aug 16

A Szkítákról, Hyperboreusokról még …

Theopomponus [i.e. 380-315 i.e.] a Hyperboreusokrol es a mellettuk lako Meropis-ikrol,Machimoi-okrol es Eusebian-okrol irja hogy a legaldottabb emberek, magasabbak mint a gorogok es tobbet is elnek, nem betegeskednek,boldogok, foldmuveles nelkul jutnak elelemhez, arany es ezust oszlopaik, varosaik vannak, stb.. Theopompus ezeket ‘eschatai’-nak nevezi ami valszeg ugyanaz mint a  gorog ‘eskhutai’ a Szkitakra; szoval ezek is a szkitak ugy nez ki [amugy Abaris a szkita Hyperboreus-nak is neveztetett]

Hyperborea-t vagy Szkitianak vagy Szkitiatol eszakra fekvo teruletnek mondjak [ a mai ‘finnugorok’ lennenek] – persze sem a szkitakrol sem a ‘finnugorokrol’ nem ‘fogadhatnak el’ semmi pozitivat a mai ‘torteneszek’

https://books.google.ro/books?id=xzCUAgAAQBAJ&pg=PA72&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CCYQ6AEwATgKahUKEwjaw7GunKvHAhVFPxoKHTHHAJI#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

72-73. old

https://books.google.ro/books?id=UOTxOcI_YJgC&pg=PA67&dq=theopompus+ABOUT+SCYTHIA&hl=hu&sa=X&ved=0CGMQ6AEwCWoVChMInp-dvp-rxwIVgboaCh3azQTD#v=onepage&q=theopompus%20ABOUT%20SCYTHIA&f=false

67.old.

https://books.google.ro/books?id=EjlEBgAAQBAJ&pg=PA45&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CDUQ6AEwA2oVChMInY_o05mrxwIVyTkaCh1lXwcM#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

45-46.old.

https://books.google.ro/books?id=9K5sNzVZ1NAC&pg=PA149&dq=theopompus+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CCcQ6AEwAWoVChMIpt2HwKGrxwIVgzsaCh2CbQJc#v=onepage&q=theopompus%20hyperboreans&f=false

149.old.

Aethicus of Ister [i.sz. 3-4-ik szazad] emliti a Meopari nepet az eszaki Oceannal akik tobb dolgot feltalaltak; lehet ez a Meopari nep ugyanaz mint a Theopomponus altal emlitett Meropis nep. [ ‘persze’ a mai ‘torteneszek’ mind az Aethicus mind a Theopomponus irasait ‘kitalacionak,fantazialasnak’ nevezik]

Aethicus itt;

https://books.google.ro/books?id=6HDbSQe4t54C&pg=PA48&dq=meopari&hl=hu&sa=X&ved=0CF8Q6AEwCWoVChMInt3giaOtxwIVwdUaCh1_Mg5V#v=onepage&q=meopari&f=false

48.old.

https://books.google.ro/books?id=7fsZBwAAQBAJ&pg=PA172&dq=meopari&hl=hu&sa=X&ved=0CFAQ6AEwB2oVChMI7u7tpaOtxwIVBtYaCh1N2gFa#v=onepage&q=meopari&f=false

172.old.

 

Hecataeus of Abdera [i.e. 4-ik szazad] is hasonloan ir a Hyperboreusokrol; foldjeik termekenyek, az eghajlat kellemes, nyugalomban, bekeben, boldogsagban elnek.

https://books.google.ro/books?id=kD8xAQAAMAAJ&pg=PA83&dq=hyperboreusok&hl=hu&sa=X&ved=0CDwQ6AEwBmoVChMImdyukputxwIVRVkaCh0sCA5a#v=onepage&q=hyperboreusok&f=false
83-ik old.

 

Mas irok akik irtak a Hyperboreusokrol; Plinius, Diodorus Siculus, Aelian, Pomponius Mela, Pindarus, Hierocles,Callimachus,

https://books.google.ro/books?id=grmK9hjXN5AC&pg=PA16&dq=Hecataeus+of+Abdera+hyperboreans+pomponius+mela+diodorus+siculus&hl=hu&sa=X&ved=0CCkQ6AEwAWoVChMIt6OU7qCtxwIVwVoaCh1PPA5e#v=onepage&q=Hecataeus%20of%20Abdera%20hyperboreans%20pomponius%20mela%20diodorus%20siculus&f=false

16-17.old.

Pomponius Mela [i.sz. 1. szazad] itt [latinul] a Riphaei-i [Ural] hegynel lako Hyperboreusokrol; [a Hyperboreusok igazsagosak,boldogok, becsuletesek,hosszu eletuek, nem muvelik a foldet hanem a fold szabadon adta termekeiket fogyasztjak]

https://books.google.ro/books?id=tdt4ib1PkkAC&pg=PA164&dq=pomponii+hyperboreus&hl=hu&sa=X&ved=0CD8Q6AEwBGoVChMIt6uMi6atxwIVQn8aCh1sywxV#v=onepage&q=pomponii%20hyperboreus&f=false

163-164.old.

https://books.google.ro/books?id=GHjqa2jc6bwC&pg=PA86&dq=pomponius+mela+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI4tCY6aatxwIVRzgaCh04Zwhb#v=onepage&q=pomponius%20mela%20hyperboreans&f=false

86.old.

 

Pindarus [i.e.522-443] a Hyperboreusokrol hasonloan ir [legboldogabb emberek,nem ismerik a betegsegeket, a talaj bőtermő (Szkitia talaja)] es Hyperboreat a Szkita Ister-hez [Dunahoz] helyezi;

https://books.google.ro/books?id=U2LRAAAAMAAJ&pg=PA36&dq=known+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CE4Q6AEwBmoVChMIiaSAyrGtxwIVgzIaCh0tpAFU#v=onepage&q=known%20hyperboreans&f=false

36-38

 

A Hyperboreusokrol ir Hierocles a Philistores cimu irasaban [i.sz. 2-ik szazad]; Hyperboreában az aranyat őrző Griffekről es az ott lako nepet Tarcynae-nak nevezi [ a ”griffek” inkább Grófok (kene tudjuk a ‘gróf’ szo eredetet is…)]; tovabba meg azt is irja hogy a Hyperboreusok filozofiaval is foglalkoznak es nem esznek hust.

https://books.google.ro/books?id=lMNKAAAAcAAJ&pg=PA84&dq=writers+about+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwAmoVChMItrvMgLStxwIVQgQaCh1l1ApX#v=onepage&q=writers%20about%20hyperboreans&f=false

84-ik oldal balrol

https://books.google.ro/books?id=rWY_AAAAcAAJ&pg=PA5&dq=Hierocles+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMI1MPJzrWtxwIVBtcaCh3lcANV#v=onepage&q=Hierocles%20hyperboreans&f=false

5-ik oldal alol balrol az apro betuknel [itt irja hogy filozofusok es nem esznek hust]

 

Callimachus [i.e.310-240] azt irja a ‘Himnusz Delos’-hoz verseben hogy az érett buzakalászokat és a sárga gabonát Hyperboreából hozzák.

https://books.google.ro/books?id=McgNAAAAYAAJ&pg=PA144&dq=Callimachus+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CC4Q6AEwAmoVChMI_t_jhsmtxwIVynAaCh3hBQNX#v=onepage&q=Callimachus%20hyperboreans&f=false

144.old.

 

 

 

Itt kesobbi irok a Hyperboreusokrol [latinul] – de ugy nez ki nagyjabol ugyanugy irnak roluk;

http://eprints.ucm.es/17566/1/DE_HYPERBOREIS_RENASCENTIBVS.pdf

máj 19

Könyvek – Magyar történelem, Őstörténet

Magyarul irt konyvek;

 

http://books.google.ro/books?id=mK8_AAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=U1BDAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

http://books.google.ro/books?id=jm4yAQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://archive.org/details/magyarokseleih00luk

http://archive.org/details/prthushnmagy00bart

http://books.google.ro/books/about/B%C3%A9la_Kir%C3%A1ly_halhatatlan_jegyz%C5%91j%C3%A9nek.html?id=NplAAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books/about/Magyarok_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9nete_g%C3%B6r%C3%B6g_forr%C3%A1so.html?id=0lBIAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://archive.org/details/szkelyekscytha00nagyuoft

http://archive.org/details/skythkszkfog00nagyuoft

http://books.google.ro/books/about/A_kunok_eredete.html?id=12vNAAAAMAAJ&redir_esc=y

https://books.google.ro/books?id=P_s-AQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

https://books.google.ro/books?id=RMoYAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books/about/J%C3%A1sz_Kunok_T%C3%B6rt%C3%A9nete.html?id=vjZSAAAAcAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books?id=HBhaAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=jasz-kunok&hl=hu&sa=X&ei=O6D8UozcA-m1yAP-poGoCQ&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=jasz-kunok&f=false

http://books.google.ro/books/about/Keleti_utaz%C3%A1sa_a_magyarok_%C5%91shelyeinek.html?id=nz9DAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books?id=0z9DAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=HWhCAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=mWwIAAAAQAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books/about/B%C3%A9la_Kir%C3%A1ly_n%C3%A9vtelen_jegyzoj%C3%A9nek_ide.html?id=D7kAAAAAcAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books?id=IQlUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=FQA_AQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://books.google.ro/books?id=EC8-AAAAYAAJ&pg=PP10&dq=A+pog%C3%A1ny+magyarok+vall%C3%A1sa&hl=hu&sa=X&ei=JyEXVPmQOeviywPjl4HYBg&ved=0CCUQ6AEwAQ#v=onepage&q=A%20pog%C3%A1ny%20magyarok%20vall%C3%A1sa&f=false

http://books.google.ro/books?id=XsBWAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=_DI6AQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.co.zw/books?id=yy5AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=goIxAQAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=yr9TAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Istv%C3%A1n+Horv%C3%A1t%22&hl=hu&sa=X&ei=gvBhVY–LcXbU_66gfgJ&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q&f=false

https://books.google.ro/books?id=yr9TAAAAcAAJ&pg=PA35&dq=Rajzolatok+a+magyar+nemzet+legr%C3%A9gebbi+t%C3%B6rt%C3%A9neteib%C5%91l&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi495GZyovKAhXHCSwKHd6LDxUQ6AEIKTAC#v=onepage&q=Rajzolatok%20a%20magyar%20nemzet%20legr%C3%A9gebbi%20t%C3%B6rt%C3%A9neteib%C5%91l&f=false

 

http://books.google.ro/books?id=4jkzAQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=3nRIAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://books.google.hu/books?id=YjtSAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=GxRUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=J28yAQAAMAAJ&hl=hu&source=gbs_similarbooks

 

http://archive.org/search.php?query=pauler%20gyula

http://archive.org/details/azrpdokcsalditr00wertgoog

http://archive.org/details/rpdkormagyar00erd

http://books.google.ro/books?id=EUQQAQAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

https://ia600304.us.archive.org/12/items/kunlszl00szabgoog/kunlszl00szabgoog.pdf

 

http://archive.org/details/nagylajos00prgoog

http://archive.org/details/hunyadijnos00prgoog

http://archive.org/details/hunyadimtysk00frak

 

https://books.google.ro/books?id=FEQ-AAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://archive.org/details/chronologiaimeg00mt

http://archive.org/details/egyhonfoglalse00mt

 

http://books.google.ro/books/about/Hunyadi_Janos_viselt_dolgai_Engel_es_Fes.html?id=0B9UAAAAcAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books/about/Hunyadi_J%C3%A1nos_utols%C3%B3_hadj%C3%A1rata_Bolg%C3%A1.html?id=659AAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books/about/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3_kir%C3%A1lynak_%C3%A9s_viselt_dol.html?id=-E9DAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books?id=UBtUAAAAcAAJ&pg=PA216&dq=A+harom+magyar+nagy+Kiralyok

&hl=hu&sa=X&ei=t6gcU_CWMIrmywOG5oDICg&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=A%20harom%20magyar%20nagy%20Kiralyok&f=false

 

 

 

http://books.google.ro/books/about/Magyar_sz%C3%A1zadok.html?id=cCdFAAAAYAAJ&redir_esc=y

http://books.google.ro/books?id=HQpFAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=hqEAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://books.google.ro/books?id=vbEAAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=z7EAAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

 

http://books.google.ro/books?id=N7IAAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=N7QAAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=Y7QAAAAAcAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=hLQAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://books.google.ro/books?id=twcQAQAAMAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=3yYOAQAAMAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=0CYOAQAAMAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=KicOAQAAMAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

http://books.google.ro/books?id=LhAVAAAAYAAJ&hl=hu&source=gbs_book_other_versions

