguris+kutaisi&dq=onoguris+kutaisi&hl=hu&sa=X&ei=Uw-LVJP2DOL4ywPp8YKQAQ&ved=0CCAQ6AEwAA

68-ik oldal, 2-ik resz.

https://books.google.ro/books?id=1SaX5cqTv5kC&pg=PA91&dq=cum+hunni+fortasse+superioribus&hl=hu&sa=X&ei=OguLVO3LKcTcywOG74DwBw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=cum%20hunni%20fortasse%20superioribus&f=false

91-ik old.

https://books.google.ro/books?id=PqsJZcQR7oIC&pg=PA72&dq=agathias+onoguris&hl=hu&sa=X&ei=ggmLVLiHH8HiywOEq4DoAQ&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q=agathias%20onoguris&f=false

72-ik old.

a ‘fortasse’ szót ugy forditják ma latinul hogy ‘lehet’, de ez inkább a ‘forte,fortis’ szó akar lenni ami ‘erő’

http://dictzone.com/latin-magyar-szotar/fortificatio

http://en.wiktionary.org/wiki/fortificatio#Latin

 

Gevond Vardapet (Levond,Ghevond,Ghevont) [8-ik szazad] a Hunok varosat emlitti a Derbent [Derbend} szorostol eszakra [ a Kaspi-to mellett a nyugati felen] a Hunok orszagaban, aminek a neve Targu

itt —> http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

A later historian Vardapet Ghevond (aka Ghevond) (late 8th c.), whose work “History of Caliphs by Vardapet Ghevond” is an important source on the history of Arab-Khazar Wars, mentions to the north of Derbent //25// the “Country of Huns”and the “Hun city Targu”.Also interesting is the Ghevond’s description of the Hunno-Khazar relations. Ghevond’s information about the Arabs raid of 716 – 717 into the “Land of Huns” is also recited by Stepanos Taronetsi (Stepanos Asoghik) (born ca. 928, died in 1040s.) (112 years?) In the “Universal History” he also repeats the story of Agafangel and Moisei Khorenatsi about Basil (i.e. Barsil) invasion into the S.Caucasus in the first decade of the 4th c. (ca. 305 AD).

 

 

 

 

2.

Hunok szkíta vagy masszagéta megnevezése és eredeztetése:

 

Philostorgius (368 – ca. 439 ) – a hunok neurik [nebroi,navares] ; A neuri-k Herodotus idejeben a Fekete tenger mellett laktak es szerinte szkita szokasaik vannak

Eunapius ( 347-kb. 410 ) – a hunok kiralyi szkitak

Priscus ( 410-472 ) – a hunok kiralyi szkitak

Synesius of Cyrene ( c.373 – c. 414) – a hunok masszagetak

Szent Jeromos ( 347-420) – a hunok szkitak

Merobaudes ( 432-46 korul ) – a hunok szkitak

Zosimus 425 korul vagy utan — a hunok kiralyi szkitak

Theophylact Simocatta 7sz. – a hunok szkitak

Evagrius Scholasticus 6sz – a hunok szkitak vagy a hunok a regi masszagetak

Procopius ( 500-565 ) – a hunok masszagetak

Zacharias Rhetor ( 465-535) – a hunok masszagetak

Coccius Sabellicus 15sz. – a hunok szkitak

Eustathius of Thessalonica 12sz – a hunok szkitak

Zonaras 11sz-12sz. – a hunok masszagetak

Ambrogio Calepino (c.1440–1510) Calepinus – a hunok szkitak ; Atillat szkita eredetunek irja [ Attyla Hunnorum rex suit ex Scytharum genere ]

II. Pius papa ( Aeneas Silvius) 15sz – a hunok szkitak

Nuremberg kronika 15sz.- a hunok szkitak ; Atillat a szkitaktol eredezteti [ Out of these Scythians came many who accomplished great things. Firstly, the Amazons, the highly celebrated women, who apparently performed great deeds in battle. Bactria and Parthia came out of them; also the great Attila (and others), who subjugated Pannonia, and sacked Aquilaeia, and committed much waste in Germany, also descended from them. Zeliorbis, the Hungarian king, who rose up against Emperor Justinian, had his origin in Scythia. The Hungarians, Catalauni, and all the Goths also had their origin there, as did the Dani and the Turks.]

Antiokiai Janos 7sz.- a hunok szkitak

Vegetius 4-5sz – a hunok alanok  vagy az alanok es gotok hunok

[Hunnorum Alannorumque natio -vagy -Gothorum et Alannorum Hunnorumque]

Chronicon Bergomense 14sz. – a hunok szkitak

Aretas, Saint Ambrosius-nal (340-397) az Apocalypsa c.20.-ban – a hunok szkiták és a thaiphalok,gótok, gót-görögök mind Hunok – [”Has vero gentes Gog&Magog nonnulli dixerunt Scythas esse & Aquilonares quae a suis quoque sedibus frequenter pulsae, eos in quos irruerunt, extinxerunt. Harum porro incursis saepenumero dirutam fuisse aiunt, eam quoque urbem quam in Palestina Scythopolim dicunt; & Gothorum turmam quandam in Asia regionibus, & bellicosam turbam sic appellatam asserunt, videlicet & Taiphalos, & Gothograecos, quos communi vocabulo Hunnos nuncupamus, quouis autem vicino regno & fortiores & bellicosiores:…”]

Damascius [458-538] – a hunok szkitak [arrol beszel hogy Roma varosa elott Atilla csatazott a romaiakkal] [Comissa pugna contra Scythas ante conspectum vrbis Romae. quos Attila contra Valentinianum, qui post Honorium Romae imperabat, duxit, …] [Photios –  Myriobiblon (Bibliotheca), 1047-ik oldal]

 

 

Themistius (317-390) – a hunok masszagetak

Claudian (ca.370-404) – a hunok masszagetak

Ambrosius (ca.340-397) – a hunok masszagetak

Ausonius (ca.310–ca.394) – a hunok masszagetak

Theodoret (c.393–c.457) – a hunok szkitak

Asterius of Amasea (c.350–c.410) – a hunok szkitak

Nestorius (c.386–c.451) – a hunok szkitak

Simeon Stylites (c.390–459) – a hunok szkitak

Sidonius Apollinaris (c.430-489) – a hunok szkitak

Eliseus (Yeghishe Vardapet) (410–475) – a hunok kushok ; Asolicus (Asolnik) szerint a masszagetak kushok.

Caesareai Andras ( 563–637) – a hunok szkitak [Sunt autem ex veteribus, qui per Gog & Magog gentes quasdam Scythicas & Aquilonares infinuatas existiment, quae alio nomine Hunni appellentur, bellica virtute, & militum numero quauis terra potentia, finitimoque regno potentiores]

Theophanes Confessor (c.758–818) – a hunok szkitak

Malalas (c.491–578) – gepida [ Atillat gepidanak nevezi ]

Agathias (c.530-594) – a hunok szkitak

Flavius Belisarius (ca.500–565) – a hunok masszagetak

Manasses 12ik szazad – hunok szkitak [ a Sesostris-szkita haboruba hunokot ir ]

Orosius (375-418) – a hunok szkitak [ a Szkíták fő csoportjainak a Hunokat,Gótokat és Alánokat nevezi ]

Kezai Simon 13sz. – a hunok szkitak

Antonio Bonfini 15sz. – a hunok szkitak ( A szkita nemzetek viszont, hogy a masok serelme nelkul mondjam,

es ne kisebbitsem a romai birodalom meltosagat,mindezeket felolmultak,megpedig elsosorban a gotok,hunok..)

( A mi idonkben tehat Magyarorszag,amelyet a hunok teremtettek,akiknek a nyelve szkita leven.. )

Pierre d’ Avity 1610-ben ( az Archontologia cosmica-ban ) – a hunok szkitak [ Francivero potissimam Galliae partem, et Hunni, Scythica gens , Pannoniam, quae hod eabiis Hungaria, obtinuerunt. ]

Cosmas Indicopleustes 6sz. – hunok szkitak [ akiket magiares-nek es abares-nek hivnak ] -[ Erantque Hunni gens Scythica,qui nonnumquam Massagetae ,aliquando Magiares,interdum Abares & aliis nominibus apellantur.]

Adrien de Valois (Hadrianus Valesius) 1646-ban, a Rerum Francicarum-ban – a hunok szkitak [  Hunni, qui & Huni ,Scythica gens,..]

Quodvultdeus -450  –  a hunok masszagetak

Faustus of Byzantium 4-5sz.  – hunok masszagetak

Paulinus of Nola ( 354-431)  –  a hunok szkitak [ Dacos,Gothos,Bessos,Getas,et Scythas sive Hunnos e quibus Daci erant Romani illi,…]

Marquard Freher 1602 – a hunok szkitak [ ..Hunni Scythica gens..]

Johannes Böhm (Boehme, Johann) 1485-1535 ,a Mores, Leges Et Ritus Omnium Gentium-ban – hunok szkitak[ Pannones ab initio eam terram tenuerunt, Paeones olim dicti, inde Huni habuere, gens Scythica.]

Chronicon Laetiense (Chronicle of Liessies) 1204. – a hunok szkitak [ Hunni,gens Scythica,innumera pene manu

olim finibus suis egressi,…]

Johann Carion (1499–1537) Chronicon Carionis 1581. – a hunok szkitak [ …Attila duce,Hunni gens Scythica,

quos Ptolemaeus…]

Francois de Rosieres (1534-1607) a Stemmatum Lotharingiae-ban 1580. –  a hunok szkitak [ Postea Hunni

gens Scythica,Heruli,mox Gothi,Ostrogothi,Visegothi,Lagobardi,…]

Michaelis Ritti Neapolitani (Ritius,Michele Riccio) a 16.-ik szazad elejen irt,a De regibus Hungariae-ban 1581.

– a hunok szkitiaiak […,Scythiae gens Hunni,quos aliqui vocant Ungaros,…]

Sigismundo Ferrario, a De rebus Hungaricae provinciae…-ban 1637.  –  hunok szkitak

[ Hungariam vero ab Hunnis ( qui ex Scytharum genere defluxerunt )….]

Nicephorus Gregoras 1295-1360 – a hunok szkitak [ Hi vero Hunni et Comani vocabantur : erant etiam, qui eos Scythas nominarent ]

Andrea Alciato 1492-1550 az Emblemata-ban – hunok szkitak [ …inde Hunni habuere, gens Scythica…]

Herman Conring 1606-1681 – a hunok szkitak [ Hunni gens Scythica, ab Hungaris non diversa,…]

Johann Cochlaeus , a Brevis Germanie Descriptio-ban 1512 – a hunok szkitak [ Hunni Scythe. De Hunnis plures

asserunt , quod fuerint gens Scythica…]

Arthur Duck 16-17sz. – a hunok szkitak [ …quo Hunni,Gens Scythica,Panonniam ingressi…]

Domenico Bollani ,a Conciliorum omnium,…-ban 16sz. – a hunok szkitak [ ….Hunni gens Scythica in Pannoniam,

inferiorem ad consanguineos Hungaros descendentes,…]

Hermannus Torrentius,Johannes Ravisius Textor, a Dictionarium poeticum…-ban 15-16sz. –  a hunok szkitak

[ Hunni gens Scythica & ferocissima prope Gothos …]

Philipp Melanchthon 15-16sz. – a hunok szkitak [ …,Attila duce, Hunni gens Scythica,quos…]

Jeronimo Cardoso 16sz. – a hunok szkitak [ Hunni gens Scythica & ferocissima,prope Gothos

qui olim multas & maximas clades in Gallia & Italia fecerant, vulgo Ungaros, a quibus Ungaria dicta.]

Heinrich Decimator, a Sylva vocabulorum-ban 1595. – a hunok szkitak [ Ungari vel Hungari,

gens Scythica origine barbara & immanissima. Olim dicti sunt Hunni vel Unni ]

Donato Acciaioli (1429-1478) – a hunok szkitak [ Hunnoru gente Scythica suisse accepimus; incoluere primo

supra Maeotida paludem,…]

Philippe Briet, az Annales mundi,sive Chronicon universale-ban 1663. – a hunok szkitak

[ Hunni, Scythica gens immanis & ferox ,…]

Pietro Marcello,Silvestro Girello,Heinrich Kellner , a De vita, moribus et rebus gestis omnium Ducum Venetorum….-ban 1574  –  a hunok szkitak  [ …,Hunni,gens Scyhica, Italiam tumultuose adorti sunt,…]

Annales Magdeburgenses (12 szazadig esemenyek,kiegeszitve  1460ig) – a hunok szkitak [ Hunni seu Hungari,

gens Scythica ex Asia circa annum 373 egressi,…]

Iacobo Cavacio Patavino, a Historiarum Coenobii D. Justinae Patavinae Libri Sex – ban 1606. –  a hunok szkitak

[ Elam clades potius incursione, quam justo bello Hunni intulere, gens Scythica, quae majorum exemplo

patrio solo excedens Pannonias item suorum coloniam invaserat. ]

B. Platina (1421-1481) , az Opus de vitis ac gestis summorum pontificum..-ban 1645. – a hunok szkitak

[ Hac itaque perturbatione rerum illecti Hunni, gens Scythica,…]

Robert Estienne (1503-1559), a Dictionarium propriorum nominum virorum, mulierum, populorum…-ban 1512.-

– a hunok szkitak [ Hunni,gens Scythica, & ferocissima prope Gothos . hi temporibus Valentiniani principis orbem

peruagati,…]

Jean de Bussières 1607-1678, a Historia Francica..-ban – a hunok szkitak [ Hunni autem gens Scythica,

oilim inter Pontum & Caspium maria, ad Caucasi Borealem partem,…]

Johann Pistorius Niddanus 1546-1608, a Polonicae historiae corpus-ban 1582. – a hunok szkitak

[  Hunni namque gens Scythica, antea inaccessis interclusa montibus,…]

Geoffrey Keating 1569-1644 , a The General History of Ireland-ban  – a hunok szkitak [ Atyla who called himself the scourge of God and the terror of the world was likewise of the posterity of Magog. This warlike Scythian conquered Panonia and troubled the Roman empire for many years; he overran Italy and fought with great bravery against the Germans. Peliorbes the king of the Hunns was a Scythian who made war upon Justinian the Roman emperor; the inhabitants of Daunia, a part of the country of Apulia, owe their original to the Scythians,… ]

Philipp Andreas Oldenburger , a Thesaurus rerumpublicarum-ban 1675. – a hunok szkitak [ Hunni fuerunt Scythiae gens,…]

William Hill,  az Orbis descriptio-ban 1658 – a hunok szkitak [ Horum posteri Unni,seu Hunni, illi suisse videntur, qui, cum magnam Europa partem incursionibus vexassent, in Pannonia tandem confederunt ,quae deinceps Ungaria appellata est, quos quidem Scythas suisse memorant Historici. ]

Flavius Blondus 1392-1463, a De Roma triumphante libri X -ban 1559. – a hunok szkitak [ Etenim Hunni gens,sicut longe supra ostendimus, Scythica innumera pene manus…]

Paolo Emili 1460-1529 , a De rebus gestis francorum-ban 1517. – a hunok szkitak [ ….,pars in Hunnos Scythas,unde oriundi erat, se receperint; pars secundo Danubio uecti;…]

Giovanni Battista Vero, a Rerum Venetorum-ban 1644. – a hunok [magyarok] szkitak [ Hunni a Venetis victi 903-Respublica si qua vulnera superioribus bellis acceperat, ea Hunnorum spoliis lenivit. Gens illa Scythica denuo suis excita sedibus devicit in ipsis Italiae faucibus Berengarium.]

Leonardo Bruni 1370-1444, a History of Florentine people-ban – a hunok szkitak [ Hunnorum namque gens et ipsa Scythica praevalens armis…]

Pietro Giustiniani 1490-1576, a Rerum Venetarum ab urbe condita…-ban 1560 – a hunok szkitak […Italiam nam ea tempestate Hunni, qui nunc Hungari, Scythica gens,…]

Joachim Hagemeier,Heinrich Günther von Thülemeyer 1642-1714, a Juris publici Europaei-ban 1680. – a hunok szkitak [ Hungariam olim ab Hunnis possessam occupavit Gens Scythica circa annum 900 …]

Olaf (Olavus,Olaus) Verelius 1618-1682, a Epitomarum historiae Svio-Gothicae-ban – a hunok szkitak [ Hunni quippe, gens Scythica, ferox & foeda,…]

Anastasius Bibliothecarius 810-878, a Chronographia tripartita-ban – a hunok szkitak [ …interea Attilas Scytha,vir fortis atque superbus, deposito Bdella seniori fratre solus Scytharum, quos et Hunnos vocant , principatus regno.]

Caelius-Augustinus Curio 1538-1567, a Sarracenicae historiae libri III-ban 1567 – a hunok szkitak [ Nec, ut ceteri Hunni uel Scythae, Nomades erant; sed optima inter montes & colles incolebant regionem, solique Hunnorum albi erant;…]

Chronicon Pascale 7.sz – a hunok gepidak [ Atillat gepida-hun eredetunek irja ]

Johann Jacob Hofmann 17.sz., a Vita Attilae-ban – szkitak [ Attila Hungarorum rex, Scytha natione…]

Leonhardo Uncio (Uncius) erdelyi szasz költő 16.sz., a Poematum libri septem de rebus Ungaricis-ben 1579 – szkitak

Atillat szkita vérűnek mondja [ Atila, qui Scythico sibi sanguine vindicat ortum ]

Barhebraeus szir iro 13sz. , a Butyrum Sapientiae-ban – a hunok szkitak [ es kush-ok ]

Plutarchi Cheronei Graecorum Romanorumque illustriorum vitae 1550. – a hunok szkitak [ Hunnorum gente Scythica fuisse accepimus; incoluere primo supra Maeotida paludem,…]

Annales Monasterii Cremifanensis In Austria Superiore 1677. – a hunok szkitak [ Hungarorum arma prima audita. Ea gens origine Scythica, Hunnorum soboles,…]

Heinrich Bebel 1472-1518, a De laude Germaniae oratio-ban – a hunok szkitak [ Hunis nunquam suisse inferiores, qui & ipsi Scythe sunt.