 

http://books.google.ro/books?id=KRhaAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

http://books.google.ro/books?id=Bfs-AQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://archive.org/search.php?query=szil%C3%A1gyi%20s%C3%A1ndor

 

https://books.google.ro/books?id=WyppAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

https://ia600304.us.archive.org/29/items/magyarorszgtrtn00varggoog/magyarorszgtrtn00varggoog.pdf

 

http://books.google.ro/books?id=rdhdAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

http://books.google.ro/books?id=mU1AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=haYAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=magyaroknak&hl=hu&sa=X&redir_esc=y#v=onepage&q=magyaroknak&f=false

https://books.google.ro/books?id=aw9YAAAAcAAJ&pg=PA207&dq=R%C3%B6vid+magyar+kronika&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihxqW4yJfKAhUG_iwKHV4VAuwQ6AEIHjAA#v=onepage&q=R%C3%B6vid%20magyar%20kronika&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=wntZAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

https://books.google.ro/books?id=2txZAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=fA9YAAAAcAAJ&pg=PA167&dq=a+magyar+kronikanak&hl=hu&sa=X&redir_esc=y#v=onepage&q=a%20magyar%20kronikanak&f=false

 

 

https://books.google.ro/books?id=Ja2CYqcm7KoC&printsec=frontcover&dq=scyth%C3%A1k&hl=hu&sa=X&ved=0CB4Q6AEwADg8ahUKEwjKtZzoxYPHAhXGVhQKHV0cAFI#v=onepage&q=scyth%C3%A1k&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=9cxoAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

Angolul irt konyvek;

William Herbert – Attila King of the Huns [19-ik szazad]

Az elso fele versek, a 273-ik oldaltol kezdodik az iras [ Herbert parhuzamokat von Atilla italiai megjelenese es Roma alapitasa kozt (12 evszazad es 12 madar), azt mondja hogy Atilla hun kiraly az Artur kiraly, Atilla vállán holló van,stb ]

https://books.google.ro/books?id=mFiEy0DIFwQC&printsec=frontcover&dq=herbert+attila&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMInc-r9puSxwIVCrUUCh3WdA7M#v=onepage&q=herbert%20attila&f=false

James Howell – Florus Hungaricus – The History of Hungaria and Transylvania 1664.

https://books.google.ro/books?id=87sAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

Otto Maenchen-Helfen [20-ik szazad]

The World of the Huns: Studies in Their History and Culture

https://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&printsec=frontcover&dq=helfen+huns&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI3a3DnZySxwIVQz0UCh20xQ2X#v=onepage&q=helfen%20huns&f=false

https://archive.org/stream/bub_gb_CrUdgzSICxcC#page/n0/mode/2up

 

Latinul irt konyvek;

 

Desericzky Incze Jozsef [Desericius] 18-ik szazad.

De initiis ac majoribus Hungarorum [5 kotet] / A Magyarok Kezdeteteirol es Nagyjairol

1.

https://books.google.ro/books?id=AxDnAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

2.

https://books.google.ro/books?id=zc9fAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

3.

https://books.google.ro/books?id=qBDnAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

4.

https://books.google.ro/books?id=BREVAAAAQAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Josephus+Innocentius+Desericius%22&hl=hu&sa=X&ved=0CEoQ6AEwBmoVChMI5sWN-YuSxwIVie0UCh3LKAR0#v=onepage&q&f=false

5.

https://books.google.ro/books?id=5xDnAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

Fejer Gyorgy [18-19-ik szazad]

Aborgines et incunabula Magyarorum ac gentium cognatarum populi pontici, pontus.

https://books.google.ro/books?id=ADMTAAAAQAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Gy%C3%B6rgy+Fej%C3%A9r%22&hl=hu&sa=X&ved=0CFkQ6AEwCGoVChMIsLS2q5iSxwIVQZ8UCh0YPgDk#v=onepage&q&f=false

De avitis Magyarorum ac Chunorum Iasonumque Hungariae accolarum sedibus et …

https://books.google.ro/books?id=qogAAAAAcAAJ&pg=PA11&dq=inauthor:%22Gy%C3%B6rgy+Fej%C3%A9r%22+hunnorum&hl=hu&sa=X&ved=0CDUQ6AEwBGoVChMIsMC705iSxwIVS1sUCh1CAA2T#v=onepage&q=inauthor%3A%22Gy%C3%B6rgy%20Fej%C3%A9r%22%20hunnorum&f=false

De peregrinis nominibus Magyarorum avitarum sedium indiciis.

https://books.google.ro/books?id=t4gAAAAAcAAJ&pg=PA1&lpg=PA1&dq=De+peregrinis+nominibus+magyarorum+avitarum+sedium+indiciis.+Pesthini&source=bl&ots=6r7yNcctqT&sig=PMOR8j9VBgIyddJjDrDwK5PXWTQ&hl=hu&sa=X&ved=0CCgQ6AEwAmoVChMIv7nRspmSxwIVg24UCh061Qd1#v=onepage&q=De%20peregrinis%20nominibus%20magyarorum%20avitarum%20sedium%20indiciis.%20Pesthini&f=false

Dissertationes in res Hungariae veteres, hstorica-criticae

https://books.google.ro/books?id=W4wAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

Pray Gyorgy 18-19-ik szazad]

Annales Veteres Hunnorum, Avarum, et Hungarorum

https://books.google.ro/books?id=jPlcAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Georgius+Pray%22&hl=hu&sa=X&ved=0CDQQ6AEwAzgKahUKEwjm3s6clZLHAhXM8RQKHY0CA10#v=onepage&q&f=false

Supplementum ad Annales veteres Hunnorum, Avarum, et Hungarorum congestos

https://books.google.ro/books?id=Y6BhAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Supplementum+ad+Annales+veteres+Hunnorum,+Avarum&hl=hu&sa=X&ved=0CCgQ6AEwAWoVChMI7q_w6Y2SxwIVAmsUCh1jjQe6#v=onepage&q=Supplementum%20ad%20Annales%20veteres%20Hunnorum%2C%20Avarum&f=false

Dissertationes Historico-Criticae In Annales Veteres Hunnorum, Avarum, et Hungarorum

https://books.google.ro/books?id=B9ldAAAAcAAJ&pg=PA4&dq=inauthor:%22Gy%C3%B6rgy+Pray%22+hunnorum&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI2qvsmZCSxwIVw1oUCh3ONghh#v=onepage&q=inauthor%3A%22Gy%C3%B6rgy%20Pray%22%20hunnorum&f=false

 

Pazmandy Samuel [18-ik szazad]

Schediasmata praeludialia …

1. kotet de lehet nem keszult el vagy elveszett a tobbi…

https://books.google.ro/books?id=XihbAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Samuel+Pazmandy&hl=hu&sa=X&ved=0CCwQ6AEwAmoVChMInbfB1I6SxwIVBb8UCh2iiQtm#v=onepage&q=Samuel%20Pazmandy&f=false

 

Otrokocsi Foris Ferenc 17-ik szazad

Origines Hungaricae [2 kotet]

1.

https://books.google.ro/books?id=Y48AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Origines+Hungaricae&hl=hu&sa=X&ved=0CCIQ6AEwAGoVChMI2fOyqI-SxwIViVQUCh39ewZh#v=onepage&q=Origines%20Hungaricae&f=false

2.

https://books.google.ro/books?id=ZI8AAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

Bel Andras Karoly [18-ik szazad]

De vera origine et epocha Hunnorum, Avarum, Hungarorum in Pannonia, dissertatio

https://books.google.ro/books?id=prRPAAAAcAAJ&pg=PA23&dq=De+origine+Hungarorum&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwAzgKahUKEwihqP30jpLHAhULtRQKHTQ0Ba0#v=onepage&q=De%20origine%20Hungarorum&f=false

 

Bel Matyas [18-ik szazad]

Attila, Missis Acceptisqve Legationibvs, Illvstris ex Prisco Rhetore Sophista [Atillarol Priscus nyoman]

https://books.google.ro/books?id=gXpUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=matthias+bel+attila&hl=hu&sa=X&ved=0CCIQ6AEwAGoVChMIhZPA0pGSxwIVhlgUCh0RHwF1#v=onepage&q=matthias%20bel%20attila&f=false

 

https://books.google.ro/books?id=vcxEAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

Johann Ferdinand Behamb [17-ik szazad]

Notitia Ungariae

https://books.google.ro/books?id=x4gAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=johann+ferdinand+behamb&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI6u-jxJSSxwIVwV0UCh09PAas#v=onepage&q=johann%20ferdinand%20behamb&f=false

 

Magyarokrol kronikak,leirasok osszegyujtve latinul 1600-as kiadas.

Thuroczy

Ranzanus

Philipus Challimachus

Galeotto Marzio

Melchior Soiter

Ioanni Martini Stellae

Wolfgang Lazi

Belli Turcici

Petrus Bizarus

Expugnatio Arxis Sigeth

Bathory Zsigmondrol

Joannes Pistorius Niddanus [magyar kiralyi geneologia]

Chorografia Transylvaniae

De Admirandis Hungariae Aqvis

Descriptio et Munitiones ……Serenissimae Hungariae Reginae Mariae

Ad Vladislaum Hungariae & Bohemiae regem

https://books.google.ro/books?id=7dlEAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

 

 

 

https://books.google.ro/books?id=7dlEAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

 

 

 

Mas magyarul irt konyvek, de nem letolthetok az internetrol;

Szombathy Ignácz 1 konyve;

https://books.google.ro/books?id=5tAPMwEACAAJ&dq=Szombathy+ign%C3%A1cz&hl=hu&sa=X&ved=0CDsQ6AEwBmoVChMIqOaL7oKayAIVQexyCh3KCA4Y

Szongott Kristóf;

https://books.google.ro/books/about/A_magyarok_eredete_%C3%A9s_%C5%91slaka.html?id=G4y_nQEACAAJ&redir_esc=y

Pongrácz Sándor 3 konyve;

https://www.google.ro/search?tbm=bks&hl=hu&q=pongracz+sandor#hl=hu&tbm=bks&q=inauthor:%22S%C3%A1ndor+Pongr%C3%A1cz%22

https://books.google.ro/books?id=RPUvAAAAYAAJ&pg=PR1&dq=S%C3%A1ndor+Pongr%C3%A1cz&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiHyMzLyMjPAhXD7xQKHQUKBzoQ6AEIJzAC

https://books.google.ro/books?id=4LYLAAAAYAAJ&pg=PR18&dq=S%C3%A1ndor+Pongr%C3%A1cz&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiHyMzLyMjPAhXD7xQKHQUKBzoQ6AEILDAD

Baloghy Dezső;

https://books.google.ro/books?hl=hu&id=ckU-AAAAYAAJ&dq=magyar+olymp&focus=searchwithinvolume&q=magyarok

https://books.google.ro/books/about/Az_ember_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9nete_nyomozva_a_magya.html?id=1pkcMwEACAAJ&redir_esc=y

https://books.google.ro/books/about/Ujabb_%C3%BAjabb_felolvas%C3%A1sok_az_ember_%C5%91st.html?id=HbbPsgEACAAJ&redir_esc=y

https://www.antikvarium.hu/konyv/baloghy-dezso-ujabb-felolvasasok-az-ember-ostorteneterol-nyomozva-a-magyar-nyelvben-515812

http://nevpont.hu/view/895

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b00880.htm

http://www.odrportal.hu/kereso/index.php?facet%5Btype_id%5D%5B%5D=am&stype=author&q=%22Baloghy+Dezs%C5%91%22&pageNo=1

Ormós Zsigmond;

https://books.google.ro/books?hl=hu&id=o0RIAAAAYAAJ&focus=searchwithinvolume&q=szittya

https://books.google.ro/books?hl=hu&id=o0RIAAAAYAAJ&dq=ormos+zsigmond&focus=searchwithinvolume&q=szent+justinus

Peretsényi Nagy László;

https://books.google.ro/books/about/Veteked%C3%A9s_a_k%C3%B6z%C3%B6s_szittha_honnos_magy.html?id=p2y-tgAACAAJ&redir_esc=y

Oberon;

http://antikva.hu/magyar-tortenelem/tanulmanyok-a-magyarok-eredete-es-ostorteneterol-i-resz-

Baumgartner Sándor;

https://books.google.ro/books/about/Moldva_a_magyars%C3%A1g_nagy_temet%C5%91je.html?id=J9ZzXwAACAAJ&redir_esc=y

http://axioart.com/tetel/baumgartner-sandor-moldva-a-magyarsag-nagy-temetoje-az-er_816070

Siculus vagy Darko Jeno;

https://books.google.ro/books/about/A_moldvai_magyarok_%C5%91stelep%C3%BCl%C3%A9se_t%C3%B6rt.html?id=vmCMtgAACAAJ&redir_esc=y

http://bookline.hu/product/home.action?id=111111&type=22&_v=Darko_Jeno_A_moldvai_magyarok_ostelepulese_tortenete_es_mai_helyzete

Kováts Frigyes;

A magyar bölcsészet, vagy e mindenség alkotásának titka, az űr világossági tüneményén a tsukodó (Polarisatio) rendszer szerint feltárva 1866.

http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/Petrik/1053f/118ea?fn=document-frame.htm&f=templates&2.0

https://books.google.ro/books/about/A_magyar_b%C3%B6lts%C3%A9szet_b%C3%B6lcs%C3%A9szet.html?id=1dLTsgEACAAJ&redir_esc=y

http://www.polihisztorkonyv.hu/?p=reszletek&konyv=51349

 

Edelspacher Antal;

https://books.google.ro/books?id=C6BAAAAAYAAJ&dq=dentek&hl=hu&sa=X&ved=0CCEQ6AEwAGoVChMI6YWOxI2ayAIVx1AUCh36vQRn

Nyitray Szabolcs;

https://books.google.ro/books?id=fOO3pwAACAAJ&dq=t%C3%B6rt%C3%A9nete+hunok&hl=hu&sa=X&ved=0CDQQ6AEwBDgoahUKEwik_Yyro5zIAhWJCCwKHZkRD5I

 

 

 

Már 30

A Hunokról,Szkítákról,Magyarokról

Hunokról,Atilláról,Szkitákról

 

1.

 

 

Amedée Thierry Attiláról írt könyvének 1856 évi kiadásának II. kötete 298 oldalán idézi a Heldenbuch (Etzels Hofhaltungból) :

“Volt Magyarországon egy nagyon híres király, kinek neve Attila volt: soha, sehol sem akadt hozzá hasonló. Gazdagságban és nagylelkűségben senki sem ért hozzá. 12 király koronázott fejjel szolgálta és rajtuk kívül parancsait 12 herceg, 30 gróf, lovagok, nemesek és számtalan fegyveres leste. Ez a király annyira emberséges és igazságos volt, hogy párjára találni nem lehetett.”

– ( A Heldenbuch ( Hősök könyve) egy 1479-ben kiadott könyv,kézirat gyűjtemény )

 

 

 

Otto J. Maenchen Helfen könyvének a 250-ik oldalán idézi Amasea-i Asterius homiliájából i.sz. 400-bol, a Hun király leírását [395-ben az Anatoliai akció idején Edessa körül];

” A hun (szkíta) király levette az aranytól és drágakövektől csillogó koronáját,levette a drága fémből készült harci vértjét,és elküldte őket Szent Pochas templomába Sinope-ba.”

Ugyancsak a 250-ik oldalon ír a hun harci vértezetről, Merobaudes (5ik szazad) verséből;  A hun harcosnak az övcsatja,tegeze,sisakja és vértezete ,a lónak a zablája,drágakövekkel diszítettek és aranyozottak.

A 249-ik oldalon pedig arról ír hogy a Hunoknak fémvértezete volt – Pacatus (4ik század), Sidonius (5ik század), Procopius (6ik század) nyomán.

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA250&dq=asterius+huns+armour&hl=hu&sa=X&ei=rlyaVLGmBoOAUcH-gqAL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=asterius%20huns%20armour&f=false

249-250 old.

 

Ebben a könyvben a 123-135-ik oldalon is ír hun fémvértezetről;

itt —> https://books.google.ro/books?id=H7Jgtmg_gZ4C&pg=PA124&dq=asterius+huns+armour&hl=hu&sa=X&ei=7V6aVJLPDcP_UrCdgagL&ved=0CCYQ6AEwAQ#v=onepage&q=asterius%20huns%20armour&f=false

 

 

 

Honagur hun vezer leirasa Movses Kaghankatvatsi [Daskhurantsi] (10-ik szazad) krónikájában a 4-ik századra a Shapur II. elleni csatánal a Kaukazusban vagy kozep-Azsiaban [tobbfele keppen lattam helyezve]; ”

A Hun magas volt, láncvértezetbe öltözött és a fején szegecselt sisak volt, aminek a homlokán rézlemez volt, a lándzsája erős cédrusfából készült, a kardja fényes csillogása félelmet keltett.”

itt –> http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya02En.htm

L. Gymyra – Hun ország a Káspi kapunál 1995.

 

más forditás szerint ’50 réteg vastag vértje’ volt [kéne látni az eredeti örmény szöveget]

https://archive.org/stream/Binder1_201404/Binder1#page/n42/mode/1up

64-ik old.

vagy ’50 féle fémbol’

https://www.google.ro/search?site=&source=hp&q=honagur+hun&oq=hon&gs_l=hp.3.0.35i39j0l9.924.3116.0.5377.8.6.2.0.0.0.257.895.0j5j1.6.0.msedr…0…1c.1.58.hp..1.7.663.0.anzNbGixrK0&qscrl=1

https://www.google.ro/search?q=Then+that+Hun+named+Honagur+placed+on+his+very+tall+and+broad+figure+armor+made+of+50+different+types+of+material&es_sm=122&qscrl=1&filter=0&biw=1280&bih=675

 

 

 

Tabari arab történész [9-10-ik század] azt irja hogy Peroz [Firuz] perzsa király idejében [5-ik század], a Hun királynak az országa [a hunok országa, de ami egyben a perzsa határ is] határán egy szobra állott amit 6 hónapig épitettek kőből amit azután fémmel vontak be.

itt —> http://books.google.ro/books?ei=WcyFVOjzM8HyOM3JgYAG&hl=hu&id=6e47AQAAIAAJ&dq=column+of+huns&focus=searchwithinvolume&q=Tabari

573-ik old.

 

 

A Nibelung-ból leírás a hunok vértezetéről;

”A mise után lett volna tornagyakorlat de a hunok nem akartak részt venni benne. Haghen ( aki sosem tudott csendben lenni ) mikor meglátta hogy egy hun megjelent csodálatos vértezetben,hozzálovagolt és a lándzsájával átdöfte. Ekkor egy általános támadás kezdődött amit Atilla szakított félbe és azt mondta hogy bármelyik hunt felköti ha a vendégeket bántjak.Ezután mind a két nemzet lovagjai együtt mentek vacsorázni teljes vértezetben.”

Forrás: egy 19ik századi könyvben találtam angolul,a címe – THE PENNY MAGAZINE FO THE SOCIETY FOT HE DIFFUSION OF USEFUL KNOWLEDGE ,450ik oldal. ( 1836-ból)

a könyv linkje itt: http://books.google.ro/books?id=yFkFAAAAQAAJ&pg=PA450&dq=huns+seeing&hl=hu&sa=X&ei=7npVUfziHvD54QSWjIDACQ&ved=0CDcQ6AEwAjgK#v=onepage&q=huns%20seeing&f=false

 

 

A Nibelungban pannóniai eredetű hun kardról írnak

Részlet Helmut Nickel írásából,az About the Sword of the Huns and the Urepos of the Steppes-ből

” In preparing for the flight Walther arms himself in Hunnish fashion-“pro ritu Panoniarum” – with a double-edged long sword, spatha, belted to his left hip – “et laevum femur ancipiti praecinxerat ense” – and a single-edged half-sword, semispatha, at his right – “atque alio dextrum, pro ritu Panoniarum; Is tamen ex una dat vulnera parte.”

 

 

A Hunok ünnepekkor Atilla feje felett ezüstöt és aranyat hajigáltak – és Atillának szkita énekeket énekeltek.

Ez a szokas megvolt meg Timur-Lenk idejeben is.

itt Jaszay-nal —> http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&pg=PA99&dq=dum+iter+pergerent+odas+et+cantilenas+scythicas&hl=hu&sa=X&ei=BZFlVNDZAqvRygOAjYFQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=dum%20iter%20pergerent%20odas%20et%20cantilenas%20scythicas&f=false

99-ik oldal

 

 

A Suidas lexikonban azt irja hogy a Szkitaknak a hadjarataikban kigyoalaku zaszloik voltak.

Forras ; Korponay Janos , Magyar akademiai ertesito,1857,2.kotet, 520. oldal

– Valoszinuleg hasonlo amit mutogatnak a szarmataknal es az avaroknal is, sarkany-farkasfejes ‘lofarkas’ zaszlo.

 

 

Hungároknak is Lófarkas zászló volt (Widukind-nal 10-ik szazad).

Forras; Kallay Ferenc – A pogany magyarok vallasa

itt —> http://books.google.ro/books?id=hXdAAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

151-ik old.

 

A Hungaroknak is volt Dracones [Dragones-Sarkany/Farkas-fejes zaszlo] meg a 12-ik szazadban is;

a zimonyi 1166-68 csataban irja le Choniates;

A pannonok egyetlen hadtestben álltak.Megszámlálhatatlan Dracones zászló csillogva hullámzott a seregen keresztül.”

itt —> http://books.google.ro/books?id=GL7Q3VBpLisC&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

77-ik oldal

 

 

 

 

Diodorus Siculus szerint Zarina szkita királynő miután legyőzte a szakákat [szkitákat] háborgató ellenséget sok várost épített [úgy is magyarazzák hogy a szkitáknak építette a városokat de inkább a perzsa területen lehetett ez mert ekkoriban megverik a szkiták a perzsákat], jólétet és műveltséget vezetett be. Ez mellett felölmúlta a többi korabelit a szépségével, bölcsességével és határozottságával. A halála után egy nagy halmot emeltek a tiszteletére ami sokkal nagyobb volt mint az őt megelőző királyoké, 3 szögü piramis formájában aminek mindegyik oldalának hossza 3 stadia volt és 1 stadia magas, aminek a tetejére Zarina aranyszobrát tették.

A fővárosa Zarinának Roxanace volt Ctesias szerint.

 

[1 stadia 600 láb Herodotus szerint azaz kb. 180 méter]

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=YA0oAAAAYAAJ&pg=PA20&dq=diodorus+zarina+citys&hl=hu&sa=X&ei=1OKaVMm1Icv1UsnLgvgM&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=diodorus%20zarina%20citys&f=false

20-ik old.

https://books.google.ro/books?id=oysUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=inauthor:%22Diodorus+%28Siculus.%29%22&hl=hu&sa=X&ei=1OaaVNnFCIKrU9CngvgK&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false

129-ik old.

https://books.google.ro/books?id=yRNfAAAAcAAJ&pg=PA107&lpg=PA107&dq=Paulus+Jovius+magyarok&source=bl&ots=c5_bgyUEEp&sig=Tyu7kjUjJiOjyRjEo4FGYpI4rvE&hl=hu&sa=X&ei=-NuaVLaUMMbtUrTRgpgL&ved=0CEgQ6AEwBg#v=onepage&q=Paulus%20Jovius%20magyarok&f=false

112-ik old.

https://books.google.ro/books?id=LiMYAAAAYAAJ&pg=PA184&dq=zarina+ctesias&hl=hu&sa=X&ei=D-uaVPynI4GpUp2Cg4gP&ved=0CDcQ6AEwAw#v=onepage&q=zarina%20ctesias&f=false

184-185 old. Roxanace fovaros

https://books.google.ro/books?id=LKFaPaZpergC&pg=PA287&dq=stryangaeus&hl=hu&sa=X&ei=hPCaVMHtAonzUvn4gMAL&ved=0CC4Q6AEwAg#v=onepage&q=stryangaeus&f=false

287 old. Rhoxonake varos

 

 

Myrina [Myrine] szkita amazon is alapitott városokat; Cyme-t,Pitana-t,Priene-t,Mytilene-t,Myrina-t (Lesbos-t) [Diodorus Siculus]

 
 

itt —> https://books.google.ro/books?id=54vfAwAAQBAJ&pg=PA30-IA35&dq=myrina+diodorus+siculus&hl=hu&sa=X&ei=8-mbVPfKC4SqUb-Zg6gL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20diodorus%20siculus&f=false

31-ik old.

https://books.google.ro/books?id=1HsVNy6Y2dwC&pg=PA144&dq=myrina+diodorus+founded+city&hl=hu&sa=X&ei=e-ubVPTXO4W6UcGegcAL&ved=0CDYQ6AEwAw#v=onepage&q=myrina%20diodorus%20founded%20city&f=false

144-ik old.

https://books.google.ro/books?id=4FwV5fu8D_UC&pg=PA8&dq=myrina+Mytilene,+Cyme,+Pitane+priene+strabo&hl=hu&sa=X&ei=5eybVKqCI4GvU5ukgKgL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20Mytilene%2C%20Cyme%2C%20Pitane%20priene%20strabo&f=false

8-ik old.

itt Strabo es masok szerint is Ephesus-t is az amazonok alapitottak.

https://books.google.ro/books?id=IQ_GAAAAQBAJ&pg=PA59&dq=myrina++strabo&hl=hu&sa=X&ei=Ve2bVMvEHoTzUt_8g5gL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=myrina%20%20strabo&f=false

59-ik old

itt is Strabo utan; Myrina-t,Smyrna-t,Ephesus-t az amazonok alapitottak.