Procopius 6.sz. – a hunok kimmerek [ szkita nép ] [ Olim ingens Hunnorum , qui Cimmerii tunc dicebantur ]

Nikephoros Kallistos 13-14 sz. – a hunok nebri-k [ neuri- szkita nep ] [ Sunt autem Hunni isti quos veteres Nebros appellarunt ]

Augustine of Hippo (Saint Augustine,Sanctus Aurelius Augustinus Hipponensis) 354-430 – a hunok szkitak [ Valente principe, Hunni, qui&ipsi sunt Scythae, sed immitiores …]

Jacobus Cruquius 1520-1584 – a hunok szkitak [ Scythes, gens Septemtrionalis, postea dicti Hunni.]

Hereford térképen (1300 körül) – a hunok szkitak [ Huni Sithe,Chuni Scythae ]

Giacomo Filippo Foresti 1434-1520 , a Supplementum chronicarum-ban 1483. – a hunok szkiták

Johannes Nauclerus 1425-1510, a Chronicon-ban 1564. – a hunok szkitak [Ex Scythis aute multi exierunt, res maximas edentes. … .  Atila etiam ille magnus, qui Pannoniam subegit, et Romanum imperium diu molestavit, Aquileia evertit,…]

Georgius Sabinus 1508-1560 költő – a hunok (magyarok) szkitak [Marte ferox Scythicis Conradus restitit Hunnus;…]

Johannes Magnus 1488-1544, a Gothorum Sueonumque Historia-ban 1558. – a hunok szkitak [”Scythicis viris, e quibus Hunni procreati.” vagy ”Hunni ex Magis&Scythis procreati” vagyis a ”Hunok a Magusokbol es Szkitakbol szulettek/alakultak” vagy ”Magae nubunt Scythicis viris, e quibus Hunni procreati” – ez ugy nez ki valszeg hogy ”a Magae-k/Magusok es Szkitak nászából alakultak a Hunok”]

Thuroczi kronika 15 sz. – hunok szkitak [Hunnorum sive Hungarorum genitricem esse Scythiam, nullus dubitat;…]

Julius Honorius terkepen 4sz. – a hunok szkitak [scythae chuni]

Paulus Orosius terkepen 4sz. – a hunok szkitak [chuni scythae]

Georg von Reichersdorff 1495-1554, a Chorographia Transilvaniae-ban 1550 – a székelyek (hunok) szkitak [Hi sunt Hunnorum antiquissimi, quos Ciculos appellare malunt quidam, quod Scythis originem trahant; …]

Reinier Snoy 1477-1537, a De rebus Batavici libri XIII.-ban 1620. – a hunok szkitak [Hunnos Scythicam gentem nodum ea tempestate cognitam, Romana facit merere stipendia,…]

Bernardus Iustinianus 15 sz., a De origine orbis Venetorum-ban – a hunok szkitak [Hunnos a Scythis oriundos omnes scriptores tradunt; …]

Pierre Grégoire 1540-1597, a De republica libri sex et viginti:-…-ban 1596 – a hunok szkitak […,ob rerum perturbationem illectos Hunnos, gentem Scythicam, ut Vincentius & Martinus scribut,…]

Révai Péter 1568-1622, a De monarchia et sacra corona Regni Hungariae centuriae septem – ben 1659. – a hunok szkitak [Sententia una prophanorum Autorum, qui fere omnes in eo consentiunt, Hunnorum gentem Scythicam esse,…]

Marcellinus Comes 5-6.sz. – a hunok szkitak [ Halanos, Hunnos, Gothos, gentes Scythicas magnis multisque proeliis vincit. ]

Suidas lexikon 10 sz. –  a hunok nebros-ok [a nebroi,neuri-k szkita nep Herodotusz idejeben] – Suidas [10-ik szazad] amugy a Besenyőket is a Dákokkal azonositja; ugyanigy Zonaras [12-ik szazad] is azt mondja hogy a Besenyőket Dákoknak hivták régebben. Suidas az Acatzirokat/Acatirokat  Abaroknak mondja vagyis Avaroknak [Az Acatzir-ok azok Agatyr-ok, szkita nep Erdelyben Herodotus idejeben]. (Az Acatzirokat Priscus Hunoknak mondja).

Gaspar Pencerus 16 sz. – a hunok masszagetak

Epiphanius of Salamis 320-403 – a hunok szkitak [Scythiam vero soliti sunt veteres apellare cunctam septemtrionalem plagam, ubi sunt Gothi et Dauni, Uenni, quoque et Arii usque Germanorum Amazonarumque regionem.]

Thomas Archdeakon Spalatensis 1200-1268 – a hunok (hungarok) masszagetak

Erycius Puteanus 1574-1646, a Historiae insubricae sive Barbaricae ab origine gentis…-ban 1630 – a hunok szkitak [Hunnos deniqve nemo accusabit, Scythae sunt.]

Onofrio Panvinio 1529-1568, az Epitome Pontificvm Romanorvm…-ban 1557 – a hunok szkitak [Sub hoc Papa Hunni gens Scythica in Pannoniam inferiorem ad consanguineos HUngaros descendentes,…]

Georgius Draudius [M. Georgio Draudio] 1573-1630, a C.Ivlii Solini Memorabilia mundi….-ban 1603 – a hunok szkitak-masszagetak [b Massagetas) Scythici populi sunt in Asia, ultra mare Caspium, Orientem versus, trans Araxem; vulgo Alani, Hunni.]

Caspar Clock , a Jurisconsulti, Sacri Caesarei Palatii Comitis,…-ban 1671 – a hunok szkitak [Quod vero Gothi&Sueci item Hunni, Poloni, Dani & alii a Scythis orti dicuntur, causa haec est, quod a Magog orti sunt Scythae&Gothi.]

Valerius Anselmus Ryd 1475-1546, a Catalogvs Annorvm Et Principvm Geminvs…-ben 1511 – a hunok szkitak [Scythae igitur gens origine, imperioque non minus foeminis quam uiris illustris,….. . Emisit haec denique populos universo pene terrarum orbi formidatos, & exitiosos. Alanos,Hunnos,Gothos,Bulgaros,Sclavos,Turcas,& Tartaros.]

Johannes Sleidanus 1506-1556, a Sulpiti Severi Sacra Historia continuata-ban 1626 [Sulpicius Severus Historia Sacra 403.-nak a folytatasa] – a hunok szkitak […: sed cum Hunni, sive Tartari&Scythae, Pannonia, Epirum, & Thessaliam vasterant,…]

Abraham Gölnitz  16-17-ik szazad, a Compendium Geographicum – ban 1643 – a hunok szkitak […,quos Attila cum suis Scythis, qui Hunni dicebantur,…]

Pomponius Laetus 1425-1498, a Romanae Historiae Compendium-ban 1499, kiadva meg 1588-ban Friedrich Sylburg altal a Historiae Romanae scriptores Latini minores-ban – a hunok szkitak [Interea Hunni seu Alani, qui sunt Tartari&Nomades Scythae,…]

Johann Daniel Vietor, a Disp. hist. de America, an Veteribus fuerit cognita.,.-ban 1670 – a hunok szkitak [Hunnicam igitur gentem ex Scythis oriundam,…]

Johann Heinrich Alsted 1588-1638, a Thesaurus Chronologiae: In quo Universa temporum & historiarum…-ban 1624 – a hunok szkitak [A Magog orti sunt Scythae&Gothi; Et Scythae quidem manserunt in Scythia, Gothi vero inde progressi occuparunt Sveciam,& postea aliqui redierunt in Scythiam parvam. Atque haec causa est, quod Gothi a Scythis orti dicuntur: item Hunni, Poloni, Danii,& alii. Nam omnes illi ex Scythia sunt progressi in proprias sedes.]

Noël Alexandre 1639-1724, a Historia ecclesiastica Veteris Novique…-ban 1699. – a hunok szkitak [At tempore Sancti Gregorii Nysseni Scythae nondum in regiones exteras irruperant. Anno Christi DXX. primi visi sunt Scytharum vel Hunnorum, & Tartarorum in Galatiam, Cappodociam, & Armeniam incursus,…]

Laskai Osvát 1450-1511, a Quadragesimale Gemma fidei – ben 1507 –  a hunok szkitak [Ipsum siquidem ut dominatrix ceterarum omnium gens inclyta incolit olim scythica hunorum nunc vulgariter hungarica vocitata fide praeclara magnanimis robusta, pariter & animosa, & ob id armis strenue dedita, numerositate merito & dignitate omnium praecellens nationum cis Regnum copiam]

John Owen 1616-1683, az Ortu et progressu idololatriae-ban – a hunok szkitak-kimmerek […;Cimmerii, Scythae ad paludem Maeotidem, postea Hunni dicti; atque alii quidam in ipsa Italia.]

Johann Wilhelm Stucki 1542-1607, az Arriani historici et Philosophi Ponti Euxini & maris Erythraei Periplus, … 1577.  –  a hunok szkitak [Hunni & ipsi Scytharum soboles. Ab his itaque populis Aquilonaribus, ac Scythicis nimirum, Cimbris, Gothis siue Getis, & Massagetis, Sarmatis siue Tartaris, Moscouitis, Bulgaris, Hunnis,…]

Anselmus Cantuariensis 1033-1109, a De Imagine Mundi-ban – a hunok szkitak , Szkitia Hunnia [ Hanc sequitur Albania a Candore populi dicta, eo quod ibi albo crine nascantur. huic coniungitur Scythia&Bithynia, alias Hunia, quarum getes sunt quadraginta guatuor. Ibi sunt Hyperborci montes.]

Tacitus 1-2-ik szazad – a hunok szkitak […,inde in Albanos Heniochosque et consanguineum sibi regem Scytharum, conatus est.]

Sistus Senensis 1520-1569, a Bibliotheca Sancta…-ban 1610. – a hunok szkitak, Ruga hunjait szkitanak nevezi [ Hic cum Scythae, duce Ruga aduersus Romanum imperium arma sumpsissent, … ]

Philippe Labbe 1607-1667, a Concordia chronologica…-ban 670. – a hunok szkitak, Ruga-t [Rhoila] szkitanak nevezi [ De Rhoila Scytharum Nomadum duce, ne in fines Romanorum irrumperet, … ]

Hannibal Rosseli (16-17-ik szazad) a Divinus Pymander Hermetis Mercurii Trismegisti, cum commentariis… – ban 1630. – a hunok szkitak [ Pannones ab initio eam terram tenuerunt, Paones olim dicti, inde Hunni habuere gens Scythica. ]

Nadányi János (1643-1707) a Florus Hungaricus-ban 1663. –  a hunok szkitak [ Quidquid antiqui barbarorum Scytharum vocaverunt, maximam partem media aetas Hunnorum nomine affecit; ]

 

 

 

                                                                                                                                                       6501110561_325b860617_b    mota_ru_1010708-1600x1200

 

 

 

A Magyarokról;

 

Thomas Lansius (1577-1657)  tübingeni egyetemi doktor;

”Isten és az emberek összhangzó ítélete szerint Magyarország a kereszténység pajzsa,bevehetetlen vára,legbiztosabb védbástyája lett a törökök ellen.”


''A Magyarok a keresztény világ őrállói.''

''Ők egész Európának oltalmazói,nemtői,méltók már ezért is,hogy nagyságuk előtt
hálás lélekkel hajoljanak meg a nemzetek.''

('nemtő'=védő szellem, géniusz)

Forras: https://archive.org/details/ezervesmagyaro00szen

144ik oldal.

Jakab kardinális ( Giacomo Ammannati-Piccolomini 1422-1479 );

''Valahányszor eszembe jut hogy ezen had (törökök)a magyarok ellen indul,
annyiszor magamon kivül vagyok ijedtemben,és szemeim előtt forog jovendő sorsunk.
Isten jóvolta adta ezt az országot a keresztényeknek,hogy mindenekért harcoljon,
és a mireánk fenekedő szélvészeket erejével visszatartoztassa.Ha egyszer, 
amitől Isten őrizzen! legyőzetvén halálos sebet venni talál...mi a 
legnyomorubb szolgaságnak igája alá kénytelenek leszünk hajtani 
nyakainkat.''

Forras; http://books.google.ca/books?id=hqEAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

111-ik oldal.

Voltaire a Magyarokról

A Magyarok szkíta megnevezése;

Regino prümi apát Chronicon-jaban 889 - kiralyi szkitak ( es egyuttal a legregebbi 
nepnek nevezi a magyarokat)

Nicolas Mysticos 852-925 - kiralyi szkitak

Vita Athonitae 960 - szkitak

Leo Grammaticus 10-11sz. - szkitak 

Modus Ottinc verses-enek kb. 1000 - párthusok

Annales Sangallenses Maiores 10-11sz.(szent gallen-i evkonyvek)- agareni (agarénusok)
925-re es 955-re.
(az agarénusokat hasznaltak (agarenoi,hagarenoi,magarenoi) a regi a foldmuvelokre,
a torokokre), stb.

Anonymus 11.sz - szkitak ( Gens itaque Hungarorum fortissima at bellorum laboribus
potentissima,ut superius diximus ,de gente Scythica,... )

II.Szilveszter papa 10-11sz. - szkitak

VI.Leo papa 9-10 sz. - szkita [ a magyarokat es bulgarokat szkitanak nevezi ]

Eustathius of Thessalonica 12sz. - szkitak

Anna Komnene (1083-1153) - dákok [ a magyar sereget dáknak nevezi ]

Godfrey of Viterbo 12sz. - szkitak ( Szikambriat Szkitianak nevezi es 
Vetus Hungarianak-Regi Hungarianak)

Chronicon Bergomense 14sz.- szkita ( Hungari,qui et Hunni,gens Scythica )

Coccius Sabellicus 15sz. - szkitak ( Nemini dubium sit Unnos,sive Ungaros Schytas esse )

Nuremberg kronika 15sz. - szkitak

II. Pius pápa 15sz. - szkitak ( Hungaros ab Hunnis,hos a Leucis sive Albanis,Scytharum
progenie,ortos )

Antonio Bonfini 15sz. - szkitak ( ..kivéve a Szkítia belsejéből származó magyarokat,
akik nem tagadhatják, hogy ők a legszkítább szkíták,hiszen az ő nyelvüket beszélik...)

Erdősi Sylvester János 1539 - szkita ( a magyar nyelvet szkitanak nevezi) - 
[ Ita Scythae(idest Hungari) Nostri ]

Djuro Sremac pap 16sz. - szkita

Ortelius földrajztudós 16sz.( a Theatrum Orbis Terrarum-jaban ) - szkita ( szkita
nyelvet beszelnek) - [ The inhabitants of Hungary speak the Scythian language..

Bzenszky Rudolf jezsuita 17sz. - szkitak

Johann Jakob Hoffman 17sz. ( a Lexicon Universale-jaban ) - szkitak 
[..in Pannoniam receperunt , variis cladibus, post Attilae inprimis mortem,
exerciti, tandem ab Ugris, Scythica gente, sub Carolo Crasso pulsi]
Annales Mettenses  12sz. 889-re - kiralyi szkitak [ Gens Hungarorum ferocissima,& omni
bellua crudelitor,retro ante saeculis ideo inaudita,quia nec nominata, 
a Scythicis regnis,& a paludibus,quas Tanais...]

Johann Adlzreiter 1662 (a Boicae Gentis Annalium-ban) - szkita [ Rursus,Ungari 
Scytharum more...]

Albert Krantz (Albertus Krantzius) ( 1450-1517) a Vandalia,sive historia Vandalorum
jerq origine,...-ban 1518. - szkitak [ Ungar vero gens Scythica,cuius nulla...]

V.Orban papa es XI. Gergely papa 14.sz. - szkitak

Leo the Diacon 10sz. - szkitak

Nagy Alfred angol kiraly 9sz. - basztarnákok [ szkíta nép -Dio Cassius,Zosimus szerint
,masok szerint german nep-az i.e.200-i.sz.200 közt]
[ When Lepidus and Mucius were consul,the most poweful nation,which was then called 
Bastarnae and is now called Hungarian,would wage war on the Romans;...]

Inchofer Menyhért 1584-1648, a Historia Sacrae Latinitatis-ban 1635 - szkitak
[Ceterum quod ipse de suis Polonis vere affirmat, commune etiam esse cum Hungaris,
Scythica quondam progenie,norunt nationum experientes,....]

Petrus Ranzanus 1428-1492 - szkitak [..., alterum in Pannonias Scytharum,
qui Hungari apellati sunt,...]