 

Jordanes szerint Tomis városát Tomyris szkita királynő alapitotta

https://books.google.ro/books?id=60RcAwAAQBAJ&pg=PR9&dq=jordanes+tomis+tomyris&hl=hu&sa=X&ei=3PCbVM2nB8WvUeS_gbAL&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=jordanes%20tomis%20tomyris&f=false

9-ik old.

Ebbe a konyvbe meg felsorol par varost amit az Amazonok epitettek [amugy erdekes az ‘amazon’ nev hasonlit a ‘mason’-ra is ami annyi mint kőműves.]

itt —> https://books.google.ro/books?id=1Z8TAgAAQBAJ&pg=PA17&dq=amazons+founded+city&hl=hu&sa=X&ei=vg-cVPSzO-LVygPGt4CYCg&ved=0CDEQ6AEwAQ#v=onepage&q=amazons%20founded%20city&f=false

17-ik old.

A tobbin kivul meg; Anaia, Pygela, Latoreia, Myrleia, Kynna, Thibais, Amastris, Gryne, Sinope, Nikaia,

Anaia-t itt irja Ephorus-tol;

https://books.google.ro/books?id=fasGIzLTlBEC&pg=PA195&dq=anaia+city+amazons&hl=hu&sa=X&ei=qRGcVMq6KsjOygP32ICICw&ved=0CCkQ6AEwAA#v=onepage&q=anaia%20city%20amazons&f=false

195-ik old.

 

 

 

 

Tursat (Turxathos,Turxanthos,Turxanthus) [Disabulos fia (Decebal?)] szkita (turk) király beszéde a bizánci követekhez; [Aventinus a Bajor kronikajaban az 15-ik szazadban, hasonlo nevu magyar kiralyt emleget 905 korul – [T] Dursac es Bugoth /Bogath]

”Ti vagytok azok a rómaiak [görögök] akik tiz nyelvvel de egy hazugsággal éltek!. Lássátok! de valamint hogy most tiz ujjamat számhoz emelem , oly igaz; hogy ti is annyi nyelvekkel birtok melyekkel mind engemet megcsalni, mind jobbágyaimot elámitani akarjátok. Ti minden nemzetet mézes szavakkal és eszeteknek furaságával tántoritotok el. Midőn Frigyesseitek[szövetségeseitek] veszedelembe buknak; őket cserbe hagyjátok sőt töllök zsákmányokat is raboltok. Igy iparkodtatok hozzám is; torkig telve minden csalfasággal. Ki téged hozzám igazitott; az is hamisan,és szinesen dolgozik. Én penig tikteket haza igazitalak, nem szinlés képpen; hanem igazán. Mert szokatlan az előttünk ( de nemzetünkhöz se illik ): hogy a Scytha hazudjék, vagy valakit megcsaljon. Az ki nálatok most császárkodik; nemsokára meglakolja tettét. ….”

…”De ne félj attul Görög; Tudom én merre folynak a Danapris-Ister-Hebrus melyeken az Avarok [Varchun] is átalmentek és tartományaitokat megrémitettek, Tudom erőiteket is; Tudjátok meg ti is az enyémet; Az a Föld mely a napkeleti sugártol világittatik, mindaddig, ameddig a napnak lealkonyodta után megsötédetik; hatalmam alatt vagyon es egy szavamra föltámad.”…

Dugonics András – Szittyiai történetek 1806 , 1 kötet,67.old.

Thierry Amadee – Atilla fiai es utodai tortenelme, 2.kotet, 180. old.

— ez a duma hasonlit Uldin dumájához amikor  a Napra mutat s mondja hogy bárkit le tudna igázni ha akarná

Uldin itt , Helfen-nel —> http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA65&dq=Uldin+pointed+the+sun&hl=hu&sa=X&ei=zORiVMuRCcncPeSmgagH&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false

65-ik oldal

vagy itt —> http://books.google.ro/books?id=MmXFrafifw0C&pg=PA196&dq=Uldin+pointed+the+sun&hl=hu&sa=X&ei=_ORiVPbZII2xPKG0gOgC&ved=0CC8Q6AEwAg#v=onepage&q=Uldin%20pointed%20the%20sun&f=false

196.old.

itt is magyarul – http://books.google.ro/books?ei=uuViVMXFDsisPOyVgJgI&hl=hu&id=0akfAAAAMAAJ&dq=Uldin+hun+nap&focus=searchwithinvolume&q=keleten+felkel%C5%91+napra

115-ik old.

Amugy erdekes turk nyelveken az Altin az Arany azaz sarga mint a Nap [d-t, Uldin – Altin  vagy az A betu fejre allitva V, de a V a latinba U]

az Issyk kurgan-beli Szkita kiralyt turk nyelven Altin Adam-nak [Arany Embernek] nevezik.

 

Disbul [Disabulos] turk királynak a széke [forgó-szék], a sátor, ágy-szék aranyból vannak s arany és ezüst edények, állatfigurákkal,stb

Disabulos az Ectag nevu hegy mellett lakott amit ‘aranyozott hegynek’ is neveztek

itt Dugonicsnal —>

http://books.google.ro/books?id=mK8_AAAAYAAJ&printsec=frontcover&dq=gorog+dugonics&hl=hu&sa=X&ei=UuhiVKrLCYivPPnRgeAG&ved=0CB0Q6AEwADgK#v=onepage&q=gorog%20dugonics&f=false

61-63-ik oldal.

itt latinul [a forras Menander];

http://books.google.ro/books?id=C3WM6RpT7qsC&pg=PA635&dq=tardu+menander&hl=hu&sa=X&ei=VudiVKTmNs3cPcbjgPAM&ved=0CDUQ6AEwBDgK#v=onepage&q=tardu%20menander&f=false

383-ik oldal [Disabul es az arany dolgok]

400-401-ik oldal [Disabul fianak a kesobbi turk kiralynak a beszede a bizanciakhoz [romaiakhoz] (amit Dugonics fordit]

386-ik oldal Targites avar kovet beszede a bizanciakhoz [amikor mondja hogy ‘ti az avarokot akarjatok legyozni, akik a legerosebbek?’]

381-ik old. [az Ectag hegy amit aranyosnak neveznek]

Amugy az hogy a ‘turkok meghajtjak az avarokat”, meg egyaltalan allandoan hogy ‘az egyik nomad a masikat hajta, es igy kerulnek mind ide ”es ilyen megvert-meghajtot allapotban meg kiralysagokat is tudnak alapittani” ‘, ezek egyertelmu kitalaciok —> valszeg arrol van szo hogy a szkitak kozul kivaltak nehanyan es masfele mentek —> ‘le-tortek’ [torok/turk] kozulluk vagy ‘el-partoltak’ [parthusok] —> es valszeg nem ugy hogy ”ellenuk fordultak” hanem egyszeruen mashova mentek bizonyos okokbol [vagy kolonizaltak vagy kiralysagokat szerveztek mashol] —> csak ebbol ‘krimit’ csinaltak a ”bizanci,latin,perzsa” stb ‘irok’ ,a ‘forrasok’.

itt angolul —>

http://books.google.ro/books?id=iUYUAAAAQAAJ&pg=PA296&lpg=PA296&dq=In+a+valley+of+the+Golden+Mountain,+they+found+the+great+khan+in+his+tent&source=bl&ots=Ia2WgMseaw&sig=hPzuIPjqOUxu0blVccRBvxJBxS8&hl=hu&sa=X&ei=RqJlVICpM6LlywOI04LYAg&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=In%20a%20valley%20of%20the%20Golden%20Mountain%2C%20they%20found%20the%20great%20khan%20in%20his%20tent&f=false

296 old. [Disabul]

297 Turxanthos beszede a romaiakhoz [‘bizanciak’]

294-295 a Szkita betukrol es irasrol

http://books.google.ro/books?id=hJsBAAAAQAAJ&pg=PA137&dq=avar+envoy++scythians&hl=hu&sa=X&ei=8c1lVLG2J8fjywO38YH4Ag&ved=0CCYQ6AEwAQ#v=onepage&q=avar%20envoy%20%20scythians&f=false

138-ik oldal

itt azt irja hogy ezeknek a Turkoknak [6-ik század] Arany-Farkasfej volt a lándzsa hegyére tűzve [mint a Dák-Szarmata Dracones/Dragones , mas nevén Sárkányfej] [annyi hogy nem ir forrást ahol irják ]

Disabul neve amugy hasonlit a dak Decebal-ra — szoval lehet ugyanaz a szemely [lasd kronologiai dolgok]

https://www.youtube.com/watch?v=JVr-qa5mzU8&feature=youtu.be

 

 

 

Atheas (Atoias,Mattheas) szkita kiralyrol

A makedon követek amikor csodalkoztak azon hogy  Atheas pucolja  a lovát az istállóban, a kiraly azt felelte;

” Számomra békeidőben nincs különbség közöttem és az istállófiu között. A ti uratok ezt nem csinálja?”

Forras; Plutarchus – Regum et imperatorum apophthegmata, Thomas Leland – The history of the life and reign of Philip, king of Macedon 1758 2. kotet 189.oldal,1806 2.kotet 265.oldal]

De ezt a szoveget mar kesobb cenzuraztak ugy nez ki mert csak annyit irnak hogy ‘a lovat pucolta’ [A Szkitarol csak negativat lehet kb 200 eve, még amit meghagytak a hamisitott tortenelemben abbol is csak a negativokat idezik]

 

 

Aethicus of Ister szkíta filozófus azt írta hogy Gryphon a szkíta hajókat épített és a kohókat készített a fémművességhez ;

Forras;

http://books.google.ro/books?id=t64LAAAAYAAJ&pg=PA151&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CDIQ6AEwAA#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

151.old.

http://books.google.ro/books?id=zIQBAAAAQAAJ&pg=PA157&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CDoQ6AEwAQ#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

157.old.

http://books.google.ro/books?id=IQwbAAAAYAAJ&pg=PA52&dq=st.+jerome+scythian+long+boats&hl=hu&sa=X&ei=ISuwUuyoOZKThQeI5IDQBw&ved=0CEIQ6AEwAg#v=onepage&q=st.%20jerome%20scythian%20long%20boats&f=false

52.old.

http://books.google.ro/books?id=6HDbSQe4t54C&pg=PA34&dq=aethicus+of+ister++a+scythian&hl=hu&sa=X&ei=MuCvUp3eA4K_ygPSwYHYAg&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aethicus%20of%20ister%20%20a%20scythian&f=false

47.old.

 

Aethicus szkita betüket is közölt az irásában, de ez már tagadták 100 éve is;

Forras;

http://books.google.ro/books?id=exuwlXT-ys0C&pg=PT398&dq=aethicus+of+ister++scythian&hl=hu&sa=X&ei=S92vUvawB4ShyQPrs4GYAw&ved=0CE0Q6AEwBA#v=onepage&q=aethicus%20of%20ister%20%20scythian&f=false

http://archive.org/stream/TheCambridgeMedievalHistoryVolIiiGermanyAndTheWesternEmpire/TXT/00000533.txt

http://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Aethicus_Ister_alphabet.jpg

 

 

A Szkiták a fiatalokat 5 éves kortól 20-ig lovaglásra, ijászatra és igazmondásra tanitották.