Hyeronimus Balbus költő 1450-1535, a De legibus Hungariae 1517. –  szkitak [ Inclyta, quae Scythicis gens prodiit Hungara terris,  Nil nili sanguinei Martis amabit opus, Clara quidem bello, partisque decora Triumphis,…]

Andronicus Tranquillus Parthenius 1515. –  szkitak [ A postremis Scytharum Hungaris Pannonia inferior intra,…]

Mutinensis urbis descriptio, sive Additamentum ad vitam Sancti Geminiani episcopi Mutinensis  910. – szkitak [Ungarorum saevissimam & paene omnibus metuendam gente, quam ex horrendum Scytharum genere originem duxisse comperimus,…]

Thomas Lansius 1577-1657 a Consultatio de principatu inter provincias Europae – ban 1613 – szkiták [ Scythicae vero hujus & barbarae originis apud Hungaris clarissima etiamnum …]

1095-os oklevelben az Estoras csalad eredetet a szkitaktol veszik – “Eursus Dux fuit filius Ducis Essed, qui fuit Eudmedzur, qui Ernaci ducis, fratris Vegeci, qui Edi, qui Chabae regis, qui magni…Atilae, qui Bendeguz Scythiae imperatoris, qui Turdae, qui Stemene, qui tandem magni Scytharum imperatoris Opos filius fuit

Robertus Belus (Robert Beale) 1541-1601, a Rerum hispanicarum scriptores aliquot, …-ban 1579,  Rodrigo Sánchez de Arévalo (15.-ik szazad) irasabol – szkitiaiak [ Nam Albertus Magnus eos fore Hugnos asserit , quos hodie Panones vel Ungaros appellamus. Pompinius Mela generalius loques, Hugnos originem ex Scythia sumpsisse contendit,…] — ebbol latszik hogy a 15ik szazadban meg hasznaltak a ‘hugnos’ nevet is a hungarokra.

Es ugy nez ki Pompinius Mela ( i.sz. 43 korul elt ) tudott az 1.szazadban a hunokrol vagy hungarokrol (vagy hugnokrol) es Albertus Magnus is a 13ik szazadban)

Theophylact of Ohrid (Theophylact of Bulgaria) 1055-1126 –  szkiták [ 934-ben a bizanci-bulgariai teruletre betoro magyarokat szkitanak nevezi ]

George Kodinos 14 sz. – gepidák [ Hungaricis Gepidis ]

Michael Attaleiates (Attaliates) 11 sz. – szarmaták

Pomponius Sabinus 15 sz. – szkitak [ Prope glacialis Oceani oras habitant silvestres homines Ugari, sive Ugri. Scythae quidem sunt, eta ceteris mortalibus remoti, apud eos neque aurum, neque argentum cognoscitur, neque aes;]

Giacomo Filippo Foresti 1434-1520 , a Supplementum chronicarum-ban 1483. – szkiták

Michael the Rhetor orátór 1155. – gepidák

Annales Monasterii Cremifanensis In Austria Superiore 1677. – szkitak [ Hungarorum arma prima audita. Ea gens origine Scythica, Hunnorum soboles,…]

A Noszlopi nemzetseg perében a szoveg 1425. – szkitak [ Ex quo etiam praefati Elias et Gregorius de dicta Noszlop terram hanc cum monte Somilo ab ingressu Scytharum Duce Arpad, …]

A nagyszombati egyetemi templomon a felirat 1700-bol – szkitak [ Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungariae thesaurus est absconditus, postquam gloriosissima sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magno Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissima et illustris Familia Estoras locum hunc delegit sepulchralem.]

A Prospect of Hungary and Transylvania 1664. – szkitak

Johannes Nauclerus 1425-1510, a Chronicon-ban 1564 – szkitak [Logobardi,Gothi,Hungari ex Scythia emersere.]

John Barclay 1582-1621 , Euphormionis lusinini satyricon-ban – szkitak [Bocskai Istvant szkitanak nevezi]

Ludovicus Tubero 1459-1527 – szkitak […inculto illo dicendi modo et a scytharum more, a quibus Hungari originem ducunt,…]

Edo Neuhusius 1581-1638, a Theatrum ingenii humani-ban 1648 – szkitak [Hungari ad Septentrionem Illyricos attingunt, Hunnorum Scytharum sobolos; quorum adhuc in Equestri militia impetum, …]

Angelo Rocca 1545-1620, a Biblioteca Apostolica Vaticana-ban 1591 – szkitak [Germani interdum,Armeni,Hungari,Tartari, & alij item Populi Scythae dicuntur.]

Fodor Laszlo kuruc tábornok 1700 – a magyarok szkitak [Magát generalis Scytharum Hungarorum-nak nevezte]

Szerémi György 1490-1550  – a magyarok szkitak

Laskai Osvát 1450-1511, a Quadragesimale Gemma fidei – ben 1507 –  a magyarok szkitak [Ipsum siquidem ut dominatrix ceterarum omnium gens inclyta incolit olim scythica hunorum nunc vulgariter hungarica vocitata fide praeclara magnanimis robusta, pariter & animosa, & ob id armis strenue dedita, numerositate merito & dignitate omnium praecellens nationum cis Regnum copiam]

Robert Morden (1650-1703) a Geography Rectified…-ben 1693 – a szekelyek szkitak […the Ciculi or Zeklers, descended from the Scythians, who are a fiery and Warlike kind of people, amongst whom there are no Noble , or Rusticks, but all of them of one rank. ]

Ciro Spontone (1552-1610) a Historia della Transilvania-ban 1638 – a szekelyek es magyarok szkitak [ Li Siculi, come gli Ungheri, riferiscono l’origine loro a quei Sciti indomiti,…]

Johannes Bisselius (1601-1682) a Michael Wallachiae Waywoda-ban – a szekelyek szkitak [ Tertium inquilini populi genus sunt, Ciculi: quos perperam nonnulli Siculos; rectius alii Zacleros, et Zecleros; imperitum vulgus, etiam Secleros nominant. Hi vicini Moldavis sunt, Europaeae Scythiae-veteris antiquus sanguis ac reliquiae: gens effera, sed armis bona. Priscorum est morum, et instituti, tenax, tam pertinaciter; ut, aequalitatis apud omnes studio, neque patricium quemquam, neque rusticum , appellent; …]

Stanislaw Lubieniecki (1623-1675) a Historia Vniversalis Omnium Cometarum -ban 1681. – a magyarok szkitak [ Luctuosam mortem Geisae, ultimi ducum Hungariae, & primi religionis christianae in illa Scythica gente fundatoris, … ]

 

 

 

Sulpicius Severus (363-425) – a hunok hugnok ( hungok azaz hungarok )

Forras: http://archive.org/details/4622884

a 26ik oldalon igy irja ; ” Aecius magister militum Hugnos in auxilium suum ad Romanum advocat

solum,quibus rex erat tunc Ruga,..”

 

Prosper of Aquitaine (390-455) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok)

Forras; http://books.google.ro/books?ei=0fsqU7CaFKWdyQPUwoCQAw&hl=hu&id=T0PjAAAAMAAJ&dq=ugni+hugni&focus=searchwithinvolume&q=Ugni

105.oldal

https://archive.org/stream/4622884#page/73/mode/2up

74.oldal [felől]

 

Chronica Gallica (452 a.d.) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok)

”…Attilam regem Hugnorum Tricassis pugnat loco Mauriacos…”

Forras; https://archive.org/stream/dieletztenjahre00biergoog#page/n16/mode/2up

10.oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=vn2sSp7Fa34C&pg=PA167&dq=Hugnorum+Tricassis&hl=hu&sa=X&ei=r9kqU_DuNIe_ygO41YGgCg&redir_esc=y#v=onepage&q=Hugnorum%20Tricassis&f=false

167.oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=J9g9AQAAIAAJ&q=Hugnorum+Tricassis&dq=Hugnorum+Tricassis&hl=hu&sa=X&ei=r9kqU_DuNIe_ygO41YGgCg&redir_esc=y

71.oldal, jegyzetben

 

Victor Tunnunensis (Tonnonensis,Victor of Tunnuna) (566 a.d.) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok); Euphemius of Constantinople idejeben (490-515 a.d.) ‘Ugni’-kat vagy ‘Hugno-kat,Hugni-kat’ emleget akik Ormenyorszagba es Kapodocsiaba bemennek.

Forras; https://archive.org/stream/monumentagermani11gese#page/194/mode/2up

195.oldal, 185.oldalon ”Attila rex Hugnorum”, alabb ‘Hugni’

http://books.google.ro/books?id=Ow7bUqAtOW0C&pg=PA229&dq=ugni+per+armeniam&hl=hu&sa=X&ei=5uIqU6iQK4G7yAOdzYHgCQ&redir_esc=y#v=onepage&q=ugni%20per%20armeniam&f=false

229.oldal

http://books.google.ro/books?id=g2ZZAAAAYAAJ&pg=PA327&dq=ugni+per+armeniam&hl=hu&sa=X&ei=TeMqU9GZA6b8ywPegoG4Ag&redir_esc=y#v=onepage&q=ugni%20per%20armeniam&f=false

327.oldal

 

 

Isodore of Seville 6-7sz. – a Magyarok Hunok akik az Avar nevű királyukról kapták a nevüket ( Hugnos antea Hunnos vocatos,postremo a rege suo Avares appellatos )

 

 

Ammianus Marcellinus-nál (4.század), az ‘ungorios,ungori’ név már megjelenik

Forrás: http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/becmann/becmann1/jpg/s368.html

Johann Christoph Bekmann – Historia Orbis Terrarum,Geographica et Civilis 1698.

http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/hofmann/hof2/s0550a.html

Johann Jacob Hoffman – Lexikon Universale 1698.

http://camena.e-humanities.net/portal/page_camena.html?WordID=767749&Database=CAMENA

itt is irja; ”Ungorii” nevvel, a Dniester [Dnyeszter folyo] mellett

http://books.google.ro/books?id=HWhCAAAAYAAJ&pg=PA34&dq=salmutzes&hl=hu&sa=X&ei=iQkvU5WqNubaygPhyIGwDg&redir_esc=y#v=onepage&q=salmutzes&f=false

33-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=GaM-AAAAcAAJ&pg=PA674&dq=ungorii+valem&hl=hu&sa=X&ei=-govU7aPO6j-ygOXw4HgDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=ungorii%20valem&f=false

674-ik oldal jegyzetben [nincsenek tisztaba hogy ”greuthungi” [ez egy ‘got’ nep amugy] van e irva vagy ”aggere ut ungorii”

http://books.google.ro/books?id=YQclJJPvIuEC&pg=PA362&dq=aggere+ut+ungorii&hl=hu&sa=X&ei=HQwvU5a4HKWdyQP7mYCYDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aggere%20ut%20ungorii&f=false

362-ik oldal [ ugy nez ki Lindebrogius 16-17-ik szazad] forditotta Ungori-nak

Ungorii van forditva Ortelius-nal is aki a 16-ik szazadban elt

http://books.google.ro/books?id=V4mxKwOxWQkC&pg=PA683&dq=ut+ungorii+valle&hl=hu&sa=X&ei=SQ8vU-7zF-WIzAOr-YHQCw&ved=0CEIQ6AEwAg#v=onepage&q=ut%20ungorii%20valle&f=false

683-ik oldal,alol

Ammianus legkorabbi kiadasaiban is Ungorii van nem Greuthungii;

http://books.google.ro/books?id=jBRCAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

1532-es kiadas, 287-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=YRFvNOPK4wQC&pg=PA208&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CGwQ6AEwCDgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

1591-es kiadas, 532-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=OUIj5FIlMI0C&pg=PA325&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CGQQ6AEwBzgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

1600-as kiadas, 532-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=EMhVAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

1632-es kiadas, 792-ik oldal

Szoval ugy nez ki a 17-ik szazad masodik feletol valtoztattak az ‘aggere ut Ungorii’-t, ‘Greuthungi’-ra ( agere ut ungorii — [a]g[e]re-ut-[h]ung-orii )

Ebben az 1681-es kiadasban mar ‘Greuthungi’ van;

http://books.google.ro/books?id=S1PpQeFm3wsC&pg=PA552&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CD0Q6AEwAjgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

622-ik oldal

 

 

 

 

Priscus ‘onogur’-okat (onogouroi) emleget 456-ban.

Az ‘onogur’ az hun(o)-gur (azaz hungar); tudvalevo hogy a hun nevet is hol ‘hunni-nak’, hol ‘ounni-nak’ vagy ‘hounnoi’/’hunnoi’-nak ill. ‘ounnoi’-nak irtak.

Forras: http://books.google.ro/books?id=_DI6AQAAMAAJ&pg= PT27&dq=priscus+hunoguri&hl=hu&sa=X&ei=aCX5Ue_FK-m84ATW-4CYBg&ved= 0CD0Q6AEwAg#v=onepage&q=priscus%20hunoguri&f=false

22.oldal

 

A Salzburgi katakomba falán az ‘ ungari ‘ nev volt irva 477-ben

[Forrás – Magyar Tudomany 9-10 kotet,386 oldal,1898.]

”Anno Domini CCCCLXXVII Odoacer rex Rugiorum. Gepidi,Gothi,Ungari et Heruli ….”

 

Jordanes 550 A.D.-re Hunuguri-kat emlit Szkitiaban

Forras; http://books.google.ro/books?id=gdYbYT1pwdcC&pg=PA83&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti,+quia+ipsis+pellium+murinarum&hl=hu&sa=X&ei=p4YsU4azEMeEyQO34oGgDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti%2C%20quia%20ipsis%20pellium%20murinarum&f=false

83-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=Ap6Fh6R2bM4C&pg=PA140&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti,+quia+ipsis+pellium+murinarum&hl=hu&sa=X&ei=2IYsU-akOajJygPg6YCwCw&ved=0CDcQ6AEwAQ#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti%2C%20quia%20ipsis%20pellium%20murinarum&f=false

140-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=XQxKAAAAcAAJ&pg=PA204&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti&hl=hu&sa=X&ei=9YUsU4roJsiayAOAx4CoDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti&f=false

204-ik oldal

 

 

A Nevtelen Ravennai geografus Onoguriat emlit a 7-ik szazadban a Fekete tenger mellett [ Livanius is (314-395) ezt az Onoguriat a Meotisz melle teszi. ]

http://books.google.ro/books?id=eAZDAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

70-71-ik oldal

https://archive.org/stream/nagymagyarorsz00nmuoft#page/53/mode/1up

53-54-ik oldal

 

 

Aethicus of Ister (3-4.-ik szazad) Honorgias-okat emlit Gog es Magog mellett a Kaukazusban [a Honorgias az a Hungarus]

Forras; http://books.google.ro/books?id=T78UAAAAQAAJ&pg=PA96&dq=aethicus+turchi&hl=hu&sa=X&ei=HCJrU7XCMuKu7AbWvYHwCg&redir_esc=y#v=onepage&q=aethicus%20turchi&f=false

28-ik oldal [2-ik fele]

 

 

A Mar Grigor-ról szóló szír szövegben  541-re Hangaraye [hungar/hunogur/onogur] népet emlit a Kaukázusban

Forras;

http://www.federatio.org/mi_bibl/ztcs_mot.pdf

26-ik old.

es itt mas konyvekben is;

https://www.google.ro/search?hl=hu&qscrl=1&tbm=bks&q=hangaraye&oq=hangaraye&gs_l=serp.12…0.0.0.407391.0.0.0.0.0.0.0.0..0.0.msedr…0…1c..60.serp..0.0.0.pwuB2tBsCxQ

 

 

A Mar Aba-ról szóló ugyancsak szír szövegben [6-ik század] is szerepel a Hangaraye [hungár] név [valószinüleg ez is a Kaukázusban]

Forras;

O.Pritsak – The Pecenegs 1967., 29-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=UyYSAQAAIAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=7xWtVLS8KoPXyQPw34G4Dw&ved=0CCkQ6AEwAQ

 

ezt a helyet a Nakhichevan regioba helyezik, észak Örményországba;

itt —> https://books.google.ro/books?id=s8lKAAAAYAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=BRmtVK6gDKW8ygOL9YKwBA&ved=0CC8Q6AEwAg

https://books.google.ro/books?ei=BRmtVK6gDKW8ygOL9YKwBA&hl=hu&id=s8lKAAAAYAAJ&dq=hangaraye++armenian&focus=searchwithinvolume&q=Nakhichevan

https://books.google.ro/books?id=s8lKAAAAYAAJ&q=kangarian+mountains&dq=kangarian+mountains&hl=hu&sa=X&ei=RButVPG-NsfCywPDhIL4Bg&ved=0CCIQ6AEwAA

a Kangár hegyeknél [ahol később is emlitették a Hunokot akik segitteni jönnek]

135-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=49MiAQAAMAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=1ButVOrKHaGfygOwsIH4Cg&ved=0CDsQ6AEwBA

35-ik old.

 

 

Lazar Parpeci (442-493) örmény krónikájában a Kangár név jelenik meg [kangár=hungár ; a g–k-h hasonló hangzók]

Forras;

O.Pritsak – The Pecenegs 1967., 29-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=UyYSAQAAIAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=7xWtVLS8KoPXyQPw34G4Dw&ved=0CCkQ6AEwAQ

İsmail Ulutaş – Relative Clauses in Gagauz Syntax 2004.

https://books.google.ro/books?id=WCNkAAAAMAAJ&q=kangar++armenian&dq=kangar++armenian&hl=hu&sa=X&ei=Dx2tVIGsL-LCywOW4ILoDA&ved=0CFAQ6AEwBzgK

25-ik old.

http://www.google.ro/search?q=kangars+armenia&btnG=K%C3%B6nyvek+keres%C3%A9se&tbm=bks&tbo=1&hl=hu&qscrl=1

itt meg mas konyvekben latszik

itt valami a Kangarli-krol

https://books.google.ro/books?id=2_YIMG2Dj5YC&pg=PA148&dq=kangars+armenia&hl=hu&sa=X&ei=Xa6vVNbdI4O_ygPcloCYDQ&ved=0CCMQ6AEwAA#v=onepage&q=kangars%20armenia&f=false

itt ir Akhun-t is [valszeg a Hunok Chunni nevvaltozata]

ebben a konyvben azt irja hogy az Akhun-ok a Kaukazusban eltek es 451-ben megalapitottak Balasagan [Balaxiam] varosat ;

https://books.google.ro/books?ei=ONa8VImrNYq6ygOYu4KYCQ&hl=hu&id=gmYMAQAAMAAJ&dq=akhuns+caucas&focus=searchwithinvolume&q=akhuns

63-ik oldal

 

 

Ezeken kivul meg Zemarchos 568-ban ‘Ugur‘-okat, Zacharias rhetor (of Mitylene) (465-536) ‘Unnogur‘-okat, Agathias (530-582) ‘Onogur‘-okat, Theophylact Simocatta 630-ban ‘Ogur‘-okat, Menander (6-ik szazad) ‘Unigur vagy Ongor,Hugor‘-okat emlit, Nestor (11-ik szazad) 625-re Ugri-kat emlit, Albertus Bohemus (1180-1260) a Historia episcoporum Pataviensium-ban 618-ra Hungarorumot ir, Martell Karoly es Bonifatius Winfrid idejeben (7-8-ik szazad) magyar kiralyt emlitenek ‘regis Ungariae‘, 768-ra ugyancsak korabeli forras Ungaria-t emlit, Paulinus aquileai patriarka (726-802) idejebol egy felirat; ” Forojuliensis a Paulino benedicti Hungaros superant”, egy 731-bol szarmazo adomanylevelben az Ungari nev szerepel, Egy 762-770-bol szarmazo oklevelben ”inter Tiliamentum et Liquentiam, et sicut via Ungarorum cernitur” van, Nemet Lajos kiraly egy 860-ban kelt okleveleben ‘Mons Ungariorum marcha’ van irva, Egy 888-bol szarmazo oklevelben ”Strada Ungarorum-ot” irnak, Leo Grammaticus (10-ik szazad) 829-842-re Unggroi-t emlit, Georgios Monachos (9-ik szazad) 829-842-re Ungri-kat emlit, Ado (Adonis Viennensis – 875) 843-ra a Hunok kiralysagat emliti Saxonia stb. mellett, Hinkmar (806-882) az Annales of Saint Bertin-ben 862-re Ungri-kat emlit, az Annales Sangallenses (927-1059) 863-ra Hunni-kat emlit, 863-ra az Annales Fuldenses (8-9-ik szazad) egy Hungarius püspököt emlit Trajectumban-ban, Einhard-nal (775-840) Angrarii nepnev szerepel, ami valszeg ugyanaz az Ungari/Vangeri nevvel, foleg ha a Hungarokra mondtak ugy is hogy Agareni, Strabo-nal (1.szazad) az Urgi/Ugri nev jelenik meg, 811-ben bulgar szovetsegben emlitik a Hungarokat a bizanciak ellen [Vegri/Ugre ; a ‘Vegri’ lehet Ugri mert a latinba a V az U is], 814-831 kozt ugyancsak emlitik a Hungarokat a bulgar Omurtag-gal kapcsolatba, 836-ban a bizanci-bulgar haboruban a bulgarok oldalan Ouggroi, Ounnoi, Tourkoi-kat emlegetnek. [Malamir es Isbul bulgar fejedelmek haboruja a bizanciakkal ], 843-re es 865-re a Chronicon Centulensi (1088) Hunok királyságát emliti a németek mellett], 843-ra a Annalibus monasterii S. Wandregisili (9.sz) a Hunok királyságát emliti a németek mellett, a 835-882-köztre William of Malmesbury (1095-1143) a De gestis regum anglorum-ban a Hunok [akik avarok és hungárok] királyságát emlit a németek mellett, ugyanerre az időszakra [835-883] a Chartularium Sithiense amit Fulquin irt (-855) is a Hunok [akik Avarok] királyságát emliti.

931-933 kozottre egy Szent Unni [‘unni’ a hunok mas megnevezese] hamburgi püspököt emlitenek a Mecklenburgische Annalen-ben  (780 -1066) es Adam Bremensis (11-ik szazad)

 

 

 

A Hungárok Hunok – 70 forrás az 5ik-14ik század köztről; link —>

http://www.mediafire.com/download/u1tvzgpqh5zvl48/0_Hunok%3DHungarok.pdf

+ azon a 70-en kivul meg, a hunok=hungarok;

 

Chronica Gallica (452 a.d.)

Prosper of Aquitaine (390-455)

Chronicle of Saint-Wandrille (840-856)

Codex Alcobaciensis (8-9.-ik szazad)

Egy Nevtelen költő 10-ik szazadban szkita-hun-nak mondja a Hungarokat.

Mecklenburgische Annalen (780-1066)

Nibelungenlied (12-13-ik szazad) Hungaria mint a Hunok orszaga szerepel vagy Atilla orszaga ( Ungerlant, Hiunen/Heunen lant, Etzeln lant )

Presbyter Diocleatis (Duklja-i/Dioklea-i pap) kronikaja (12-ik szazad) – Atillat a hungarok kiralyanak mondja ( ‘Regnante Thomislao, Vngarinorum rex, nomine Attila, promouit exercitum vt debellaret eum’ – vagy; ‘Dum haec agerentur, Attila rex Vngarinorum, cum exercitu intrauit, in terram Sebeslai Regis, …’ )

Mutinensis Urbis descriptio Auctore Anonymo (910) – Atilla a hungarok kiralya (‘…, uti quondam ab Ungarorum Rege Attila suam liberaverat Ecclesiam.’

OFM Herman Gygantis (Gigas) a vilagkronikajaban ( – 1347 ) – a hunok hungarok (… , Hunnos, qui Hungari esse creduntur, de Pannonia ejecerunt, …)

<— Összesen 80 forrás van itt az 5-14-ik század köztről.

+

Wincenty Kadłubek (1161-1223) a Res gestae principum et regum Poloniae-ban – a hunok hungarok [ ”Hunnos seu Hungaros Crouacios (Cravacios,Cravatios) et Mardos gentem ualidam (validam) suo mancipavit imperio.” ]

Magnus Jacobus de Carraria (14-ik szazad) –  Atilla hungar kiraly [ ‘Atila Rex Ungariae voluit de romano imperio coronari …’ ]

Boguphalus (1250) a Boguphali Episcopi Posnaniensis Chronicon Poloniae-ban – Atilla a hungarok kiralya [ ‘Quorum rex Tyla nomine, qui in scripturis Atyla nominatur, veniens Pannoniam, sibi perpetuam in ea constituit mansionem.’ ]

Suidas lexikoniro (10-ik szazad) – a hunok hungarok [ ounnoi ounggaroi ]

Chronicon Sublacense (593-1369) – a hunok hungarok [ ‘Quare credibile est Hunnorum esse genus, qui usque mine Pannoniam incolunt, et paucis immutatis litteris, modo Hungari vocantur.’ ]

Aloldus de Peklarn [Bechlarn] (1003-1063) – a hunok hungarok [ ‘Gloriosus Hainricus, qui Lotharingiam imperio recuperauit, barbaricos Hunnos, innumerabili multitudine in Germaniam irruentes, apud Merseburg cruenta strage deleuit.’ ]

C.R.S.A. Richard of Saint Victor (-1173) a Liber Exceptionum-ban – a hunok hungarok [‘Scythae inferiores,Daci,Gothi,Alani,Gepidi,Rugi,Burgati,Hunni vel Hungari,…’]

William of Malmesbury (Wilhelmus Malmesburiensis) [1090-1143] – a hungarok hunok [ Szent Istvant a hunok kiralyanak nevezi ]

Alberic of Trois-Fontaines (Albericus Monachus Cassinensis) [1252] – a hungarok hunok [ Sz. Istvant a hunok kiralyanak nevezi ]

Neplachone Abbate Opatovicense Chronicon Bohemiae ( -1348) – a hunok hungarok [ Hungariat a Hunok foldjenek irja – ”Anno Domini MCL, Wladislaus rex Boemorum terram Hunnorum intravit, regem Graecorum ex ea turbavit, & Ungarorum optimates pacificat.” ]

Gunther of Pairis [Cisterciensis] (1150-1220) a Ligurinus-aban – a hunok hungarok [‘Fertur ea tempestate quidam comes Schirensis ex Bojoaria, saevam Hunnorum gentem in imperium evocasse, nobilissima Otthonis M. victoria deletam.’]

Chronicon Laetiense (1204) – a hunok hungarok [‘Alii rursum affirmant Wandalos, alii vero Hunos sive Hungros, alii Lotharingos, alii Germanos, in Gallias atrociter desaevisse.’]

Dantel Alighieri (1265-1321) – a magyar kiralyt a Hunok kiralyanak nevezi VIII. Bonifac papa (1295-1303) idejeben [‘Ad invictissimum Hunnorum regem; Magna de te fama in omnes dissipata, Rex dignissime, coegit me indignum exponere manum calamo, et ad tuam humanitatem accedere’]

Egy 13-ik szazadi oklevelben Szent Erzsebet apjat II.Andrast a Hunok kiralyanak nevezik

Helindanus (Hélinand of Froidmont) [1160-1229] kronikaja – a hungarok hunok [‘regem Hunnorum petierunt, ubi minor Agatham reginae sororem uxorem accepit’]

Roger of Hoveden (1074-1201) – a hungarok hunok [Szent Istvan a hunok vagy dákok kiralyanak nevezi – ‘rex hunnorum vagy dogorum vagy hundorum — ‘dog es hund’ angolszaszul kutya azaz farkas—> lasd a Farkasfej/Sarkanyfej hadijelvenyt a Dakoknal’]

Chronicon Gradense (11-12-ik szazad) – a hungarok hunok [ Atillat hungar kiralynak nevezi – ‘…, et jam pridem ab Attila Ungarorum rege Aquileia, civitus nostra, funditus destructa est, …’]

Szent István verses zsolozsmája (13-ik szazad) – a hungarok hunok [‘Nam ut Attila sub rege Hungarorum populus tyrannidis lata lege saeviit incredulus,…’

Ursion reims-i apát (11-ik szazad) a Vita Sancti Marcelli Papae et Martir-ban – a hunok hungarok [Marcell pápa idejeben 296-309 kozott Hunokrol es Hungarokrol beszel akik a Riphaei hegyekbol lejonnek – ‘Riphaei montes super Galliam emiserunt Hungrorum et Hunnorum tempestates et fulmina,…’]

Gesta episcoporum Mettensium (766-791) – a hunok hungarok [ Atilla a hungarok kiralya – ‘Igitur, ut diximus, dum grandine, Barbarorum seges Dominica premeretur, Attila rex Hungarorum, sumpto Domini gladio ad resecandam Gallorum lascivae habundantiam.’]

Chronicon Balduini Ninoviensis (13-ik szazad) – a hungarok hunok [Taxis/Taksony hun kiraly – ‘Taxis, rex Hunorum, decem modios nummorum a Berengario rege accipit’]

Jindřich Řezbář (1242-1300) a Cronica domus Sarensisban – a hungarok hunok [‘Eius temporibus MC duo sic simul LX adversus Belam pugnavit Ottakarus ille, Hunorum regem.’]

Roger Bacon (1214-1294) az opus Majus-ban – a hungarok hunok [‘Post eam ad orientem est terra Pascatyr quae est magna Hungaria, a qua exiverunt Huni, qui postea Hungri, modo dicuntur Hungari;…’] — a ‘Pascatyr-t’ az ‘Baskirianak’ magyarazzak de semmi koze mert egyszeruen ‘Pásztort’ vagy ‘Legelőt/Legeltetőt jelent’.

Wolfram von Eschenbach költő (1160-1220) a Tytterel-ben – a hungarok hunok [Aba kiralyrol – ‘Hunnorum et gravamina, Aba turbas fortissimas, In fremitu collegit, Sed per virtutem variam,…’]

II. Agapetus papa ( – 955) az epistolajaban – a hungarok hunok [‘Hunnorum, inquit, barbarica feritas non solum Laureacensem civitatem,…’]

Chronicon Wessafontani – a hungarok hunok [907-re , ‘Hunni Bavariam combusserunt’]

Nevtelen minorita kronikaja (14-ik szazad) – a hungarok hunok (”Ebben a csatában pedig tizenöt ifjú esett el a hunok közül. Majd ez a Pál elment magyarjaival az osztrák herceghez, bőséges ajándékot kapott, s a magyar királyhoz levelet, mely így hangzott:”

Hugh (Hugo) of Flavigny (11-12. szazad) a Vita Richardi abbatis s. Vitoni Virdunensis – ban – a hunok hungarok

Annales Formoselenses (777-1136) – a hungarok hunok [‘865. Hunorum nomen christianitatis nomen agressa est’]

Richard of Verdun (Richard of Saint-Vanne) (970-1046) – a hungarok hunok [‘Hunnorum et Normannorum vastatio’]

Ricobaldi Ferrariensis [Riccobaldo da Ferrara] (kezdetektol-1320) a Compilatio Chronologica-ban – a hungarok hunok [‘Gens Hunorum, id est Hungarorum, relictis eorum sedibus Gothos sedibus suis expulit’]

Chronica minor auctore Minorita Erphordensi ( – 1330) – a hungarok hunok [‘Ludewicus (II. Germanus, a. 843-876) Ludewici (Pii, a. 814-840) filius, imperium adeptus, regnavit annis 35. Huius eciam imperatoris temporibus Hunorum id est Ungarorum rex, nomine Stephanus, christianus effectus,…’]

Manganeius Prodromus [12-ik szazad] – a hungarok hunok es pannonok

Ulrich of Augsburg [Uldarich,Uodalric] (890-973) – a hungarok hunok [‘Item cum rex Hunorum Atyla cum Ungarorum multitudine devastaret Alamaniam’]

Jacques de Guise (1340-1399) az  Annales historiae illustrium principum Hannoniae-ban – a hungarok hunok [‘ Huni quandoque dicti sunt Hungari’ vagy ‘sicut Erodocus ostendit et Orosius confirmat, Hungaria atque Hunia duplex reperitur, major videlicet et minor.’ ]

 

 <—— 115 forrás a 14-ik századig.

 

+

a 15-18-ik századok közt is a Hunokat a Hungárokkal azonositották

példaul;

Francesco Filelfo (1398-1481)   Mátyást a Hunok királyának nevezi.

A Chronicon Rastedense-ben (1059-1477) a hungarok hunok […, licet in Frisiam proficisci coacti tempore Attilae regis Gotthorum, Julii regis Hunorum, aut Ungarorum;…]

Jan Dubravius (1486-1553) – a hungarok hunok [‘Hunos vel Hungaros, dum Alamaniam Saxoniamque petunt,…’]

Temesvari Pelbart (1435-1504) a magyarokat hunoknak nevezi [ ”Almas – copiosa multitudine hunorum secunda vice egressus in Pannoniam” – ”Almas genuit Arpad – Et iste secundo egrediens cum multis Capitaneis hunorum,…’]

Szeremi Gyorgy (1484-1543) – a Szekelyek vagy Magyarok Hunok [Janost a hunok ispanjanak nevezi – ‘Quod vidissent Hungari fallentem ac perjurum regem Romanorum, clamaverunt rursum regem Joannem comites Hunorum‘]

Thomas Rudborne (1460 korul) a Historia Major Wintoniensis-ban Agatha-t az angol Edward feleseget, Gizellanak a Hunok azaz Hungarok kiralynejanak a testverenek mondja; vagy a Hungar kiralyt Hunnak [Szent Istvant vagy Salamont]

Nicolaus Modrusiensis (1427-1480) a De bellis Gothorum-ban Matyast a Hunok kiralyanak es a Hungarokat Hunoknak mondja [‘Horum tyrannum Draculum, nomine quo ipsi demonem appellant, dum Pii secundi pontificis maximi apud Hunorum regem legati essemus, captivum vidimus’,…]

Thomas Ebendorfer (1388-1464) a Chronicon Austriacum-ban Hungariat a Hunok kiralysaganak nevezi ‘[…qui multis annis feliciter Hunnorum Regnum gubernabat;…’]

Annales Corbeienses (815-1471) – a hungarok hunok [917-re; ‘Hunni vastant monasterium&omnia in vicina’]

vagy ugyano a Chronica pontificum Romanorum-ban Szent Istvant  a Hunok kiralyanak nevezi [‘cuius tempore Emericus, Stephani primi regis Hunorum filius’]

A Chronicon Monasterii Mellicensis (1-1564) a Hungar hajokat a Hunok Kiralyanak a hajoinak nevezi 1467-ben  [‘Stephanus Eyczinger Hunnorum Regi navem cum pulveribus & sagittis in occidente comparatis accipit’]

A Kremsmünsteri apátság torteneteben [13-14-ik szazad , bovitve 1488-ig] Matyas a Hunok kiralya [‘Propter illas et Mathiae, regis Hunorum lites, alias quoque iniustas exactionationes, cum magnis steuris talliisque monasterium nostrum valde gravatum fuit per plures annos, causa potior dissensio principum.’]

A bécsi egyetem anyakonyveben (1453-1630) 1478-ban Magister Clementis de Adoryan prokurator, Matyas kiralyt a Hunok fejedelmenek mondja es hogy ‘most kovetkezik az arany korszak’. [‘…..officio et hoc tempore, et quo rursum aurea pene redibant secula post videlicet tempestatem grandem, regnante rege Mathia, principe Hunorum.’]

Az Esztergomi brevariumban (1486) a Hungárokrol mint Hunokrol beszélnek Mátyás koronázásakor — ‘A sors visszaadta a Hunoknak a dicsőséget, mint ahogy volt a győzedelmes Atila Király idejében’ – ”Sorte noua redijt Hunorum clarissima quondam, tempore que fuit Atile victoria Regis. Illi clarissimo regum sideri Mathie de Huniad, Johannis quondam incliti regni Hungarie Gubernatoris filio per Dionisium Cardinalem archiepiscopum Strigoniensem, Regalis corona imponitur. Anno MCCCC.LXIII, uigesima nona die mensis Martij.”