Forras; itt irja ebben a konyvben csak nem irja a forrast

http://books.google.ro/books?id=eFMQAAAAYAAJ&pg=PA12&dq=medes++childrens+learn+horse+bow&hl=hu&sa=X&ei=GbrLUulahrTIA4D3gOAK&ved=0CEMQ6AEwAg#v=onepage&q=medes%20%20childrens%20learn%20horse%20bow&f=false

12-13-ik oldal

 

Procopius Hun palástról,cipőről és nadrágról beszél ; egy 7-ik századi Egyiptomi papiruszon Hun selyem ruháról írnak

Forras;

http://books.google.ro/books?id=OAZ1WNWSockC&pg=PA48&dq=priscus+described+Attila%27s+cloth&hl=hu&sa=X&ei=_X_3Uoq-B6b9ygOorYHADw&ved=0CFYQ6AEwBQ#v=onepage&q=priscus%20described%20Attila’s%20cloth&f=false

48-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=SYB_AgAAQBAJ&pg=PA140&dq=papirus+hunnic&hl=hu&sa=X&ei=1FMdU7D9Boa7yAOwkoCAAw&redir_esc=y#v=onepage&q=papirus%20hunnic&f=false

140-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=q0J78geiNrYC&pg=PA40&dq=egyptian+papyrus+hunnic+silk&hl=hu&sa=X&ei=V2sdU5aoLue8ygOy44K4AQ&redir_esc=y#v=onepage&q=egyptian%20papyrus%20hunnic%20silk&f=false

40-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=_O1KheDl1HMC&pg=PA123&dq=egyptian+papyrus+hunnic+silk&hl=hu&sa=X&ei=V2sdU5aoLue8ygOy44K4AQ&redir_esc=y#v=onepage&q=egyptian%20papyrus%20hunnic%20silk&f=false

123-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=EMTc_Nbp5bIC&pg=PA36&dq=procopius+hun+trousers&hl=hu&sa=X&ei=PVUdU_T7O8L_ygObkICgCA&redir_esc=y#v=onepage&q=procopius%20hun%20trousers&f=false

36-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=cRxRAgAAQBAJ&pg=PT34&dq=procopius+hun+trouser&hl=hu&sa=X&ei=0lUdU_r6COvnywOakIBw&ved=0CGIQ6AEwBw#v=onepage&q=procopius%20hun%20trouser&f=false

 

Theophylactus Simocatta (6-7-ik szazad) aranyozott Hun függönyről és Avar énekekről ír

ittt —> http://books.google.ro/books?id=UC5v4mgERxwC&pg=PA138&lpg=PA138&dq=and+a+solid+gold+censer+and+a+Hunnic+curtain+adorned+with+gold&source=bl&ots=aiyZv3yE94&sig=8sEVjBnqlbtPqiY7IVvhowMpuiU&hl=hu&sa=X&ei=HPJuVKyiLMnfywO9tILgAQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=and%20a%20solid%20gold%20censer%20and%20a%20Hunnic%20curtain%20adorned%20with%20gold&f=false

138-ik old.

 

http://www.doaks.org/resources/publications/dumbarton-oaks-papers/dop55/dp55ch13.pdf

5-ik old.

http://www.byzantion.uchile.cl/index.php/RBNH/article/viewFile/18228/19121

6-ik old. [ugyanott irja hogy Avar énekeket is emlit Theophylact es hogy az Avarok a Szkita nemzetek kozul a legjobbak]

 

A Besenyoket Kiralyi Szkitaknak nevezik Cedrenus (11-ik szazad) es Curopalates (Joannes Scylitzes) (11-ik szazad)

Forras; http://books.google.ro/books?id=cI8DAAAAYAAJ&pg=PA95&lpg=PA95&dq=patzinaurum&source=bl&ots=JyBmhn1ZO_&sig=plE5lasyPym22Z_gzEvsNrwhzQc&hl=hu&sa=X&ei=G34tU9-BNKKlyAP5_IHQDA&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=patzinaurum&f=false

95-ik oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=vp-seqy9abAC&pg=PA619&dq=patzinacarum+gens+scythica&hl=hu&sa=X&ei=62N8VLvtCqb7ywO43YD4Cw&ved=0CGcQ6AEwCQ#v=onepage&q=patzinacarum%20gens%20scythica&f=false

639-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=nz9DAAAAYAAJ&pg=PA73&dq=patzinacarum+gens+scythica&hl=hu&sa=X&ei=62N8VLvtCqb7ywO43YD4Cw&ved=0CCMQ6AEwAA#v=onepage&q=patzinacarum%20gens%20scythica&f=false

73.old.

Az Úzokat mondjak a legnemesebbeknek a Besenyok kozul [Johannes Skylitzes Curopalates,Zonaras,Michael Glycas]

http://books.google.ro/books?id=hOpRAAAAcAAJ&pg=PA605&dq=patzinacarum++nobilissima&hl=hu&sa=X&ei=7Wp8VL3qFeLFygOBx4LgCA&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=patzinacarum%20%20nobilissima&f=false

605.old.

http://books.google.ro/books?id=yjwUAAAAQAAJ&pg=PA513&dq=glycas+abasgos&hl=hu&sa=X&ei=sWR8VLilHMPlywOy0IHwDA&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=glycas%20abasgos&f=false

613-614.old.

http://books.google.ro/books?id=yMOo8vnlnwQC&pg=PA227&dq=patzinacarum+scythica&hl=hu&sa=X&ei=TGV8VLCHOIL7ywOQ4IC4Bw&ved=0CDsQ6AEwBA#v=onepage&q=patzinacarum%20scythica&f=false

227.old.

http://books.google.ro/books?id=N5JYAAAAcAAJ&pg=PA208&dq=patzinacarum++zonaras&hl=hu&sa=X&ei=CGp8VMTdMau9ygOX7ICIAw&ved=0CD8Q6AEwBDgU#v=onepage&q=patzinacarum%20%20zonaras&f=false

208.old.

 

Plinius azt irja hogy a Szkiták (Hyberboreusok) [Atacori,Neuri,Geloni,Agathyrsi,stb] a legboldogabb emberek, reggel vetnek, délben aratnak s napnyugtakor gyümölcsöket gyűjtenek a fákról és nem ismerik a betegségeket.

forras; Plinius – Historia Naturalis, 13-ik fejezet.

http://penelope.uchicago.edu/holland/pliny4.html

vagy Jaszay Palnal aki Pomponius Mela-t s Solinus-t jeloli meg forraskent;

Jaszay Pal – A magyar nemzet napjai a legrégibb időtől az Arany Bulláig —>

http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

28-ik oldal.

Solinus-t itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=UHp26qRoVoIC&pg=PT1454&dq=solinus+sow+in+morning&hl=hu&sa=X&ei=cCOtU-W5NonMygOd-YDIDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=solinus%20sow%20in%20morning&f=false

http://books.google.ro/books?id=yksJAAAAQAAJ&pg=PA231&dq=solinus+sow+in+morning&hl=hu&sa=X&ei=cCOtU-W5NonMygOd-YDIDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=solinus%20sow%20in%20morning&f=false

231-ik old.

 

Solinus a közép ázsiai Szkitákról;

A Iaxartes-nél legnagyobb a népek sürüsége; a Párthusok szelid [kellemes] törvényei az idők kezdetétől fogva őrzik a romlatlan rendet [erkölcsöt]. Ezek közül a leghiresebbek a Masszagétak, Esszedonok,Ariakák,Szakák,Dahák,Asszaiok. [a kesobbi kiadasban Satarchae es Apalaei szerepel a Masszageta es Isszedon mellett]

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=kKVCAAAAcAAJ&pg=PA122&dq=C.+Ivlii+Solini+iaxartes&hl=hu&sa=X&ei=2dtuVOGoL6SeywPq2ICABQ&ved=0CCsQ6AEwAQ#v=onepage&q=C.%20Ivlii%20Solini%20iaxartes&f=false

123-ik old.

http://books.google.ro/books?id=lBJKM9G6svoC&pg=PA212&dq=C.+Ivlii+Solini+iaxartes&hl=hu&sa=X&ei=2dtuVOGoL6SeywPq2ICABQ&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=C.%20Ivlii%20Solini%20iaxartes&f=false

212-ik old.

http://books.google.ro/books?id=pepLAAAAcAAJ&pg=PA308&dq=Densissima+hic+%28ad+iaxartem%29+Populorum+frequentia+cum&hl=hu&sa=X&ei=PhtuVL7BL4HXywONmYGQDQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=Densissima%20hic%20(ad%20iaxartem)%20Populorum%20frequentia%20cum&f=false

308-ik old.

 

itt valaki maskepp forditja, de az ‘exordio’ kezdet,a ‘mora’ az ‘idok ota’ [de lehet erkolcs is , ‘more’]

—> http://szibella.blogspot.ro/2010/11/szkita-kincsek-kievben-scythian.html

”„Densissima hic (ad iaxartem) Populorum frequentia cum Parthis legem placidi ab exordio moris incorrupta custodit disciplina. Et quibus celeberrimi subt massagaetae. Sacae eiusdem nationis sunt.”
„Itt a Jaxartesnél a legnagyobb a népek sűrűsége. A Partusokkal együtt szelíd erkölcsök rendjén sértetlen fegyelem őrzi a törvényt. Ezek között legnevezetesebbek a masszagéták. A szakák ugyanezen nemzethez tartoznak.”

 

 

Az Agathyrsi szkitak kozul akik kekre festettek magukat azok voltak a legnemesebbek

http://books.google.ro/books?id=iF1DAAAAYAAJ&pg=PA29&dq=solinus+scyth%C3%A1k&hl=hu&sa=X&ei=GRhvVJimLqH7ygPVyYGgAg&ved=0CCQQ6AEwAQ#v=onepage&q=solinus%20scyth%C3%A1k&f=false

28-ik old

http://books.google.ro/books?id=xLcOAAAAYAAJ&pg=PA152&dq=agathyrsi+blue+nobiles&hl=hu&sa=X&ei=pBlvVO33HKjXyQPHk4HoAg&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=agathyrsi%20blue%20nobiles&f=false

152-ik old.

 

 

Eustathius (12-ik szazad) azt irja az Opus de Situ Orbis-ban [Dionysius Periegetes (2-ik szazad vagy i.e. 1 szazad) foldrajzi irasanak a komentalasaban], hogy a Meotiszi Szkitak a földművelésre és a háborura is figyelmet fordittanak, es mind nagylelkű népség; s a Szkitak aratnak es ganyézzák a földet. [habár a ‘frumentum’ az a wiki szerint gabona vagy búza, de máshol a frumentum az ‘gányé’]

http://books.google.ro/books?id=oQtQAAAAcAAJ&pg=PT114&dq=scythas+generosissimi&hl=hu&sa=X&ei=ZP56VNTQCKWxygPVkIDQDw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=scythas%20generosissimi&f=false

49-ik oldal

 

Dagon a ”föniciaiak istene” volt aki megtanitotta az aratást és a föld ganyézását

itt—> http://books.google.ro/books?id=nMk6AQAAMAAJ&pg=PT476&lpg=PT476&dq=aratrius+dagon++jupiter&source=bl&ots=HDcH1_OkCw&sig=WpfCQH6nrzfsmXWitq8Mbhk9fUI&hl=hu&sa=X&ei=ggx7VOSlF4PmapmagugJ&ved=0CC8Q6AEwAw#v=onepage&q=aratrius%20dagon%20%20jupiter&f=false

 

a ‘Jupiter’ fejezetben balról

 

szóval ha ‘Dag-on’ vagy ‘Da-gon’ az nem ‘gané’? azaz ”Dagon isten” nem magyar volt? [dagonyoz,dagaszt]

 

 

 

Notker [840-912] azt irja az Avarok [Hunok] olyan országban laknak ami 9 gyűrűvel [ring] van körülvéve és az egyik kör olyan széles [vagy hosszú inkább lehet] mint  a távolság Tours es Constance közt. [azt is irja hogy az Avarok ide vonultak vissza ezekbe a ‘rejtekhelyekbe’]

 

http://books.google.ro/books?id=BGY3UiD92YMC&pg=PA91&dq=notker+torus+constance&hl=hu&sa=X&ei=80J7VI2RB8WAywODlYHQDw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=notker%20torus%20constance&f=false

90-91-ik old.