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=zz0-AAAAYAAJ&pg=PA77&dq=esztergomi+brevi%C3%A1rium+hunorum&hl=hu&sa=X&ei=SclkVMTgBqPoywP05YCQBw&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=esztergomi%20brevi%C3%A1rium%20hunorum&f=false

77-78. oldal

http://books.google.ro/books?id=nmtUAAAAcAAJ&pg=PA738&dq=que+fuit+Atile+victoria+regis&hl=hu&sa=X&ei=q8lkVNbFOqvhywP7zYKYBw&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=que%20fuit%20Atile%20victoria%20regis&f=false

737-738 old.

http://books.google.ro/books?id=WKQNr6vfMvgC&pg=RA1-PA187&dq=mathiae+hunorum&hl=hu&sa=X&ei=_ctkVNwUioHLA_COgMgH&ved=0CDUQ6AEwAw#v=onepage&q=mathiae%20hunorum&f=false

187-ik old.

 

A Duna regibb neve Matoas volt ami a Szkitaktol ered (Szkita teruletrol) [ ez akkor azt is jelenti hogy a mai bajor-osztrak teruletek is szkita teruletek voltak – Aventinus peldaul azt irja hogy a bajorok ‘boij-avarok akik hunok” ];

itt irja Stephanus of Byzantium De Urbibus lexikonjaban —>

https://books.google.ro/books?id=h7tAAAAAcAAJ&pg=PA221&dq=matoas+de+urbibus&hl=hu&sa=X&ei=5PZeVZ-aF4LxUv_tgYgO&ved=0CDAQ6AEwAg#v=onepage&q=matoas%20de%20urbibus&f=false

221-ik oldal

A Duna masik regi neve Ister is

Atilla Isten/r Ostora [STR]

Atilla – Ister

Duna=Mathoas

Matyas kiralyt hivtak ”II.-ik Atillanak is”

==>> Atilla = Matyas

Es csak a Magyaroknak volt Europaban Mathoas/Matyas kiralyuk.

 

A Krakkoi egyetem magyar lakoinak jegyzekeben 1493-1558 – az ott lako magyarok/hungarok hunok [‘Bursa Hungarorum seu Hunorum’]

 

A Szkítákról összefoglaló angolul; link —>

http://www.mediafire.com/download/dk6dv6j0e0jxzjn/0_Szkitakrol.pdf

+

 

Hellanicus of Mytilene az irta hogy a szkita Saneunus találta fel a vasfegyverzetet és vasvértezetet

itt —>

http://books.google.ro/books?id=Fbm0nGoZo58C&pg=PA144&dq=Hellanicus+of+Mitylene++scythian&hl=hu&sa=X&ei=aIUMVMSUJef8ygPft4GQDg&ved=0CCsQ6AEwAg#v=onepage&q=Hellanicus%20of%20Mitylene%20%20scythian&f=false

144-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=gQnwcbRFAsoC&pg=PA210&dq=saneunus&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI3sa92e6HxwIVyWkUCh3nNQiV#v=onepage&q=saneunus&f=false

210-ik old.

https://books.google.ro/books?id=L8lfAAAAMAAJ&q=saneunus&dq=saneunus&hl=hu&sa=X&ved=0CC4Q6AEwAmoVChMI5IDXve-HxwIVyzcUCh0sbw5q

48-ik old.

 

Plato azt irta hogy a Szkiták és a Trákok hires és boldog életű nemzetség

itt —>

http://books.google.ro/books?id=O4NBAAAAcAAJ&pg=PA752&dq=scythas++plato&hl=hu&sa=X&ei=iXMQVMb3H6OCzAOMnIGoCg&ved=0CF0Q6AEwCTgK#v=onepage&q=scythas%20%20plato&f=false

752.old.

 

Heraclides Ponticus (i.e. 390-310) azt irta hogy a Szkiták találták fel a bronzot

itt —>

http://books.google.ro/books?id=L8lfAAAAMAAJ&q=saneunus+hellanicus&dq=saneunus+hellanicus&hl=hu&sa=X&ei=UbMnVJ-qLYfT7QbzvoCQDg&ved=0CC4Q6AEwAg

189-ik oldal

 

A Kaukázusi Nart legenda [saga] szerint egy Nart amazon volt aki feltalálta a vasművességet és a lovak szeliditését is.

itt —>

http://books.google.ro/books?id=rboWBAAAQBAJ&pg=PA360&dq=nart+caucasus+iron+working&hl=hu&sa=X&ei=KbcnVPTcBNOM7AaW5oG4Bw&ved=0CDAQ6AEwAg#v=onepage&q=nart%20caucasus%20iron%20working&f=false

360-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=Lo63AwAAQBAJ&pg=PA83&dq=nart+caucasus+iron+working&hl=hu&sa=X&ei=97cnVJ6JJsHY7AbXloCACA&ved=0CCgQ6AEwAQ#v=onepage&q=nart%20caucasus%20iron%20working&f=false

83-ik old.

 

Cassiodorus is azt mondja hogy a szkita Indus kiraly talalta fel az ezustot

itt —> http://books.google.ro/books?id=jlsQAAAAIAAJ&pg=PA237&dq=argentum+indus+rex+scythiae+reperisse+cassiodorus&hl=hu&sa=X&ei=znpPVMfCLcLQygPjoYKIAg&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=argentum%20indus%20rex%20scythiae%20reperisse%20cassiodorus&f=false

 

Plato – The Law of the Scythii – Az elso szabalyok a hadaszatban [ A Szkitak torvenye – O ton Schithon nomos ]

itt —> http://www.prehistoricdacia.info/website5/33_26.htm

 

A Szkiták találták fel a lovassági ék-alakú harcászati taktikát, amit kesőbb átvettek a Trákok és Makedonok  [ Aelianus Tacticus es Arrian]

itt —> http://books.google.ro/books?id=6tITAAAAYAAJ&pg=PA80&dq=aelianus+scythians+cavalry&hl=hu&sa=X&ei=CH9PVM28J8f-ygPZjIKoCQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=aelianus%20scythians%20cavalry&f=false

http://books.google.ro/books?id=yeuEAgAAQBAJ&pg=PA176&dq=arrian+scythians+cavalry+wedge+shaped&hl=hu&sa=X&ei=LX9PVLD5KsvhywPOnYGwCA&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=arrian%20scythians%20cavalry%20wedge%20shaped&f=false

 

Nicolaus Damascenus azt írja hogy a ”Galaktophagi [Tejivó,Kancafejő] szkiták [Abionok] közt senkiről sem mondták még hogy irigykedett, gyülölt vagy félt volna, életük közössége és igazságuk miatt.

Forras; Telfynel 79-ik old.

https://books.google.ro/books?id=0lBIAAAAYAAJ&pg=PA2&dq=telfy+arrian+scytha&hl=hu&sa=X&ei=iK9UVbiBHJLO7Qba2IPgCQ&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=telfy%20arrian%20scytha&f=false

 

Arrian azt irja hogy a Szikitak hadijelvenye [signa] az a Dracones [Sarkanyfej vagy Farkasfej mas neven]

itt —>https://books.google.ro/books?id=OmoGAAAAQAAJ&pg=PA181&dq=arrian+scythians+dracones&hl=hu&sa=X&ei=C9VUVfuRDpOv7Aba-oDoCA&ved=0CCUQ6AEwAQ#v=onepage&q=arrian%20scythians%20dracones&f=false

181-ik oldal alol a jegyzetben

 

Diodorus Siculus azt mondja hogy a szekér-tábor harci taktika [wagon-lager] és a fallanx az Szkita harci taktika

http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Diodorus_Siculus/20B*.html

Book XX 22-ik fejezet

”he surrounded his camp with the waggons in which he carried his abundant supplies, and drew up his army for battle, taking his own place in the centre of the phalanx as is the Scythian custom.”

https://books.google.ro/books?id=eHDWAAAAMAAJ&q=diodorus+siculus+phalanx+scythian&dq=diodorus+siculus+phalanx+scythian&hl=hu&sa=X&ved=0CCoQ6AEwAWoVChMIvLr53r-exwIVA0AUCh1_SAUX

199-ik old

 

 

Hellanicus (Hellanikos) of Mytilene (of Lesbos) [490 b.c.] az irta hogy a Riphaeos [altalaban az Ural-t ertik] hegyen túl lakó Hyperboreusok igazságosak, nem esznek húst csak gyümölcsöket a fákról.

itt —> https://archive.org/stream/fragmentahistori01mueluoft#page/58/mode/1up

58-ik old,96. fejzezet.

https://books.google.ro/books?id=l4EapVpG8EEC&pg=PA58&dq=Hellanikos+hyperboreos&hl=hu&sa=X&ei=RrplVaWaO4KXsgHF8IFo&ved=0CD0Q6AEwBA#v=onepage&q=Hellanikos%20hyperboreos&f=false

58-ik old,96. fejzezet.

Ugyanezt emliti Clement of Alexandria [i.sz. 150- i.sz.215 ] is Hellanicus-tol

https://books.google.ro/books?id=_4-ulhxGpFsC&pg=PA145&dq=docuit+iustitiam+hyperboreos&hl=hu&sa=X&ved=0CCEQ6AEwAGoVChMImdqz56yNxwIVR4wsCh320wjT#v=onepage&q=docuit%20iustitiam%20hyperboreos&f=false

145-ik old.

 

Julius Pollux [i.sz 2-ik század] azt írta hogy a Szkiták találták fel a Pentachord [pentaton] zenét

https://books.google.ro/books?hl=hu&id=52MHAQAAMAAJ&dq=scythians+invented&focus=searchwithinvolume&q=pentachord

3-ik old.

https://books.google.ro/books?id=lQ1DAAAAcAAJ&pg=PA202&dq=scythians+pentachord&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMIj-u_nqqexwIVAboUCh10lQx_#v=onepage&q=scythians%20pentachord&f=false

202-ik old,alol a jegyzetben

 

Plutarchus [i.sz. 45 – i.sz. 120] ír az Opera Moralia-ban a Hyperboreusok zenéjéről, és azt írja hogy szent tárgyakat vittek a Hyperboreusoktól Delos-ba, fuvolákkal és hárfákkal együtt.

https://books.google.ro/books?id=52MHAQAAMAAJ&q=scythians+invented&dq=scythians+invented&hl=hu&sa=X&ved=0CEsQ6AEwBmoVChMI_5_RuqeexwIVwlsUCh1bCQtX

3-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=dmYbAgAAQBAJ&pg=PT4534&dq=plutarch+sacred+objects+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CD8Q6AEwBGoVChMI5sD-iKmexwIVQZUUCh3uYwDK#v=onepage&q=plutarch%20sacred%20objects%20hyperboreans&f=false

 

 

Theopomponus [i.e. 380-315 i.e.] a Hyperboreusokrol es a mellettuk lako Meropis-ikrol,Machimoi-okrol es Eusebian-okrol irja hogy a legaldottabb emberek, magasabbak mint a gorogok es tobbet is elnek, nem betegeskednek,boldogok, foldmuveles nelkul jutnak elelemhez, arany es ezust oszlopaik vannak, stb.. Theopompus ezeket ‘eschatai’-nak nevezi ami valszeg ugyanaz mint a  gorog ‘eskhutai’ a Szkitakra; szoval ezek is a szkitak ugy nez ki [amugy Abaris a szkita Hyperboreus-nak is neveztetett]

Hyperborea-t vagy Szkitianak vagy Szkitiatol eszakra fekvo teruletnek mondjak [ a mai ‘finnugorok’ lennenek]

 

https://books.google.ro/books?id=xzCUAgAAQBAJ&pg=PA72&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CCYQ6AEwATgKahUKEwjaw7GunKvHAhVFPxoKHTHHAJI#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

72-73. old

https://books.google.ro/books?id=UOTxOcI_YJgC&pg=PA67&dq=theopompus+ABOUT+SCYTHIA&hl=hu&sa=X&ved=0CGMQ6AEwCWoVChMInp-dvp-rxwIVgboaCh3azQTD#v=onepage&q=theopompus%20ABOUT%20SCYTHIA&f=false

67.old.

https://books.google.ro/books?id=EjlEBgAAQBAJ&pg=PA45&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CDUQ6AEwA2oVChMInY_o05mrxwIVyTkaCh1lXwcM#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

45-46.old.

https://books.google.ro/books?id=9K5sNzVZ1NAC&pg=PA149&dq=theopompus+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CCcQ6AEwAWoVChMIpt2HwKGrxwIVgzsaCh2CbQJc#v=onepage&q=theopompus%20hyperboreans&f=false

149.old.

Plato

A Szkitakrol bovitve;

http://www.mediafire.com/file/i83nrjq7l7tj4e5/0+sz+k.pdf

A Dákok Szkíták voltak; link —>

http://www.mediafire.com/download/p14dnve6625hlg1/dak-szkita+2014+marc.+24..pdf

+

Diodorus Siculus Taokhi-kat emlit a Phasis folyo mellett [Kaukazus] [D-T hasonlo hangzok, szoval valszeg a Dákok-rol van szo]

Xenophon es Stephanus of Byzantium is ugyancsak Taokhi-kat [Taoi] emlit ugyanott.

Columella azt mondja hogy a Géták Galaktofag-ok [tejivók,azaz mint a Szkiták]

John the Lydian Dákiát Szkitiának nevezi

Callipidae-kat/Callipidas-t emlitenek a Fekete tenger felett, a Bug mellett is [Herodotus.Mela,Licentius]; az L-R hasonlosaga mitatt valszeg ugyanazok akiket Carpidae/Carpodacae nevvel emlitenek a Dunatol eszakra [Zosimus es Ephorus], vagyis ugyanaz a nep.

 

Az Agatirszek/Agatirek (Akatzirek/Akatirok) Szkiták-Hunok voltak (angolul);

link —>

http://www.mediafire.com/download/4pbbby3qy9dnidb/0_Agatyrsi_hunok.pdf

 

Az Agathyrs név;

a]

Az Agathyrs-ik Herodotus szerint Trákok a többi forrásban Szkiták [i.e. az 5-ik század-tól emlitik őket Szkitiában a források vagy Herodotus Erdélyben a Maros mellet];

A tráknak mondott dákoknak [akiket amugy szkitáknak is mondtak] a hadijelvenyük a Farkasfejes vagy Sárkányfejes zászló volt; amúgy a Szkitáknak is ez volt [lásd Suidas vagy a Párthusoknak [Lucian] és a Szarmatáknak is ez volt a hadizászló. [a párthusok és szarmaták köztudottan szkiták]

Gök-Türk-öknek [Kök-Türkök vagy Kék-Türkök] is Farkasfejes hadizászlójuk volt [ezeket Kék-Türköknek ”Égi-Türk-öknek” (Celestial) is nevezik] ;

magyarul van az Ég szó —> az ég kék

a Hungároknak is volt Türk nevük

Az Agathyrsi-k kékre festették magukat ami jelentette a nemességi rangjukat és Szkitiában az Agathyrsik mellett a Gelonok ugyancsak kékre festették magukat ugyanezért [Solinus,Plinius,Virgil,Ammianus] ;

a Hungárok Türk nevét [Tourci] irták Toursi-nak is [Szent Cyril legendájában például, vagy  a görögben az ‘S’ betüt azt ‘C’ betüvel irják – ami akkor lehet K is ugyebár]

AG” – ”ÉG

szóval;

Aga-thyrs az ugyanaz mint a Gök-Türk vagy Kök/Kék Türk

‘az ég kék’ és törökül a ‘kék’ ‘kök’;

 Aga-thyrs / Aga-Türk = Égi (Kék) Törzs azaz Kék-Törzs vagy Kék Türk

 

szoval az Agathyrsi-k Magyarok voltak

 

A Gök-Türk harcosok [Asena az első Türk idejében] a gyülésekre Farkasfejes zászlókkal jelentek meg akiknek a vezéreiket Böri-knek hivták.

a Böri-t angolul judge-nak vagy magister-nek forditják —> vagyis mint Birók

 

Priscus amúgy az Akatziri-ket az i.sz. 5-ik században a Kárpát régióban Hun-nak mondja [a 19-ik századi történészek még az Agathyrsi-ket és Akatziri-ket egy népnek mondták és amúgy a Kazárokat is Akatzirek-nek vagy Agathyrsi-knek mondták [K-T/Z-R].

 

És akkor az is látszik hogy a TRáK=TuRK

 

b] Más összefüggés –  a Gáz

 

A gáz kék lánggal ég.

Anonymusnál Ménmarót az ‘kozár’ és Gelou az ‘blach’

Gelou=Gelon [u/n]

Ha a Kazár/Kozár az Agathyrs/Akatzir akik ‘kékek’ és a Gelonok is Szkitiában ‘kékre festik magukat’…;

Kazáriát még a 16-ik században irtak Gazáriá-nak is [amúgy is a G-K hasonló hangzó]

Szóval Gelou a ‘blach’ az Gelon azaz szkita mint Ménmarót a ‘kazár’ és ugyebár mind a kettő akkor ‘Kék’ [a ‘blach’-ot amúgy jogosan forditják ‘vlach’-nak (b-v hasonló hangzó és ez látszik a régi irásokban is mert felváltva használták vagy a mai szlávban a b=v) azaz ‘olah’-nak]

Amúgy a 6-ik században Boarez/Boarex szabir-hun királynő férje az Blach vagy Balach [Malalas es Theophanes] szóval a Blach/Valch si szkíta nép vagy név.

 

de mi van ha a Gelou/n szó az Láng is lehet?

 

Jásdi Kiss Imre napjainkban a szavakot ‘körforgóra’ teszi és úgy olvassa ahogy akarja [amúgy jól csinálja utólag mondhatom]

Gelou/n körforgóra téve;

Gelon <—> Láng

 

A Gáz Láng-ja Kék – amúgy a Kén-nek is kék a lángja [Kin-izsi Pál?]

 

szóval úgy néz ki Gázokkal bajoltak valamit az itt lakó népek [akik amúgy a Hungárok elődei is, nem ilyen-olyan ”  ‘szláv’ meg ‘dák ami nem szkita’ stb” népek voltak itt]

És akkor lehet Jásdi Kiss Imrének igaza van mikor ezekről beszél.

 

A Nyomás mértékegysége a Bar ami ‘biztos’ nem magyar szó , de lehet mégis…;

a vizből ha jön a bu-bor-ék az nyomás-gáz

ha a motor gyújt akkor burr-og

vagy az erdélyi bor-vizek amikben nyomás van

 

És akkor a kék- türk vezérek neve a Bör-i?

 

 

És akkor kik a Longo/Láng-bár-dok akik ”megjelennek az 5-ik században majd ‘el is tűnnek innen’ és mégpeddig úgy hogy az ‘Avarok/A-Barok hajtják el őket’ ” vagy az Avarok/A-Barok és esetleg a Bárók? vagy a sz-abirok és a szabir-hun királynő neve is Boar-ez ugyebár , k-abarok, burr-gundok …. [es ki tudja meg mi]

Ugye-Bár XD

 

 

Stephanus of Byzantium es Eustathius azt mondjak hogy a ”Trakok es Szkitak ugyanaz a nep akiket regebben Nomaeos-nak vagy Nomaei-nak hivtak”

Ha mar az Agathyrszek es a Gelonok  ”kekre festik magukat a nemesi rangjuknak megfeleloen” akkor a ‘Nomaeos’ az nem Nemes?

vagy a Nemes az Nyomas?

es akkor a Baro-k akik ugyancsak nemesek ugye-bar

es a Grof-ok?

Suidas azt irja hogy ”az Avarokat a Griffek a Köd és a megáradt ócean hajtotta el” [amugy Kezai-nal is ”Szkitiaban Griffek feszkelnek”]

 

az Avarokat/A-Bar-okat ? es a Griff akkor nem ‘Grof’?

amugy eszrevettem az utobbi idoben hogy ha a ‘ t ‘-t fejre fordittom es ‘ f ‘ lesz belolle [ugy nez ki] akkor vannak osszefuggesek a szavak kozt;

‘Griff/Grof”;

Grot

Garat? a ‘garat’ ez esetben lyuk a foldben? ahol kijon a ‘bar’ [a Baro] azaz a ‘gaz’? [amugy romanul a ‘grota’ az ‘ureg,lyuk’]

A ‘Gaz’ is lehet ‘nemes’ mert a ‘Kazar’ az tobb mint valoszinu a ‘latin’ ‘Caesar-ral’ azonos [azaz ‘csaszar’, es amugy a ‘king’ ‘angol’ szo az a ‘turk’ ‘kagan’]  [ lasd peldaul a ‘Caesar es a fia Brutus’ es Moldovaban a Prut folyo ahol amugy Kazaria is volt…]

vagy ugye-bar az ‘orosz’ Car-ral [nemetul a C betu az Z es romanul peldaul T]

szoval Gaz-Kazar az is ‘Nemes’ [”car,kiraly,csaszar”]

Es akkor a ‘Turk,Trák,Török’ az Torok,Torkolat?

 

Amugy ugyancsak Suidas azt irja hogy az Agatirok [az Agathyrsi-k – vagyis erdekes o mar nem tesz annyi betut a nevukhoz] azok Abarok [Avarok]

 

Tudott valamit ez a Suidas [10-ik szazad] ugy nez ki XD …

 

c] meg mas osszefugges;

 

romanul a ‘faklya’ az’ torta’ [olvasd ‘torca’]

‘a faklya eg’

p-b-v-f hasonlo hangzok;

blach/vlach [‘olah’] faklya?

szoval az ‘aga-tyrsi’ az ‘ego-faklya’ is lehet?

 

romanul amugy az ‘eg’ [tuz] az ‘arde’ – ez benne van Erdely roman neveben ‘Arde-al’

szoval inkabb ez lenne romanul a jelentese ‘Ardeal-nak’ es amugy ‘Erdely’ nem az ‘erdo’ szobol van? … siman meglehet [azert is amugy mert maskepp Erdely neve ugyebar Siebensburgen azaz ‘7var’… ,  ”na de azt a szaszok adtak” ugyebar mert a ”magyar annyira hulye volt hogy csak ‘erdo’ nevet tudott adni” vagy esetleg a roman a” ‘deal’ nevet mert romanul a ‘deal’ az ‘domb’ ”- meg amugy a ‘7-es’ szam amugy magyar kotodesu nem szasz.] , mert azok akik nekunk es amugy az olahnak is irtak a tortenelmet lehet az ‘Erdely’ nevet kitalaltak ilyen formaban hogy elrejtsek az igazi jelenteset [legalabbis a roman jelenteset az ‘egest’ vagy ‘egetest’ az ‘arde’-t]

Ha ilyen szinten van hamisitva a tortenelem barmi nev lehet barmelyik mai nyelvbol de a ‘lenyegre’ vigyaznak a hamisittok hogy nehogy kideruljon.

Amugy meg lehet menni ezen a vonalon tovabb;

ar-deal;

‘del’ az magyarul ‘del’ amikor a Nap ‘kozepen van’ ‘legerosebben sut’ stb;

 

ar-deal — ero-del-ben? es a fo-var/bar-os Nap-oka? [‘Kolos’-var]

 

 

S amugy akkor ‘Erdely’ a ‘7 Var’ [ha a B-V hasonlo hangzo] az ‘7 Bar’?

a Sieben-burg-en? ‘burg’ az ‘var’ de ha ‘bar’ es ‘burr-og’?

‘a siben’ az 7 , de eselteg ‘banya’? eleg sok ‘banya’ van ‘Sibensburgenbe’.

 

 

Na de az biztos hogy ami a Gaz-okat es amugy egyszerubben az Agathyrsi es a Turk kozti osszefuggest illeti [az ‘a]’ es ‘b]’ fejezetnel] az vilagos.

 

 

 

 

 

10 Dolog a Hunokról (angolul); link —>

http://www.mediafire.com/download/uu4gwefuq7pii3o/0_HUn.pdf

 

A Hunok keresztények voltak (41 forrás angolúl) ( ez amúgy lényegtelen mert a ‘kereszténység’ egy kitalált mese, de csak a miheztartás végett )

Link —> http://www.mediafire.com/download/cft7qab1bjpr4pc/hunok_kereszkenyek_2015.pdf

 

Szőke,vöröshaju,magas,kékszemű,zöldszemű Hunok, nomádok Ázsiában [ ennek sincs jelentosege, mert sehol nem irtak a korabeli forrasok hogy a Hunok vagy barmelyik ‘nomad’ Azsiabol jott volna vagy ‘mongol’ kinezetu lett volna , meg amugy is a ‘mongol-kinai’ faj sem alabbvalo semmilyen mas fajnal sem – de csak a miheztartas vegett ]

Link —> http://www.mediafire.com/download/xhtdcj5uk8nvfbz/0_keksz_szoke_hun.pdf

 

Ma megnevezesek a Hunokra vagy Hungarokra;

 

Cedrenus [11-ik szazad] a Hunokat a Szlavokkal azonositja.

forras; Georgii Cedreni Historiarvm Compendinvm – Wilhelm Xylander [16-ik szazad] kiadasa, 317-ik oldal, 1566.

[”Eodem anno Hunni qui & Slauini dicuntur, …”]

 

Gepida megnevezes a Hunokra;

Malalas Atillá-t gepidának hivja

A Chronicon Paschale-ban Atillát gepida-hunnak hivják

Michael rhetor [1155-ben] II.Gézát nevezi Gepidának es a Hungarokat Pannonoknak es Dakoknak [forras; Makk Ferenc – The Árpáds and the Comneni, 64-ik old.,  Paul Stephenson – Byzantium’s Balkan Frontier, 235.old]]

George Kodinos [14-ik szazad] a magyarokat gepidának hivja [hungaris gepidis] [Kiss Balint – Magyar regisegek]

Egy masik bizanci forras [12-ik szazad] ugyancsak Gepidának mondja a Magyarokat  [azt irja hogy a Nagy Nemetorszag mellett elnek a Hungarok vagy Gepidak]

Manasses [12-ik szazad], Eustathius [12-ik szazad], Choniates [12-ik szazad] is gepidanak hivja a hungarokat.

Forras;

Sergey A. Ivanov – An Anonymous Byzantine Geographical Treatise [ezt a forrast nem tudjak eldonteni hogy 4-ik vagy 12-ik szazadi e XD]

Revue des études byzantines, 59-60. kötet , 177-ik oldal]

 

Szoval a ‘Gepida’ lehet ‘Kapitany’.

 

Manganeius Prodromus [12-ik szazad] a magyarokat nevezi hunoknak és pannonoknak is [forras; Paul Stephenson – Byzantium’s Balkan Frontier, 235.old]

Anna Komnena [1083-1153] a Hungarokat Dakoknak nevezi

 

a Gepi-Dá—k lehet ugyanabbol a névből van ketté szedve…)

 

 

 

 

5327089936_6896f41963_b-16045761421_d56520b21c_b

 

Szkíta dumaNagy Sándorhoz’ ;

Ha az Istenek sóvár kapzsiságodhoz szabták volna termeted nagyságát, nem férnél el a
földkerekségen. Egyik kezeddel Keletet markolnád, a másikkal Nyugatot, s ha e területet mind
átfogtad volna, arra lennél kíváncsi, hol rejtőzik a ragyogó, hatalmas istenség. Mert sóvár vágy
emészt az után is, amit úgysem tudsz megragadni, Európából Ázsiába rontasz, Ázsiából
átkelsz Európába; végezetül, ha sikerülne leigáznod az egész emberiséget, az erdők, a
hópelyhek, a folyók, a vadállatok ellen viselnél háborút. Hogyan? Hát nem tudod, hogy sokáig
növekszenek a terebélyes fák, de egy óra alatt ledönthetik őket?

Ostoba az, aki csak a

gyümölcsökre tekinget, és nem méri fel, milyen magasan csüngenek. Vigyázz, nehogy letörjön

alattad az ág, amelybe kapaszkodol, miközben a fa tetejére törekszel! Egykor az oroszlán is a
legparányibb madarak martaléka lett, s a rozsda megrágja a vasat. Semmi sem oly erős, hogy
ártalmára ne lehetne még a gyenge is. Mi dolgunk veled? Sohasem tettük lábunkat a te
földedre. Hát nem maradhat ismeretlen előttünk, erdőrengetegek lakói előtt, hogy ki vagy és
honnan jössz? Szolgálni nem tudunk, parancsolni sem kívánunk senki fiának. Tudd meg, mily
ajándékok adattak a szkíthák népének: ökörfogat, eke, nyíl, dárda, serleg. Ezeket fordítjuk
barátaink javára, ellenségeink vesztére. Termésünket, az ökrök munkájának gyümölcsét
barátainknak adjuk, a serlegből velük együtt bort áldozunk isteneinknek; a nyíllal messziről, a
dárdával közelről törünk ellenségeinkre. Így vertük le Szíria, majd a perzsák és a médek
királyát, és megnyílt előttünk az út egészen Egyiptomig. Azzal dicsekszel, hogy a rablók
üldözésére jöttél ide, de te magad rabolsz ki minden népet, amerre csak jársz. Birtokba vetted
Lídiát, meghódítottad Szíriát, kezedben tartod Perzsiát, máris uralkodói Baktrián, sőt szemet
vetettél Indiára is. Most pedig a mi nyájaink után is kinyújtod kapzsi és telhetetlen kezedet.
Mire neked a gazdagság, ha mind nagyobb éhséggel gyötör? Te vagy az első, akit falánkká tett
a jóllakottság: minél többet bekebeleztél, annál mohóbban sóvárogsz az után, amit még nem
kebeleztél be. Hát nem jut eszedbe, milyen sokáig rostokoltál Baktra körül?

Míg igádba
hajtottad őket, a szogdok fegyvert ragadtak. Győzelmedből háború születik mindegyre. Mert,
noha hatalmasabb és erősebb vagy, mint bárki más, mégsem akar senki idegen urat tűrni maga
fölött. Kelj csak át a Tanaiszon, majd meglátod, mily mérhetetlen messziségbe nyúlnak
pusztaságaink; mégsem éred utol sohasem a szkíthákat. A mi szegénységünk fürgébb lesz,
mint sereged, mely magával hurcolja a számtalan nemzettől összeharácsolt zsákmányt. S
amikor úgy hiszed, hogy messzi járunk, újra táborodban pillantasz meg minket, mert
villámgyorsan üldözünk és menekülünk. Úgy hallottam, a szkíthák pusztaságait még a görög
közmondások is csúfondárosan emlegetik. De mi szívesebben kóborolunk puszta, emberkéz
nem művelte tájakon, mint városokban és gazdag termőföldeken. Ezért hát jól ragadd üstökön
a szerencsédet, mert egykönnyen kisiklik a markodból, s erőszakkal fogva nem tarthatod.
Idővel majd világosabban belátod, mint most, mily üdvös tanácsot adok; zabolázd meg jó
sorsodat, annál könnyebben uralkodol rajta. Minálunk azt mondják, a szerencsének nincs lába,
csak szárnya és keze. Amikor a kezét nyújtja, ragadd meg a szárnyát is! Végezetül, ha Isten
vagy, halmozd el jótéteményeiddel a halandókat, és ne rabold el tőlük javaikat: ha pedig
ember vagy, legyen rá gondod, hogy mindig az is maradj. Dőreség olyasmiken járatnod az
eszedet, amelyek miatt önmagádról elfeledkezel. Jó barátokra találsz azokban, akik ellen nem
indítasz háborút. Mert az egyenrangúak között legszilárdabb a barátság, de csak azok
számítanak egyenrangúaknak, akik erejükkel nem törnek egymás vesztére. Ne képzeld, hogy
barátaiddá váltak azok, akiket letiportál! Nincsen barátság úr és szolga között, békeidőben is a
hadijogok érvényesek. Ne hidd, hogy a szkíthák esküvel szentesítik a barátságot: ők hívek
maradnak, ez az esküjük. A görögök élnek afféle elővigyázattal, hogy esküvel pecsételik meg
a szerződéseket, s tanukul hívják az isteneket: a mi vallásunk maga a hűség. Megcsalja az
isteneket az, aki nem tiszteli az embereket. Neked sem kell olyan barát, akinek jóindulatában
kételkedel. Bennünk azonban Ázsia és Európa őrszemeire lelnél:

A Jaxartes-en túl egészen Thrákiáig kiterjed országunk,
Thrákia pedig, úgy tudjuk, Makedóniával határos. Szomszédjai vagyunk mindkét
birodalmadnak: fontold meg jól, ellenséget, vagy barátot akarsz-e látni bennünk.

 

Curtius Rufus (1. szazad ) – Szkita beszed ‘Nagy Sanyihoz’

 

Szkíta bölcsesség;

Anacharsis a szkita filozófus [angolul];

https://books.google.ro/books?id=400IFGXTvpYC&hl=hu&hl=hu&pg=PT28&img=1&zoom=3&sig=ACfU3U3wvP0Q-ffXmV8Sa5FNj89wTHRR_g&w=685

https://books.google.ro/books?id=400IFGXTvpYC&pg=PT28&dq=anacharsis+the+wildest+animal&hl=hu&sa=X&ei=gJM8Vbv4FIaqUcOjgaAP&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q=anacharsis%20the%20wildest%20animal&f=false

https://books.google.ro/books?id=l8Uy2k1srAIC&pg=PA129&dq=anacharsis+the+wildest+animal&hl=hu&sa=X&ei=w5M8VcmWKoLuUP2SgbAE&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=anacharsis%20the%20wildest%20animal&f=false

 

 

 

 

A Szkitákról;

 

 

Marcus Porcius Cato (234 B.C.-149 B.C.) azt irta hogy Szkitiaban elte tul az emberiseg a Vizozont ami Ninus kiraly elott 250 evvel tortent. Ugyancsak ő mondja hogy az Umbri-k azok Gallok akik Szkitak es hogy az emberi eredet elsősége mindig a Szkitaknak tulajdonittatik.

 

Berossus (i.e. 3-ik szazad) [az Antiqvitatvm-ban Liber II.-IV.) azt irja hogy a Szkiták és Káldeusok léteztek mar Noe idejében és hogy a Káldeusoknak és a Szkitáknak vannak könyveik a Hősök eredetéről; és hogy a Szkitak Noe-t Nagy Istennek es Papnak neveztek, az emberiseg megalkotojanak es magjának. Berossus is Szkitiat mondja hogy az emberiseg ott elte tul a Vizozont; – a helyet Armenia Saga-nak nevezi de az Armenokat Szkitanak hivja es irja hogy Armeniat is a Szkitak nepesitettek be [Scytha es Araxa alatt] es az Armenia es Baktria kozti teruletet Scythia Saga-nak hivjak.

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=EdhSAAAAcAAJ&pg=PA18&dq=scythicis+libris&hl=hu&sa=X&ei=4siOVPDINOfhywO6_oGQBw&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=scythicis%20libris&f=false

17-18-ik old

23-ik old.

ugyanitt Cato a 4-ik oldal

 

 

 

Marcus Junianus Justinus (2 század i.sz.) szerint, a Szkiták régebbi nép mint az Egyiptomi, akiket egy vita után meg is győztek erről.

 

Plinius (23 A.D.-79 A.D.) is azt mondja hogy az Umbri-k Italiaban a legregebbi nep es hogy Szkitak.

 

Annius of Viterbo (1432-1502) is azt irta hogy az emberiseg Szkitiaban szuletett ujja a Vizozon utan.