 

A Besenyők búzát és kölest vettek

itt Gyarfasnal —> http://books.google.ro/books?id=HBhaAAAAcAAJ&pg=PA86&dq=gyarfas++r%C3%B3maiak&hl=hu&sa=X&ei=UFZ5VNPGIIeAywPiz4KoAQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=gyarfas%20%20r%C3%B3maiak&f=false

76.old.

innen idezi Gyarfas, Stritternel;

—> http://books.google.ro/books?id=RL0WAAAAQAAJ&pg=PA785&dq=stritter+memoria+populorum+patzi&hl=hu&sa=X&ei=VFl5VOH_DejmywPm4YKIAQ&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=stritter%20memoria%20populorum%20patzi&f=false

846-ik oldal [ a ’70’ felet az utolso mondat]

 

 

szoval a ‘nomadok’ foldet is muveltek.

 

 

Theophylact Simocatta (6-7-ik szazad) azt irja hogy az Onogurok regebben egy varost epitettek aminek a neve Bakat volt. Azt mondja hogy az Avarok a vezetot Chagannak neveztek akinek a szekhelye az Arany Hegynel volt [itt mar a Turkokat irja] ami tele van gyumolcsosokkel es nyajakkal es hogy a Turkok azzal buszkelkedtek hogy koztuk az idok kezdete ota soha nem voltak betegseget es foldrengesek sem.

[Theophylact egy Ikar-t emlit [anelkul hogy mondana mi az] ami 400 merfoldre van az Arany Hegytol – de Menander ugyanezt az Arany Hegyet Ectel-nek vagy Ectag-nak nevezi —> szoval lehet Ikar az tulajdonkeppen Ectel]

 

itt —> https://www.scribd.com/doc/57083905/The-History-of-Theophylact-Simocatta

225-ik oldal [223-ik oldal az hogy az avarok a fejedelmet Chagannak hivjak] [ir valami ‘harcrol’ ahol 300ezer esett el az Ogurok kozul az Avarok altal <— de ezek kitalalciok egesz biztos —> alig tudnak valamit a nomadokrol de ezeket erdekes ‘a negativ dolgokat allandoan tudjak’ [‘egymassal harcolnak’ stb ‘a vesztes csataik’, de arrol alig van valami amikor mast [bizancit perzsat stb-t megvernek], es ez mellett a pozitiv dolgokat allandoan elhallgatjak —> azaz azt jelenti meg ez a ‘forrasokban fellelheto tortenelem” sem igaz]

http://groznijat.tripod.com/p_bulgar/p_bulg1a.htm

 

Moses Kagantvaci (10-ik szazad) leirja a Hunok a Hungarok [Cungar] es Smendr-ek fényes városát Varachan-t a Derbent-hágó-tól északra a Kaukázusban egy beszámoló alapján a 7-ik századból; utcák vannak, asztalosok, aranyművesek, gyógyitók. [irnak erre az időre valami Makar es Kardost püspököket akik ‘téritettek’ itt, és ‘megtanitották buzát vagy növényt vetni’ az ittenieket – szóval fémmuvességhez értettek de a ‘buzát nem tudtak hogyan kell a földbe tenni’ XD — és a nevük is érdekes a ‘téritő püspököknek’; Makar és Kardos <— ezek inkább fémművesek voltak mint ‘délrol jött térittők’ D.

http://groznijat.tripod.com/p_bulgar/p_bulg1b.htm

https://books.google.ro/books?id=3ZzXjdyK-CEC&pg=PA318&lpg=PA318&dq=orbeli+joseph+huns&source=bl&ots=NbCqmL5gZ2&sig=cR1luQt80VFsn6qublOz-YAQ4vM&hl=hu&sa=X&ei=DdWKVNOXM8TNygO02IE4&ved=0CE8Q6AEwBg#v=onepage&q=orbeli%20joseph%20huns&f=false

318-ik oldal, 51-es jegyzet

 

Agathias [6.század] azt irja hogy a Kaukázusban volt egy erőd [a 6-ik században] amit Onoguris-nak hivtak es amit azok a Hunok, akiket azelőtt Onoguroknak hivtak , erősitettek meg

itt —> https://books.google.ro/books?id=VWRtAAAAMAAJ&q=onoguris+kutaisi&dq=onoguris+kutaisi&hl=hu&sa=X&ei=Uw-LVJP2DOL4ywPp8YKQAQ&ved=0CCAQ6AEwAA

1.old.

https://books.google.ro/books?id=VWRtAAAAMAAJ&q=onoguris+kutaisi&dq=onoguris+kutaisi&hl=hu&sa=X&ei=Uw-LVJP2DOL4ywPp8YKQAQ&ved=0CCAQ6AEwAA

68-ik oldal, 2-ik resz.

https://books.google.ro/books?id=1SaX5cqTv5kC&pg=PA91&dq=cum+hunni+fortasse+superioribus&hl=hu&sa=X&ei=OguLVO3LKcTcywOG74DwBw&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=cum%20hunni%20fortasse%20superioribus&f=false

91-ik old.

https://books.google.ro/books?id=PqsJZcQR7oIC&pg=PA72&dq=agathias+onoguris&hl=hu&sa=X&ei=ggmLVLiHH8HiywOEq4DoAQ&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q=agathias%20onoguris&f=false

72-ik old.

a ‘fortasse’ szót ugy forditják ma latinul hogy ‘lehet’, de ez inkább a ‘forte,fortis’ szó akar lenni ami ‘erő’

http://dictzone.com/latin-magyar-szotar/fortificatio

http://en.wiktionary.org/wiki/fortificatio#Latin

 

Gevond Vardapet (Levond,Ghevond,Ghevont) [8-ik szazad] a Hunok varosat emlitti a Derbent [Derbend} szorostol eszakra [ a Kaspi-to mellett a nyugati felen] a Hunok orszagaban, aminek a neve Targu

itt —> http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

A later historian Vardapet Ghevond (aka Ghevond) (late 8th c.), whose work “History of Caliphs by Vardapet Ghevond” is an important source on the history of Arab-Khazar Wars, mentions to the north of Derbent //25// the “Country of Huns”and the “Hun city Targu”.Also interesting is the Ghevond’s description of the Hunno-Khazar relations. Ghevond’s information about the Arabs raid of 716 – 717 into the “Land of Huns” is also recited by Stepanos Taronetsi (Stepanos Asoghik) (born ca. 928, died in 1040s.) (112 years?) In the “Universal History” he also repeats the story of Agafangel and Moisei Khorenatsi about Basil (i.e. Barsil) invasion into the S.Caucasus in the first decade of the 4th c. (ca. 305 AD).

 

 

 

 

2.

Hunok szkíta vagy masszagéta megnevezése és eredeztetése:

 

Philostorgius (368 – ca. 439 ) – a hunok neurik [nebroi,navares] ; A neuri-k Herodotus idejeben a Fekete tenger mellett laktak es szerinte szkita szokasaik vannak

Eunapius ( 347-kb. 410 ) – a hunok kiralyi szkitak

Priscus ( 410-472 ) – a hunok kiralyi szkitak

Synesius of Cyrene ( c.373 – c. 414) – a hunok masszagetak

Szent Jeromos ( 347-420) – a hunok szkitak

Merobaudes ( 432-46 korul ) – a hunok szkitak

Zosimus 425 korul vagy utan — a hunok kiralyi szkitak

Theophylact Simocatta 7sz. – a hunok szkitak

Evagrius Scholasticus 6sz – a hunok szkitak vagy a hunok a regi masszagetak

Procopius ( 500-565 ) – a hunok masszagetak

Zacharias Rhetor ( 465-535) – a hunok masszagetak

Coccius Sabellicus 15sz. – a hunok szkitak

Eustathius of Thessalonica 12sz – a hunok szkitak

Zonaras 11sz-12sz. – a hunok masszagetak

Ambrogio Calepino (c.1440–1510) Calepinus – a hunok szkitak ; Atillat szkita eredetunek irja [ Attyla Hunnorum rex suit ex Scytharum genere ]

II. Pius papa ( Aeneas Silvius) 15sz – a hunok szkitak

Nuremberg kronika 15sz.- a hunok szkitak ; Atillat a szkitaktol eredezteti [ Out of these Scythians came many who accomplished great things. Firstly, the Amazons, the highly celebrated women, who apparently performed great deeds in battle. Bactria and Parthia came out of them; also the great Attila (and others), who subjugated Pannonia, and sacked Aquilaeia, and committed much waste in Germany, also descended from them. Zeliorbis, the Hungarian king, who rose up against Emperor Justinian, had his origin in Scythia. The Hungarians, Catalauni, and all the Goths also had their origin there, as did the Dani and the Turks.]

Antiokiai Janos 7sz.- a hunok szkitak

Vegetius 4-5sz – a hunok alanok  vagy az alanok es gotok hunok

[Hunnorum Alannorumque natio -vagy -Gothorum et Alannorum Hunnorumque]

Chronicon Bergomense 14sz. – a hunok szkitak

Aretas, Saint Ambrosius-nal (340-397) az Apocalypsa c.20.-ban – a hunok szkiták és a thaiphalok,gótok, gót-görögök mind Hunok – [”Has vero gentes Gog&Magog nonnulli dixerunt Scythas esse & Aquilonares quae a suis quoque sedibus frequenter pulsae, eos in quos irruerunt, extinxerunt. Harum porro incursis saepenumero dirutam fuisse aiunt, eam quoque urbem quam in Palestina Scythopolim dicunt; & Gothorum turmam quandam in Asia regionibus, & bellicosam turbam sic appellatam asserunt, videlicet & Taiphalos, & Gothograecos, quos communi vocabulo Hunnos nuncupamus, quouis autem vicino regno & fortiores & bellicosiores:…”]

Damascius [458-538] – a hunok szkitak [arrol beszel hogy Roma varosa elott Atilla csatazott a romaiakkal] [Comissa pugna contra Scythas ante conspectum vrbis Romae. quos Attila contra Valentinianum, qui post Honorium Romae imperabat, duxit, …] [Photios –  Myriobiblon (Bibliotheca), 1047-ik oldal]

 

 

Themistius (317-390) – a hunok masszagetak

Claudian (ca.370-404) – a hunok masszagetak

Ambrosius (ca.340-397) – a hunok masszagetak

Ausonius (ca.310–ca.394) – a hunok masszagetak

Theodoret (c.393–c.457) – a hunok szkitak

Asterius of Amasea (c.350–c.410) – a hunok szkitak

Nestorius (c.386–c.451) – a hunok szkitak

Simeon Stylites (c.390–459) – a hunok szkitak

Sidonius Apollinaris (c.430-489) – a hunok szkitak

Eliseus (Yeghishe Vardapet) (410–475) – a hunok kushok ; Asolicus (Asolnik) szerint a masszagetak kushok.

Caesareai Andras ( 563–637) – a hunok szkitak [Sunt autem ex veteribus, qui per Gog & Magog gentes quasdam Scythicas & Aquilonares infinuatas existiment, quae alio nomine Hunni appellentur, bellica virtute, & militum numero quauis terra potentia, finitimoque regno potentiores]

Theophanes Confessor (c.758–818) – a hunok szkitak

Malalas (c.491–578) – gepida [ Atillat gepidanak nevezi ]

Agathias (c.530-594) – a hunok szkitak

Flavius Belisarius (ca.500–565) – a hunok masszagetak

Manasses 12ik szazad – hunok szkitak [ a Sesostris-szkita haboruba hunokot ir ]

Orosius (375-418) – a hunok szkitak [ a Szkíták fő csoportjainak a Hunokat,Gótokat és Alánokat nevezi ]

Kezai Simon 13sz. – a hunok szkitak

Antonio Bonfini 15sz. – a hunok szkitak ( A szkita nemzetek viszont, hogy a masok serelme nelkul mondjam,

es ne kisebbitsem a romai birodalom meltosagat,mindezeket felolmultak,megpedig elsosorban a gotok,hunok..)

( A mi idonkben tehat Magyarorszag,amelyet a hunok teremtettek,akiknek a nyelve szkita leven.. )

Pierre d’ Avity 1610-ben ( az Archontologia cosmica-ban ) – a hunok szkitak [ Francivero potissimam Galliae partem, et Hunni, Scythica gens , Pannoniam, quae hod eabiis Hungaria, obtinuerunt. ]

Cosmas Indicopleustes 6sz. – hunok szkitak [ akiket magiares-nek es abares-nek hivnak ] -[ Erantque Hunni gens Scythica,qui nonnumquam Massagetae ,aliquando Magiares,interdum Abares & aliis nominibus apellantur.]

Adrien de Valois (Hadrianus Valesius) 1646-ban, a Rerum Francicarum-ban – a hunok szkitak [  Hunni, qui & Huni ,Scythica gens,..]