 

Johannes Trithemius (1462-1516) azt irja a Compendium sive breviarium primi voluminis chronicarum sive annalium de origine regum et gentis Francorum-ban [a 4-ik oldalon] hogy a Trojaiakat kesobb Szkitanak es Szikambrinak vegul Franknak hivtak. [Hunibaldus es Vastaldus nyoman]

 

Giacomo Filippo Foresti (1434-1520) is azt irta a Supplementum chronicarum-ban (1483), hogy a Szkitak kiralysaga rogton az emberiseg kezdeten jott letre, a Babel tornya ledontese utan. [Phalech/Peleg idejeben; a Szkitak kiralysaga az egyiptomi,asszir es sicyon elott volt]
Es hogy a Szkitak ose Magog volt. A Szkitak koze sorolja az Amazonokat, Baktriaiakat,Parthusokat,Hunokat,Hungarokat,Lombardokat,Gotokat,Katalanokat (akiket Alanoknak mond) es a Torokoket.

 

Epiphanius of Salamis (320 A.D.-403 A.D.) azt irta hogy a Szkitak epitettek a Babel tornyot es az ő Scythism cimu irasa a Vizozontol a mai napokig terjed.
Es azt hogy mas nemzetek atvettek a Szkitak torvenyeit,szokasait,magatartasat, mint a tisztessegesseg,udvariassag es tisztelettudo tanulas mercejet, es hogy a Szkitak voltak az elsok akik bevezettek az emberiseget a Vizozon utan az udvarias gesztus,a kormanyzas muveszete es a jo modor fogalmaba.

 

Eusebius (265 A.D.-340 A.D.) a Szkitakat Noetol eredezteti es azt irja hogy a Vizozontol a Babel tornya epiteseig a Scythizmus uralkodott.

 

A Chronicon Pascale-ban (7-ik szazad A.D.) azt irja hogy a Szkitizmus a Vizozon utan volt, majd a Szkitizmus utan a Hellenizmus.

 

Giambattista Vico (1668-1744) filozofus,jogasz,tortenesz az 1720-ban irt ‘Universal Right’ cimu konyveben még azt irja hogy a Szkitak kozt nem volt kulonbseg a nemesseg es a ‘plebejusok’ kozt es hogy ez még megvan az erdelyi Szekelyek kozt akik Szkita fajuak, a legbatrabbak a harcban es a legregibb Hunoktol szarmaznak, es akik bar gazdalkodassal es allattenyesztessel foglalkoznak, egyenjogu nemeseknek valljak magukat.Tovabba mondja, hogy az emberiseg a Kaldeusoktol,Szkitaktol es az Egyiptomiaktol szarmazik es hogy a profan tortenelem azert emliti Tanaus-t Sesostris elott, mert a Szkitak Armenia hegyeinel laktak ahol a Barka megpihent.

 

 

Diodorus Siculus (1. század B.C.) szerint a Szkíták i.e. 3600-ban vonultak be Egyiptomba.

 

Az Eri krónikákban ( ír krónika ) ( Chronicles of Eri ) azt irjak hogy a Szkitak a Kaukazusban mar egy 1011 eve tarto monarchiaval rendelkeztek, majd elfoglaltak Mezopotamiat amit 1809 evig uraltak az asszirok megjeleneseig. Es hogy i.e. 2000-ben a Szkitak bevonultak Gorogorszagba es Trakiaba es megalapitottak a Sicyon, Argos, Athen, Corinth es Theba kiralysagot.

A Szkita uralom Mezopotamiaban Justinus szerint 1500 evig, Ninus asszir kiraly-ig tartott, akinek az uralkodasanak kezdetet Ctesias i.e. 2189-re teszi.

 

 

Johannes Magnus (1488-1544) is azt irta hogy Noé Szkitiában élt.

 

Hugo Grotius (1583-1645) szerint is az emberiseg Szkitiaban [Örmény-Sziriában] elte tul a Vizozont, ahonnan a Szarmatak es a Hunok szarmaznak. [a nemetek nyelvet szkitanak nevezi]

 

Hugues de Saint-Victor 1096-1141 is a Szkitak kiralysagat a vilagon az elsonek irja, egy Ragan (vagy Ragau) nevu kiraly alatt.

http://books.google.ro/books?id=MaFqUfP5PaIC&pg=PA355&dq=hugues+ragan&hl=hu&sa=X&ei=T-w2U5XeN4f9ywOmh4LwDA&redir_esc=y#v=onepage&q=hugues%20ragan&f=false

355.old.

 

Ranulf Higden (1280-1364) a Polychronicon-jaban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Serug idejeben kezdodott, Tanaus kirallyal  [ezt a Serug-ot i.e. 2000 elottre teszik, Ragau [Reu] fianak mondjak es Peleg [Pheleg,Phaleg] unokajanak, Peleg apjat meg Heber-nek [Eber] ; Serug-ot Abraham dedapjanak mondjak; Serug fiat Nachor-nak mondjak [Nahor,Naghor], Nahor fiat meg Terah-nak [Tarah,Tarrah,Terach]; Heber apja Sala [Salah], Sala apja Arpachshad [Arpaxad]

Hidgen is a Szkitak kiralysagat az elsok kozt mondja [ az asszir,egyiptomi mellett ]

 

igen de ezek a nevek [heber,phaleg,ragau,serug] magyarul nagyjabol ugyanazt jelenthetik;

Reu,Ragau – rág,ró,ragad [ es lasd a Hun kiraly nevet Rhua-t vagy Ruga-t ]

Peleg,Phaleg – fal, farag, ropog

Heber – kapar, ropog, harap [ es a Heber hasonlit a Kabar-ra ]

Serug – rágós

Abraham – Abar/Avar-Kham vagy Kán [ ‘Hámm !’ ‘kabbe!’ XD ]

Naghor – Maghor vagy Magor/Magyar, NagyÚr

Terach – Tőr,törők,Trák vagy Turk [Török] [ a ‘terah-t ugy magyarazzak hogy ‘vándorló’, de ha a törököket is hivták párthusnak, akik viszont ‘le-szakadtak, levált-ak a szkitáktol’ azaz ‘elmentek,elvandoroltak’ – ‘ ‘le-törtek’ roluk vagy el-partoltak’

Arpaxad/Arpakszad – Arpad vagy K-Arpat-Kárpát  [vagy a Kabar/Kapar szonak a kavart formaja], a Szád az Száj

Salah – Karas? vagy a Serug mas formaja.

 

A h-n-r betuk lehet valamikor ugyanazok voltak csak ‘atalakitottak’ – ha a ‘h’-bol levagjuk a szarat marad ‘n’ ; ha az ‘n’-bol a jobb felet marad ‘r’ ;

vagyis Tarah az lehet Tana/Tan-a

 

Es meg a is hogy az ‘n’ betut ha fejre allitsuk akkor ‘u’ – vagyis meglehet akkor ahol ‘n’ van az lehetett ‘u’ is;

pelda erre; fennebb Hugues-nel a kiraly neve Ragan [a forrasban ez van], viszont a ‘heber’ neveknel ott az egyik Ragau

Es akkor lehet a ‘Deus’ szo [ ‘Isten’ latinul] az Tanos [ d-t hasonlo hangzok]

vagyis a Magyar Tan szo.

A ‘görög’ ‘Theos’ amit irnak ‘Theous’-nak is, az is lehet a magyar Tan szo [csak kicsereltek az ‘u’ betut ‘o’-val vagy a ‘h’ atmegy ‘n’-be s megvan]

 

Roger Bacon (1214-1294) is azt mondja hogy a Szkitak kiralysaga Reu [valszeg a Ragau nev] kiraly alatt az elso 4 kiralysag kozt volt [az asszir, a sicyon es egyiptomi mellett]

 

Isidore of Seville (560-636) szerint is a Szkitak kiralysaga az elso [ utanna jon az Egyiptomi majd az Asszir es Sycon ]

 

Bede [Saint Bede] (672-735) szerint is a Szkitak kiralysaga Serug idejeben kezdodott Tanaus kirallyal, az asszir,egyiptomi,sicyon kiralysagok elott.

 

Ado [Adonis Viennensis] ( -875) kronikajaban is azt irja hogy a Szkitak kiralysaga volt az elso Serug (Seruch) idejeben, Tanaus kirallyal [utanna az egyiptomi,asszir es sicyon]

 

Az Annales Cambriae (10-13-ik szazad) kronikaban is a Szkitak kiralysaga Serug (Seruch) idejeben kezdodott, majd utanna az egyiptomi es afrikai.

 

Vincent of Beauvais [Vincentius Bellovacensis] (1190-1264) a Speculum-ban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Ragau (Reu) alatt kezdodott, majd utanna az egyiptomi, az asszir es sicion.

 

A Chronicon Vulturnense (703-1071) is a Szkitak kiralysagat elsonek teszi Serug (Saruch) idejeben, utanna az egyiptomi,asszir es sicion.

 

Lucas de Tuy [Lucae Tudensis] ( -1249) a Chronicon Mundi-ban azt irja a Szkitak kralysaga volt az elso Serug (Seruch) alatt, majd utanna az asszir,egyiptomi, sicyon.

 

Lambert of Hersfeld [Lambertus Hersfeldensis,Lambertus Schafnaburgensis] (1024-1088) az Annales-aban is a Szkitak kiralysagat az elsonek irja Serug (Saruch) alatt [utanna az egyiptomi,asszir es sicion]

 

Antoninus of Florence (1389-1459) szerint is a Szkitak kiralysaga az elso a vilagon ami Ragau [Reu] alatt kezdodott

 

Person Gobelinus (1358-1421) a Cosmodromivm-jaban is a Szkitak kiralysaga Sarug (Serug) idejeben kezdodott, Thamus [valszeg Tanaus vagy Thomys/Thomyris] kirallyal.

 

Johannes Nauclerus (1425-1510) a Chronographia-ban si ugy irja hogy a Szkitak kiralysaga volt a legelso ami Saruch [Serug] alatt kezdodott

 

Hermannus Contractus [Augiensis] (1013-1054) a Chronicon-jaban is a Szkitak kiralysagat a legelsonek irja Seruch [Serug] idejeben Tanaus alatt [utanna az egyiptomi,asszir es sicyon]

 

Petrus Pictaviensis (1130-1205) azt irja hogy kezdetben 4 kiralysag volt; az Asszir, Szkita, Egyiptomi, Sicion-i.

Az Asszir Belus alatt, A Szkita Ninus alatt [ezt maskor asszirnak irjak – ebbol latszik hogyan hamisitottak,nem tudtak meg akkor vilagosan XD], Az Egyiptomi Mineus [Menes] alatt, A Sicion Egialeus [Agealeus] alatt.

 

Marianus Scotus (1028-1082) a Chronica-jaban is a Szkitak kiralysagat teszi elsonek Seruch [Serug] alatt

 

Honorius Augustodunensis (1080-1154) a De imagine mundi-ban si a Szkitak kiralysaganak kezdetet Reu [Ragau,Ragan] idejere teszi az Egyiptomival egyutt, majd utanna az asszirt es sicyont.

 

Ekkehardus (Eccardus) Uraugiensis (1050-1125) a kronikajaban a Szkitak kiralysagat is elsonek mondja Saruch idejeben.

 

A Chronicon Alberti Abbatis Stadensis (kezdetektol – 1256) azt irja hogy a Szkitak kiralysaga volt az elso Reu [Reva,Ragau,Ragan] idejeben az Egyiptomival egyutt, majd utanna kovetkezett az Asszir es a Sycion kiralysag.

 

Ricobaldi Ferrariensis [Riccobaldo da Ferrara] (kezdetektol-1320) a Compilatio Chronologica-ban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Seruch idejeben kezdodott Tanaus kirallyal , utanna kovetkezett az Egyiptomi, majd az Asszir es SIcion

 

Szoval ezt ezelott tudtak ugy nez ki.

 

 

Richard Lynche 1601-ben azt irja a Travels of Noah to Europe konyveben, hogy a Szkitak Noét ‘Ogyges Saga’-nak neveztek szkita nyelven, ami ‘felséges, nagy papot’ jelent. [ a ‘Szaka’ amugy a Szkitak masik neve ami hasonlit a magyar ‘Szaki’ szohoz, a ‘Saga’ az ‘Ur-sag’ szohoz, az ‘Ogyges’ meglehet a ‘N-agy’-hoz ]. Es hogy Noet a Szkitak es Örmények tiszteltek es a papjaik a konyveit oriztek.

 

Jean Lemaire de Belges 1473-1525 konyveben, a Les illustrations de Gaule et singularitez de Troye-ban (1531,1559) is ugyanigy irja. [Et à ceste cause, fut il premierement appellé Ogyges Saga, en langue de Scythie, qui vaut autant à dire, comme illustre Souverain prestre, grand Patriarche & Sacrificateur.]

 

 

Berossus (Berosus) ‘Ogyges Saga’-nak nevezi Noét

Berossus Káldeus és Szkíta könyvekről is beszél amikben a Hősök eredete van megirva.  [ Has igitur principum atque Heroum origines atque posteritates abbreviamus ex nostris Chaldaeis atque Scythicis libris, quoad satis sit. ]

Marcus Porcius Cato ‘Scythia Saga’-nak nevezi a helyet ahol az emberiseg tulelte a Vizozont

Annius of Viterbo meg ‘Aramea Scythia Saga’-nak nevezi ezt a helyet.

Strabo ‘Saka’-kat emleget Armeniaba [Örményországba]

Plinius szerint a Szakak Szkitak [ es Plinius szerint a Szkitakat regebben Aramaeos-nak hivtak (Örménynek) ]

[‘Scythia Saga’ valoszinuleg a ‘Szkitak Or-szaga’ vagy ‘Ur-sága’ azt jelenti.]

Xenophon azt mondja hogy a Saga-k a hajót ‘Galleris’-nek neveztek [ magyarul a ‘hajo’ az ‘gálya’ ha ugy vesszuk ]

 

Ha a Noe es Ogyges nevet osszevonjuk akkor azt kapjuk hogy ;

Nagyok,Magog vagy Magok/Maguk [ az ‘y’ az maskent mint ‘u’ is szerepel , a k=g hasonlo hangzok ]

vagyis mondhatni hogy ‘ Noe Ogyges-Saga ‘ az annyi mint Magog Orszaga azaz Magyar-Orszag.

Vagy ha ‘Ör-mény-ország’ is ‘benne van a dologban’, akkor ‘Örményország’ az Úr-Meny-Országa

Vagy ha nagyon Szkíták akarunk lenni akkor Úr-Mén-Országa/Úrsága

A kiralyainkat hivtuk valoszinuleg Maga-nak vagy Magas-nak [ ‘mágus’ ] mivel a ‘Maga’ az akire ‘felnezunk’ es a ‘Magas’ amire felnezunk mert ‘magas’.

Ergo –  A Magyar az Ősnyelv és Ősnép

 

A Káldeus papok ( Magi-k,Mágusok )  már léteztek i.e.2234-ben / Callisthenes,Simplicius

Arisztotelész szerint a Káldeus Mágusok már az egyiptomi papok előtt léteztek.

A Káldeus Mágusok azt tartották hogy az ők őseik már 473000 évvel i.e. 331 előtt megfigyelték a csillagokat.( Diodorus Siculus 473000-et, Cicero 370000-et, Epigenes 720ezret, Critodemus és Berossus 480ezret, Hipparchus 270ezret, Khairemon of Alexandria 400ezret mond )

 

 

Janus-ról a Szkitáról

 

Marcus Porcius Cato azt irja hogy Italiat a Szkitak nepesitettek be Janus vezetese alatt, aki olyan jol s igazsagosan kormanyzott hogy az utodai Halhatatlan Istennek neveztek .

Plutarchus azt mondta Janus-rol ; ” Mindegy hogy Isten vagy Kiraly volt, de nagy es eszes politikus volt, aki megvaltoztatta a szokasaiakat az alattvaloinak egy civilizaltabb viselkedes iranyaba.’

Janus-t Noenak is neveztek mert bevezette Italiaba a bortermelest.

 

Forras; http://books.google.ro/books?id=R95WAAAAMAAJ&pg=PT348&dq=scythians+populate+italy&hl=hu&sa=X&ei=%C2%A0%20…#v=onepage&q=scythians%20populate%20italy&f=false

Cato-bol reszlet magyarul; Horvat Istvan – Ertekezes a Jaszokrol, 2-ik resz.;

http://books.google.ro/books?id=iL85AAAAcAAJ&pg=RA2-PA18&dq=az+arany+kor+folyt&hl=hu&sa=X&ei=8k1zU92eEaTrywPy3IGABg&redir_esc=y#v=onepage&q=az%20arany%20kor%20folyt&f=false

18-ik old.

 

 

Comerus Gallus a szkita Itáliában

 

Berossus (i.e. 3-ik század) az Anticvitatvm Libri 5-ben azt írja hogy Comerus Gallus kolóniákat telepitett a saját királyságából a későbbi a Itáliába és ezekről kapta a nevét Itália. Comerus igazságot és törvényeket tanitott Itáliában és megtanitotta az itáliaiakat városokat körbe épiteni szkita szokás szerint.

forras;

http://books.google.ro/books?id=59lRAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

16-17-ik oldal

itt angolul emlitik;

http://books.google.ro/books?id=d2AvAQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

7-ik oldal jobbrol

http://books.google.ro/books?id=dGsUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

323-ik oldal

‘a curribus’ szo az ‘szekeret’ jelent [Berossusnal a 17-ik oldalon is irja] de valszeg ‘körbe’ akar lenni.)

 

 

 

6830650914_8380a39dc6_h

 

 

A Magyar az Ősnyelv és Ősnép

 

 

 

 

 

 

A Hunok említése a 4.-ik  század előtt Európában

( Amúgy a ‘Hun’ név annyi mint ‘Hon’ – de ezek az adatok csak azért hogy, mikor mondják hogy a ‘hunok Mongóliából jöttek a 4.-ik századba’ )

 

 

Tacitus (55-117) 91-re Hunok a Káspi tónal

ezt persze probaljak a ‘keleti felere’ tenni ,de Tacitus az Albanikkal egyutt emlegeti akiket maskor a Kaukazusba tesznek

 

Pomponius Mela ( – 45 A.D.) terkepen a Hunok a Fekete tenger felett [ ‘Oeonae‘ nevvel van irva de ez a Hun nev csak megkavartak – irtak ugy is a ‘hun’-t hogy ‘uenni‘ vagy ‘ounni‘ ]

Forras; http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bd/Karte_Pomponius_Mela.jpg

Az Oeonae-kat (Oaeones,Oaeonas,Oeones,Oeonas,Oeneas,Oonaeas,Oonas) emliti Solinus (3-ik sz. A.D.) es Plinius (23-79 A.D.) is Szkitiaban

Forras;

http://books.google.ro/books?id=I1LEmKPgJ8MC&pg=PA147&dq=Plinius+Oeonae&hl=hu&sa=X&ei=AWcVU9LoOov8ywOy1YCoAQ&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=Plinius%20Oeonae&f=false

147-ik oldal, Plinius

http://books.google.ro/books?id=wHdzlw8ZXcEC&pg=PA151&dq=Solinus+Oeonae&hl=hu&sa=X&ei=vGcVU7AYw4nIA63XgZgK&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=Solinus%20Oeonae&f=false

151-ik oldal Solinus

 

Marinus of Tyre 70-150 – Hunok Ural [Jajk] folyonal Europaba

Forras; http://archive.org/details/magyarmveld01erd

26.oldal

 

Claudius Ptolemy 90-168 [ a terkepet 150 A.D.-re teszik] – hunok Europaba a Dnyepper mellett

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

 

Dionysios Periegetes 2ik szazad eleje [a terkepet 124 A.D.-re teszik] – hunok Europaba a Kaukazus-Fekete tg kozt

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

Periegetes Augustus csaszart (i.e. 63-i.sz.19) emliti akinek kuldte a terkepet, hogy ha az idosebb fia (Tiberius) ha hadjaratra megy keletre Parthia,Armenia ellen akkor hasznalja.(megyen is majd kb i.e.20 korul)

Szoval lehet Periegetes terkepe nem ‘i.sz. 124-bol’ van hanem kb 150 evvel korabbrol.

 

 

Hippolytus 2.sz. vege-3.sz. eleje – hunok Europaba

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=hyppolitus+huns&hl=hu&sa=X&ei=dkfAUd7PCMnT4QSF3ID4BA&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q=hyppolitus%20huns&f=false

445.oldal

 

Calais-ban (Franciaorszag) 300 A.D.-bol, egy síron a felirat -‘pater Hugonis Hunnorum regis…’,- a siron egy kupos suveges,jobb kezeben jogar,bal kezeben kardos alak van

Forras: http://books.google.ro/books?id=Otv_ITA33_EC&pg=PA188&dq=Calais+hunnorum&hl=hu&sa=X&ei=0ETAUarKHeiB4ATEr4C4Bw&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=Calais%20hunnorum&f=false

188.oldal

 

Faustos of Byzantium (4-5sz) 330-as evekben Hunok a Kaukazusban

Aki azt irja hogy a ‘masszagetak kiralya szamos hun had vezere’

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm , ebben teszi 350-368-ra is,de 332-338-ra is

 

Agafangel (4-5sz.) 217-238 koztre Hunok a Kaukazusban

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

ugyancsak Agafangel 287-330 koztre Hunokat emleget a Kaukazusban

forras; Lukacsy Kristof – A Magyarok Oselei , 106-ik oldal.

 

Moses of Chorene 410-490 [ vagy 7th to 9th century AD ] – 214-re, es 259-312-re – Hunok a Kaukazusban

Forras; Csuray Károly konyve

 

Zenobius [Gilak] (3ik szazad eleje vagy 4ik sz. eleje) Hunokrol ir 287-330 koztre a Kaukazusban [Szarmatiaban es Iberiaban]

forras; Lukacsy Kristof – A Magyarok oselei, 136-137-ik oldal.

 

Marcian of Heraclea 4sz. – Hunok A Fekete tg. felett

ennel a Marcian-nal nem eleg tiszta mikor elt, mert teszik 160-ra,200-ra,250-re,350-re,400-ra es 500-550-re, az ‘idoszamitasunk utan’ – ni idoszakban.

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA450&dq=Marcian+of+Heraclea+huns&hl=hu&sa=X&ei=UFPAUbTHM4_ntQaPqoGAAw&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q=Marcian%20of%20Heraclea%20huns&f=false

450.oldal

 

Expositio Totius Mundi Et Gentium (Névtelen szerző általi földrajzi térkép, ami Europa,Eszak-Afrika,Mezopotamia,Sziria es Kis-Azsia nepeit irja le) (4-ik szazad, 355-361 koze dataljak, II.Konstantin csaszar idejere) – Hunokat emlit ‘Chonni’ nevvel

[persze erre azt mondjak hogy ‘nincs koze a Hunokhoz’, holott koztudott hogy a Hun nevet irtak meg Chunni-nak is peldaul – igen mert a Hunokat a ‘mocsarbol kell szarmaztatni mint valami szornyeket’, ahogy Jordi es Ammianus irja XD]

Forras; https://www.google.com/search?q=Expositio+chonni&btnG=K%C3%B6nyvek+keres%C3%A9se&tbm=bks&tbo=1&hl=hu&qscrl=1#hl=hu&q=Expositio+chonni+huns&qscrl=1&tbm=bks

http://books.google.ro/books?id=ZiYSAAAAIAAJ&q=Chonni+im+Expositio+totius+mundi&dq=Chonni+im+Expositio+totius+mundi&hl=hu&sa=X&ei=Tq4qU8r8GOP8ygOgv4Bw&redir_esc=y

 

Az Itinerarium Alexandri-ban (340-361) (de Arrian Anabis-abol vesz sok adatot, azaz lehetnek benne a 1-2 szazadi adatok) Hunokat emlegetnek a Kaukazusban [ ‘ :quoniam illic et alii famosi amnes hauriantur, Pardis quI Mardos, Ariusque qui Hunnos interfluit, et Estumandrus veniens per Evergetas.’ ]; mas forditas szerint ”Pardis qui Mardos, Dariusque qui Unos interfluit, et Estumandrus”.

Arrian Anabis-aban a ‘Dariusque qui Hunnos’ helyett ‘Ariusque qui Arios’ van; azaz meglehet az ‘Aria’ az Hun – azaz az ‘arja’ az a Hun nem a ‘Perzsa’ stb.

az A betut ha fejre forditjuk V betu de az U az V a latinba es valamikor ha a ‘h-n-r’ betuk lehet ugyanazok voltak [ ha levagunk a ‘h’ szarabol marad ‘n’ , ha meg az ‘n’ jobb szarat akkor marad ‘r’ ] akkor —>  Arios=Unos azaz Hunnos

 

 

 

Epiphanius of Salamis 394 – Hunok a gotok es dauni-k mellett [Szkitiaban  eszakra]

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=4.+the+greek+original+of+Epiphanius+helfen&hl=hu&sa=X&ei=o1LAUYWnCc31sgaLw4DIBA&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=4.%20the%20greek%20original%20of%20Epiphanius%20helfen&f=false

445.oldal

 

Aethicus of Ister 3-4 sz. – Hunokat es Tungros-okat [Hungros-ok] es Varros-okat [valszeg Avarok] emlit a ‘Nyugati Oceannal’ es  [Tharchi,Turchi] Turkokot a ‘Keleti Oceannal’.

[ezt az Aethicust a 8ik szazadra probaljak tenni, de J. Frederick Lake Williams az 1820-ban irt konyveben az An Historical Account of Inventions and Discoveries-ban az 52-ik oldalon még 4ik szazadinak irja, mivel Szent Jeromost irja hogy leforditotta Aethicus konyvet; az 1829-ben kiadott The works of sir Walter Ralegh-ben a A Discourse of the invention of ships, anchors, compass & fejezetben a 318-ik oldalon ugyanugy irja; hasonloan William Robinson konyveben a The History and Antiquities of the Parish of Tottenham-ban 1840. 151.oldal es George Grant konyveben a A Historical Account of Useful Inventions and Scientific Discoveries-ben 1852,157.oldal , is ]

Forras;

http://books.google.ro/booksid=grgWAAAAQAAJ&pg=PT59&dq=aethicus+hunos&hl=hu&sa=X&ei=bYtRUuPIC4TNtAbm14GgAw&ved=0CC8Q6AEwADgK#v=onepage&q=aethicus%20hunos&f=false

21.oldal

http://books.google.ro/books?id=NdIPAAAAQAAJ&pg=PR20&dq=aethicus+tungros&hl=hu&sa=X&ei=od3KUpL_BLDtygPr_ICgDA&ved=0CHQQ6AEwCQ#v=onepage&q=aethicus%20tungros&f=false

42. oldal

http://books.google.ro/books?id=NdIPAAAAQAAJ&pg=PR8-IA4&dq=aethicus+tharchi&hl=hu&sa=X&ei=r9zKUp7aI6ahyQPF9IHoAw&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aethicus%20tharchi&f=false

28. oldal

 

A Liber generationis mundi-ban [334 a.d.] Hunokat emlitenek

itt Helfen-nel —> http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=liber+generationis+mundi+uenni&hl=hu&sa=X&ei=4APpU6iBG6KhyAOszIH4CQ&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q=liber%20generationis%20mundi%20uenni&f=false

445-ik old.

 

 

‘Nagy Sandor’ legendajaban amit Callisthenes irt [i.e. 4ik szazad] amit Julius Valerius Alexander Polemius [i.sz. 3-4-ik szazad] forditott latinra, Hunokat emlit a Kaukazusban akiknek kiralyaik is voltak Gog,Magog,Nawal stb nevekkel.

 

itt —> http://books.google.ro/books?id=xIa0kavYdK0C&pg=PA144&dq=alexander+syriac+huns&hl=hu&sa=X&ei=3SMMVI_1OuTjywO57IK4BQ&ved=0CDIQ6AEwAw#v=onepage&q=alexander%20syriac%20huns&f=false

150-151-ik oldal

itt is —> https://archive.org/stream/historyalexande00callgoog#page/n269/mode/1up

150-155 old.

 

 

 

A Heniochi nevű nép a Fekete tenger és Kaukázus közt a 4-ik század előtt;

 

Ezek valszeg a Hunok, foleg ha azt vesszuk hogy az ormeny forrasok Honk-nak nevezik a Hunokat es magyarul tobbesszamban ‘Hunok’.

Persze ezekkel nem probaltak azonositani a Hunokat a ‘torteneszek’ holott jobban hasonlit a Hunok nevere mint a Xiongnu-k neve a kinaiak szomszedsagaban – valamiert a Hunokat meg a Fekete tenger-Kaukazus-Ural tersegbol is ki kell nyomni minel messzebb…)

 

17-ik szazadi terkep a Heniochi-k a Kaukazus felett a Fekete tenger mellet;

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/33/MapoftheVoyageoftheArgonauts_Caucasus.jpg

 

Forrasok amik emlitik a Heniochi-kat;

Aristotle 384-322 i.e

Heraclides Ponticus 390-310 i.e.

Artemidorus 1 szazad i.e.

Strabo i.e. 64-24 i.sz.

Ovidius Naso i.e 47-18. i.sz.

Velleius Paterculus i.e. 19-31 i.sz.

Plinius 23 i.sz-79 i.sz.

Lucanus i.sz. 39-65 i.sz.

Pomponius Mela – 45 i.sz.

Flavius Josephus 37-100 i.sz.

Valerius Flaccus 1 szazad i.sz.

Tacitus i.sz. 55-117 i.sz.

Arrianus (Arrian) 86-160 i.sz.

Appian (Appianus Alexandrinus) i.sz. 95-165 i.sz.

Dio Cassius i.sz. 155-235 i.sz.

Dionysius Periegetes 2-ik szazad eleje i.sz.

Solinus 3-ik szazad eleje i.sz.

 

 

A Heniochi-kat ‘Szekereseknek’ vagy ‘Kocsihajtóknak’ hivtak (Charioteers) [Plinius]

A Heniochi-knak volt  Dioscurias es Oenanthia varosuk [Plinius es Ptolemy]

 

Philostorgius (4-5-ik szazad) pedig a Neuri-kkal [Nebroi,Navares] azonositja  a Hunokat;

A Neurik Herodotus idejeben [i.e. 5-ik szazad] a mai Moldova teruleten eltek [Herodotus szerint Szkitak]

 

Malalas (491-578) azt irja hogy Verus-t (161-169) es Carus-t (282-283) a Hunok vertek meg vagy harcoltak a Hunokkal 

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=EMgPAAAAQAAJ&pg=PA372&dq=Malala+hunnorum++Verus&hl=hu&sa=X&ei=zOpuVITrGeHMygP5ooCoDw&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=Malala%20hunnorum%20%20Verus&f=false

370-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=tgCKAgAAQBAJ&pg=PA374&dq=malalas+carus+huns&hl=hu&sa=X&ei=7-tuVJKRLYaCzAPH0ICAAw&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q=malalas%20carus%20huns&f=false

374-ik old.

itt ezekben meg lathato;

http://www.google.ro/search?tbm=bks&hl=hu&q=malalas+carus+huns&qscrl=1

Ugyanezt irja kesobb Zonaras (12-ik szazad) es Scutariotes (13-ik szazad) is. [hogy Carus a Hunok elleni csataban esett el]

Zonaras itt —> http://books.google.ro/books?id=xeE_AAAAYAAJ&pg=PA716&dq=zonaras++huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=I-1uVJWTJYTQygOGmIIQ&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=zonaras%20%20huns%20carus&f=false

716-ik old.

http://books.google.ro/books?id=hLru8cZFKHUC&pg=PA175&dq=zonaras++huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=I-1uVJWTJYTQygOGmIIQ&ved=0CEcQ6AEwBQ#v=onepage&q=zonaras%20%20huns%20carus&f=false

175-ik old.

Scutariotes itt –> http://books.google.ro/books?id=8_CBAgAAQBAJ&pg=PA131&dq=zonaras+scutariotes+huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=o-xuVPLiNevcywPkt4DYCg&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=zonaras%20scutariotes%20huns%20carus&f=false

131-ik old. [amugy Carus-t (romai csaszar ugymond) Sarus-nak nevezi… – ez eleg szkitas nev nem? lehet nem is volt ilyen ‘romai csaszar’]

 

John of Antioch (6-7-ik szazad) a kronikajaban [kezdetektol-610-ig] a Cadiseni [Cadusian,Cadisii,Cadisenos] neppel azonositja a Hunokat [Cadiseni Hunni];

A Kadusok mar emlitve vannak i.e. az 5-4–ik szazadban a Kaukazusban, Artaxerxes perzsa idejeben

 

 

 

 

 

 

15 comments

Skip to comment form

  1. szabir

    http://maghon.blog.hu/2016/02/26/isten_ostora_atilla_ebresztese#comment-form

    itt varialunk 2et vkivel
    itt meg Fomenko videoi s orosz irasok;
    http://szkitia.ingyenblog.hu/

  2. szabir

    szerussz Ebola!
    itt az imel czimem irjal be [en most nem bajolok ezekkel de van aki igen,megadom majd az imel czimet]
    kevehun@yahoo.ro

    vagy ird be a tiedet is ide!

  3. Ebola

    Nagy szerű szuper írás. Csak ámultam. Látom Te is elkaptad a lényeget. én még olyan stádiumban vagyok, hogy a géták, gepidák, dákok voltak a jelenlegi magyar nyelven beszélő emberek A hunok pedig bejöttek és fölénk telepedve tartották a közigazgatást úgy mint máshol. Pl az alánokat is leigázták és mégis megmaradtak mert sokat hallottunk felőlük. Csak így lehetséges, hogy annyi magyar jelentésű szó van minden nyelvben. Ha már ennyit olvasol akkor segíthetnél megerősíteni engem a tanulmányomban. Ami a megbuherált történelemmel van kapcsolatban. Vagyis csak az idoérák keveredése.

    https://drive.google.com/open?id=0B20BZzU-cI6iUk9DazJJUlRpbEE

    A jelenlegi képem az ígynéz ki

    https://drive.google.com/open?id=0B20BZzU-cI6iTzZSX2tOUjJ4Z2s

    Ha érdekel a dolog szivesen beavatlak. mert így egyedul lassan megy.

    Szuper az oldal. Idáig nem is tudtam, hogy ilyen sok forrás van.

  4. szabir

    amugy te ki vagy hogy le ellenorizted az osszes itt idezett kornyikat?

    ———

    kulonben is mindegy mert a tortenelmet jobban meghamisitottak mint ahogy Heribert Illig mondja azzzal a 300 evvel — lasd Anatoly Fomenko-t aki szerint az ”okor” az ”1000-1500” kozt tortent.

    amugy szerintem Atilla = Matyas [ ő volt az ] peldaul

  5. szabir

    ”szandekos ferditesekkel ” nincs tele mert en csak egyszeru valaki vagyok akit erdekelt a tortenelem az utobbi 4 evben. es ezeket gyujtottem ossze;

    amugy te az ‘index’ oldalrol jottel ha jol latom …- ez nem a manipulatoroknak valo oldal mint az ”index”

    ha van tevedes az veletlen nem szandekos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>