Quodvultdeus -450  –  a hunok masszagetak

Faustus of Byzantium 4-5sz.  – hunok masszagetak

Paulinus of Nola ( 354-431)  –  a hunok szkitak [ Dacos,Gothos,Bessos,Getas,et Scythas sive Hunnos e quibus Daci erant Romani illi,…]

Marquard Freher 1602 – a hunok szkitak [ ..Hunni Scythica gens..]

Johannes Böhm (Boehme, Johann) 1485-1535 ,a Mores, Leges Et Ritus Omnium Gentium-ban – hunok szkitak[ Pannones ab initio eam terram tenuerunt, Paeones olim dicti, inde Huni habuere, gens Scythica.]

Chronicon Laetiense (Chronicle of Liessies) 1204. – a hunok szkitak [ Hunni,gens Scythica,innumera pene manu

olim finibus suis egressi,…]

Johann Carion (1499–1537) Chronicon Carionis 1581. – a hunok szkitak [ …Attila duce,Hunni gens Scythica,

quos Ptolemaeus…]

Francois de Rosieres (1534-1607) a Stemmatum Lotharingiae-ban 1580. –  a hunok szkitak [ Postea Hunni

gens Scythica,Heruli,mox Gothi,Ostrogothi,Visegothi,Lagobardi,…]

Michaelis Ritti Neapolitani (Ritius,Michele Riccio) a 16.-ik szazad elejen irt,a De regibus Hungariae-ban 1581.

– a hunok szkitiaiak […,Scythiae gens Hunni,quos aliqui vocant Ungaros,…]

Sigismundo Ferrario, a De rebus Hungaricae provinciae…-ban 1637.  –  hunok szkitak

[ Hungariam vero ab Hunnis ( qui ex Scytharum genere defluxerunt )….]

Nicephorus Gregoras 1295-1360 – a hunok szkitak [ Hi vero Hunni et Comani vocabantur : erant etiam, qui eos Scythas nominarent ]

Andrea Alciato 1492-1550 az Emblemata-ban – hunok szkitak [ …inde Hunni habuere, gens Scythica…]

Herman Conring 1606-1681 – a hunok szkitak [ Hunni gens Scythica, ab Hungaris non diversa,…]

Johann Cochlaeus , a Brevis Germanie Descriptio-ban 1512 – a hunok szkitak [ Hunni Scythe. De Hunnis plures

asserunt , quod fuerint gens Scythica…]

Arthur Duck 16-17sz. – a hunok szkitak [ …quo Hunni,Gens Scythica,Panonniam ingressi…]

Domenico Bollani ,a Conciliorum omnium,…-ban 16sz. – a hunok szkitak [ ….Hunni gens Scythica in Pannoniam,

inferiorem ad consanguineos Hungaros descendentes,…]

Hermannus Torrentius,Johannes Ravisius Textor, a Dictionarium poeticum…-ban 15-16sz. –  a hunok szkitak

[ Hunni gens Scythica & ferocissima prope Gothos …]

Philipp Melanchthon 15-16sz. – a hunok szkitak [ …,Attila duce, Hunni gens Scythica,quos…]

Jeronimo Cardoso 16sz. – a hunok szkitak [ Hunni gens Scythica & ferocissima,prope Gothos

qui olim multas & maximas clades in Gallia & Italia fecerant, vulgo Ungaros, a quibus Ungaria dicta.]

Heinrich Decimator, a Sylva vocabulorum-ban 1595. – a hunok szkitak [ Ungari vel Hungari,

gens Scythica origine barbara & immanissima. Olim dicti sunt Hunni vel Unni ]

Donato Acciaioli (1429-1478) – a hunok szkitak [ Hunnoru gente Scythica suisse accepimus; incoluere primo

supra Maeotida paludem,…]

Philippe Briet, az Annales mundi,sive Chronicon universale-ban 1663. – a hunok szkitak

[ Hunni, Scythica gens immanis & ferox ,…]

Pietro Marcello,Silvestro Girello,Heinrich Kellner , a De vita, moribus et rebus gestis omnium Ducum Venetorum….-ban 1574  –  a hunok szkitak  [ …,Hunni,gens Scyhica, Italiam tumultuose adorti sunt,…]

Annales Magdeburgenses (12 szazadig esemenyek,kiegeszitve  1460ig) – a hunok szkitak [ Hunni seu Hungari,

gens Scythica ex Asia circa annum 373 egressi,…]

Iacobo Cavacio Patavino, a Historiarum Coenobii D. Justinae Patavinae Libri Sex – ban 1606. –  a hunok szkitak

[ Elam clades potius incursione, quam justo bello Hunni intulere, gens Scythica, quae majorum exemplo

patrio solo excedens Pannonias item suorum coloniam invaserat. ]

B. Platina (1421-1481) , az Opus de vitis ac gestis summorum pontificum..-ban 1645. – a hunok szkitak

[ Hac itaque perturbatione rerum illecti Hunni, gens Scythica,…]

Robert Estienne (1503-1559), a Dictionarium propriorum nominum virorum, mulierum, populorum…-ban 1512.-

– a hunok szkitak [ Hunni,gens Scythica, & ferocissima prope Gothos . hi temporibus Valentiniani principis orbem

peruagati,…]

Jean de Bussières 1607-1678, a Historia Francica..-ban – a hunok szkitak [ Hunni autem gens Scythica,

oilim inter Pontum & Caspium maria, ad Caucasi Borealem partem,…]

Johann Pistorius Niddanus 1546-1608, a Polonicae historiae corpus-ban 1582. – a hunok szkitak

[  Hunni namque gens Scythica, antea inaccessis interclusa montibus,…]

Geoffrey Keating 1569-1644 , a The General History of Ireland-ban  – a hunok szkitak [ Atyla who called himself the scourge of God and the terror of the world was likewise of the posterity of Magog. This warlike Scythian conquered Panonia and troubled the Roman empire for many years; he overran Italy and fought with great bravery against the Germans. Peliorbes the king of the Hunns was a Scythian who made war upon Justinian the Roman emperor; the inhabitants of Daunia, a part of the country of Apulia, owe their original to the Scythians,… ]

Philipp Andreas Oldenburger , a Thesaurus rerumpublicarum-ban 1675. – a hunok szkitak [ Hunni fuerunt Scythiae gens,…]

William Hill,  az Orbis descriptio-ban 1658 – a hunok szkitak [ Horum posteri Unni,seu Hunni, illi suisse videntur, qui, cum magnam Europa partem incursionibus vexassent, in Pannonia tandem confederunt ,quae deinceps Ungaria appellata est, quos quidem Scythas suisse memorant Historici. ]

Flavius Blondus 1392-1463, a De Roma triumphante libri X -ban 1559. – a hunok szkitak [ Etenim Hunni gens,sicut longe supra ostendimus, Scythica innumera pene manus…]

Paolo Emili 1460-1529 , a De rebus gestis francorum-ban 1517. – a hunok szkitak [ ….,pars in Hunnos Scythas,unde oriundi erat, se receperint; pars secundo Danubio uecti;…]

Giovanni Battista Vero, a Rerum Venetorum-ban 1644. – a hunok [magyarok] szkitak [ Hunni a Venetis victi 903-Respublica si qua vulnera superioribus bellis acceperat, ea Hunnorum spoliis lenivit. Gens illa Scythica denuo suis excita sedibus devicit in ipsis Italiae faucibus Berengarium.]

Leonardo Bruni 1370-1444, a History of Florentine people-ban – a hunok szkitak [ Hunnorum namque gens et ipsa Scythica praevalens armis…]

Pietro Giustiniani 1490-1576, a Rerum Venetarum ab urbe condita…-ban 1560 – a hunok szkitak […Italiam nam ea tempestate Hunni, qui nunc Hungari, Scythica gens,…]

Joachim Hagemeier,Heinrich Günther von Thülemeyer 1642-1714, a Juris publici Europaei-ban 1680. – a hunok szkitak [ Hungariam olim ab Hunnis possessam occupavit Gens Scythica circa annum 900 …]

Olaf (Olavus,Olaus) Verelius 1618-1682, a Epitomarum historiae Svio-Gothicae-ban – a hunok szkitak [ Hunni quippe, gens Scythica, ferox & foeda,…]

Anastasius Bibliothecarius 810-878, a Chronographia tripartita-ban – a hunok szkitak [ …interea Attilas Scytha,vir fortis atque superbus, deposito Bdella seniori fratre solus Scytharum, quos et Hunnos vocant , principatus regno.]

Caelius-Augustinus Curio 1538-1567, a Sarracenicae historiae libri III-ban 1567 – a hunok szkitak [ Nec, ut ceteri Hunni uel Scythae, Nomades erant; sed optima inter montes & colles incolebant regionem, solique Hunnorum albi erant;…]

Chronicon Pascale 7.sz – a hunok gepidak [ Atillat gepida-hun eredetunek irja ]

Johann Jacob Hofmann 17.sz., a Vita Attilae-ban – szkitak [ Attila Hungarorum rex, Scytha natione…]

Leonhardo Uncio (Uncius) erdelyi szasz költő 16.sz., a Poematum libri septem de rebus Ungaricis-ben 1579 – szkitak

Atillat szkita vérűnek mondja [ Atila, qui Scythico sibi sanguine vindicat ortum ]

Barhebraeus szir iro 13sz. , a Butyrum Sapientiae-ban – a hunok szkitak [ es kush-ok ]

Plutarchi Cheronei Graecorum Romanorumque illustriorum vitae 1550. – a hunok szkitak [ Hunnorum gente Scythica fuisse accepimus; incoluere primo supra Maeotida paludem,…]

Annales Monasterii Cremifanensis In Austria Superiore 1677. – a hunok szkitak [ Hungarorum arma prima audita. Ea gens origine Scythica, Hunnorum soboles,…]

Heinrich Bebel 1472-1518, a De laude Germaniae oratio-ban – a hunok szkitak [ Hunis nunquam suisse inferiores, qui & ipsi Scythe sunt.

Procopius 6.sz. – a hunok kimmerek [ szkita nép ] [ Olim ingens Hunnorum , qui Cimmerii tunc dicebantur ]

Nikephoros Kallistos 13-14 sz. – a hunok nebri-k [ neuri- szkita nep ] [ Sunt autem Hunni isti quos veteres Nebros appellarunt ]

Augustine of Hippo (Saint Augustine,Sanctus Aurelius Augustinus Hipponensis) 354-430 – a hunok szkitak [ Valente principe, Hunni, qui&ipsi sunt Scythae, sed immitiores …]

Jacobus Cruquius 1520-1584 – a hunok szkitak [ Scythes, gens Septemtrionalis, postea dicti Hunni.]

Hereford térképen (1300 körül) – a hunok szkitak [ Huni Sithe,Chuni Scythae ]

Giacomo Filippo Foresti 1434-1520 , a Supplementum chronicarum-ban 1483. – a hunok szkiták

Johannes Nauclerus 1425-1510, a Chronicon-ban 1564. – a hunok szkitak [Ex Scythis aute multi exierunt, res maximas edentes. … .  Atila etiam ille magnus, qui Pannoniam subegit, et Romanum imperium diu molestavit, Aquileia evertit,…]

Georgius Sabinus 1508-1560 költő – a hunok (magyarok) szkitak [Marte ferox Scythicis Conradus restitit Hunnus;…]

Johannes Magnus 1488-1544, a Gothorum Sueonumque Historia-ban 1558. – a hunok szkitak [”Scythicis viris, e quibus Hunni procreati.” vagy ”Hunni ex Magis&Scythis procreati” vagyis a ”Hunok a Magusokbol es Szkitakbol szulettek/alakultak” vagy ”Magae nubunt Scythicis viris, e quibus Hunni procreati” – ez ugy nez ki valszeg hogy ”a Magae-k/Magusok es Szkitak nászából alakultak a Hunok”]

Thuroczi kronika 15 sz. – hunok szkitak [Hunnorum sive Hungarorum genitricem esse Scythiam, nullus dubitat;…]

Julius Honorius terkepen 4sz. – a hunok szkitak [scythae chuni]

Paulus Orosius terkepen 4sz. – a hunok szkitak [chuni scythae]

Georg von Reichersdorff 1495-1554, a Chorographia Transilvaniae-ban 1550 – a székelyek (hunok) szkitak [Hi sunt Hunnorum antiquissimi, quos Ciculos appellare malunt quidam, quod Scythis originem trahant; …]

Reinier Snoy 1477-1537, a De rebus Batavici libri XIII.-ban 1620. – a hunok szkitak [Hunnos Scythicam gentem nodum ea tempestate cognitam, Romana facit merere stipendia,…]

Bernardus Iustinianus 15 sz., a De origine orbis Venetorum-ban – a hunok szkitak [Hunnos a Scythis oriundos omnes scriptores tradunt; …]

Pierre Grégoire 1540-1597, a De republica libri sex et viginti:-…-ban 1596 – a hunok szkitak […,ob rerum perturbationem illectos Hunnos, gentem Scythicam, ut Vincentius & Martinus scribut,…]

Révai Péter 1568-1622, a De monarchia et sacra corona Regni Hungariae centuriae septem – ben 1659. – a hunok szkitak [Sententia una prophanorum Autorum, qui fere omnes in eo consentiunt, Hunnorum gentem Scythicam esse,…]

Marcellinus Comes 5-6.sz. – a hunok szkitak [ Halanos, Hunnos, Gothos, gentes Scythicas magnis multisque proeliis vincit. ]

Suidas lexikon 10 sz. –  a hunok nebros-ok [a nebroi,neuri-k szkita nep Herodotusz idejeben] – Suidas [10-ik szazad] amugy a Besenyőket is a Dákokkal azonositja; ugyanigy Zonaras [12-ik szazad] is azt mondja hogy a Besenyőket Dákoknak hivták régebben. Suidas az Acatzirokat/Acatirokat  Abaroknak mondja vagyis Avaroknak [Az Acatzir-ok azok Agatyr-ok, szkita nep Erdelyben Herodotus idejeben]. (Az Acatzirokat Priscus Hunoknak mondja).

Gaspar Pencerus 16 sz. – a hunok masszagetak

Epiphanius of Salamis 320-403 – a hunok szkitak [Scythiam vero soliti sunt veteres apellare cunctam septemtrionalem plagam, ubi sunt Gothi et Dauni, Uenni, quoque et Arii usque Germanorum Amazonarumque regionem.]

Thomas Archdeakon Spalatensis 1200-1268 – a hunok (hungarok) masszagetak

Erycius Puteanus 1574-1646, a Historiae insubricae sive Barbaricae ab origine gentis…-ban 1630 – a hunok szkitak [Hunnos deniqve nemo accusabit, Scythae sunt.]

Onofrio Panvinio 1529-1568, az Epitome Pontificvm Romanorvm…-ban 1557 – a hunok szkitak [Sub hoc Papa Hunni gens Scythica in Pannoniam inferiorem ad consanguineos HUngaros descendentes,…]

Georgius Draudius [M. Georgio Draudio] 1573-1630, a C.Ivlii Solini Memorabilia mundi….-ban 1603 – a hunok szkitak-masszagetak [b Massagetas) Scythici populi sunt in Asia, ultra mare Caspium, Orientem versus, trans Araxem; vulgo Alani, Hunni.]

Caspar Clock , a Jurisconsulti, Sacri Caesarei Palatii Comitis,…-ban 1671 – a hunok szkitak [Quod vero Gothi&Sueci item Hunni, Poloni, Dani & alii a Scythis orti dicuntur, causa haec est, quod a Magog orti sunt Scythae&Gothi.]

Valerius Anselmus Ryd 1475-1546, a Catalogvs Annorvm Et Principvm Geminvs…-ben 1511 – a hunok szkitak [Scythae igitur gens origine, imperioque non minus foeminis quam uiris illustris,….. . Emisit haec denique populos universo pene terrarum orbi formidatos, & exitiosos. Alanos,Hunnos,Gothos,Bulgaros,Sclavos,Turcas,& Tartaros.]

Johannes Sleidanus 1506-1556, a Sulpiti Severi Sacra Historia continuata-ban 1626 [Sulpicius Severus Historia Sacra 403.-nak a folytatasa] – a hunok szkitak […: sed cum Hunni, sive Tartari&Scythae, Pannonia, Epirum, & Thessaliam vasterant,…]

Abraham Gölnitz  16-17-ik szazad, a Compendium Geographicum – ban 1643 – a hunok szkitak […,quos Attila cum suis Scythis, qui Hunni dicebantur,…]

Pomponius Laetus 1425-1498, a Romanae Historiae Compendium-ban 1499, kiadva meg 1588-ban Friedrich Sylburg altal a Historiae Romanae scriptores Latini minores-ban – a hunok szkitak [Interea Hunni seu Alani, qui sunt Tartari&Nomades Scythae,…]

Johann Daniel Vietor, a Disp. hist. de America, an Veteribus fuerit cognita.,.-ban 1670 – a hunok szkitak [Hunnicam igitur gentem ex Scythis oriundam,…]

Johann Heinrich Alsted 1588-1638, a Thesaurus Chronologiae: In quo Universa temporum & historiarum…-ban 1624 – a hunok szkitak [A Magog orti sunt Scythae&Gothi; Et Scythae quidem manserunt in Scythia, Gothi vero inde progressi occuparunt Sveciam,& postea aliqui redierunt in Scythiam parvam. Atque haec causa est, quod Gothi a Scythis orti dicuntur: item Hunni, Poloni, Danii,& alii. Nam omnes illi ex Scythia sunt progressi in proprias sedes.]

Noël Alexandre 1639-1724, a Historia ecclesiastica Veteris Novique…-ban 1699. – a hunok szkitak [At tempore Sancti Gregorii Nysseni Scythae nondum in regiones exteras irruperant. Anno Christi DXX. primi visi sunt Scytharum vel Hunnorum, & Tartarorum in Galatiam, Cappodociam, & Armeniam incursus,…]

Laskai Osvát 1450-1511, a Quadragesimale Gemma fidei – ben 1507 –  a hunok szkitak [Ipsum siquidem ut dominatrix ceterarum omnium gens inclyta incolit olim scythica hunorum nunc vulgariter hungarica vocitata fide praeclara magnanimis robusta, pariter & animosa, & ob id armis strenue dedita, numerositate merito & dignitate omnium praecellens nationum cis Regnum copiam]

John Owen 1616-1683, az Ortu et progressu idololatriae-ban – a hunok szkitak-kimmerek […;Cimmerii, Scythae ad paludem Maeotidem, postea Hunni dicti; atque alii quidam in ipsa Italia.]

Johann Wilhelm Stucki 1542-1607, az Arriani historici et Philosophi Ponti Euxini & maris Erythraei Periplus, … 1577.  –  a hunok szkitak [Hunni & ipsi Scytharum soboles. Ab his itaque populis Aquilonaribus, ac Scythicis nimirum, Cimbris, Gothis siue Getis, & Massagetis, Sarmatis siue Tartaris, Moscouitis, Bulgaris, Hunnis,…]

Anselmus Cantuariensis 1033-1109, a De Imagine Mundi-ban – a hunok szkitak , Szkitia Hunnia [ Hanc sequitur Albania a Candore populi dicta, eo quod ibi albo crine nascantur. huic coniungitur Scythia&Bithynia, alias Hunia, quarum getes sunt quadraginta guatuor. Ibi sunt Hyperborci montes.]

Tacitus 1-2-ik szazad – a hunok szkitak […,inde in Albanos Heniochosque et consanguineum sibi regem Scytharum, conatus est.]

Sistus Senensis 1520-1569, a Bibliotheca Sancta…-ban 1610. – a hunok szkitak, Ruga hunjait szkitanak nevezi [ Hic cum Scythae, duce Ruga aduersus Romanum imperium arma sumpsissent, … ]

Philippe Labbe 1607-1667, a Concordia chronologica…-ban 670. – a hunok szkitak, Ruga-t [Rhoila] szkitanak nevezi [ De Rhoila Scytharum Nomadum duce, ne in fines Romanorum irrumperet, … ]

Hannibal Rosseli (16-17-ik szazad) a Divinus Pymander Hermetis Mercurii Trismegisti, cum commentariis… – ban 1630. – a hunok szkitak [ Pannones ab initio eam terram tenuerunt, Paones olim dicti, inde Hunni habuere gens Scythica. ]

Nadányi János (1643-1707) a Florus Hungaricus-ban 1663. –  a hunok szkitak [ Quidquid antiqui barbarorum Scytharum vocaverunt, maximam partem media aetas Hunnorum nomine affecit; ]

 

 

 

                                                                                                                                                       6501110561_325b860617_b    mota_ru_1010708-1600x1200

 

 

 

A Magyarokról;

 

Thomas Lansius (1577-1657)  tübingeni egyetemi doktor;

”Isten és az emberek összhangzó ítélete szerint Magyarország a kereszténység pajzsa,bevehetetlen vára,legbiztosabb védbástyája lett a törökök ellen.”


''A Magyarok a keresztény világ őrállói.''

''Ők egész Európának oltalmazói,nemtői,méltók már ezért is,hogy nagyságuk előtt
hálás lélekkel hajoljanak meg a nemzetek.''

('nemtő'=védő szellem, géniusz)

Forras: https://archive.org/details/ezervesmagyaro00szen

144ik oldal.

Jakab kardinális ( Giacomo Ammannati-Piccolomini 1422-1479 );

''Valahányszor eszembe jut hogy ezen had (törökök)a magyarok ellen indul,
annyiszor magamon kivül vagyok ijedtemben,és szemeim előtt forog jovendő sorsunk.
Isten jóvolta adta ezt az országot a keresztényeknek,hogy mindenekért harcoljon,
és a mireánk fenekedő szélvészeket erejével visszatartoztassa.Ha egyszer, 
amitől Isten őrizzen! legyőzetvén halálos sebet venni talál...mi a 
legnyomorubb szolgaságnak igája alá kénytelenek leszünk hajtani 
nyakainkat.''

Forras; http://books.google.ca/books?id=hqEAAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

111-ik oldal.

Voltaire a Magyarokról

A Magyarok szkíta megnevezése;

Regino prümi apát Chronicon-jaban 889 - kiralyi szkitak ( es egyuttal a legregebbi 
nepnek nevezi a magyarokat)

Nicolas Mysticos 852-925 - kiralyi szkitak

Vita Athonitae 960 - szkitak

Leo Grammaticus 10-11sz. - szkitak 

Modus Ottinc verses-enek kb. 1000 - párthusok

Annales Sangallenses Maiores 10-11sz.(szent gallen-i evkonyvek)- agareni (agarénusok)
925-re es 955-re.
(az agarénusokat hasznaltak (agarenoi,hagarenoi,magarenoi) a regi a foldmuvelokre,
a torokokre), stb.

Anonymus 11.sz - szkitak ( Gens itaque Hungarorum fortissima at bellorum laboribus
potentissima,ut superius diximus ,de gente Scythica,... )

II.Szilveszter papa 10-11sz. - szkitak

VI.Leo papa 9-10 sz. - szkita [ a magyarokat es bulgarokat szkitanak nevezi ]

Eustathius of Thessalonica 12sz. - szkitak

Anna Komnene (1083-1153) - dákok [ a magyar sereget dáknak nevezi ]

Godfrey of Viterbo 12sz. - szkitak ( Szikambriat Szkitianak nevezi es 
Vetus Hungarianak-Regi Hungarianak)

Chronicon Bergomense 14sz.- szkita ( Hungari,qui et Hunni,gens Scythica )

Coccius Sabellicus 15sz. - szkitak ( Nemini dubium sit Unnos,sive Ungaros Schytas esse )

Nuremberg kronika 15sz. - szkitak

II. Pius pápa 15sz. - szkitak ( Hungaros ab Hunnis,hos a Leucis sive Albanis,Scytharum
progenie,ortos )

Antonio Bonfini 15sz. - szkitak ( ..kivéve a Szkítia belsejéből származó magyarokat,
akik nem tagadhatják, hogy ők a legszkítább szkíták,hiszen az ő nyelvüket beszélik...)

Erdősi Sylvester János 1539 - szkita ( a magyar nyelvet szkitanak nevezi) - 
[ Ita Scythae(idest Hungari) Nostri ]

Djuro Sremac pap 16sz. - szkita

Ortelius földrajztudós 16sz.( a Theatrum Orbis Terrarum-jaban ) - szkita ( szkita
nyelvet beszelnek) - [ The inhabitants of Hungary speak the Scythian language..

Bzenszky Rudolf jezsuita 17sz. - szkitak

Johann Jakob Hoffman 17sz. ( a Lexicon Universale-jaban ) - szkitak 
[..in Pannoniam receperunt , variis cladibus, post Attilae inprimis mortem,
exerciti, tandem ab Ugris, Scythica gente, sub Carolo Crasso pulsi]
Annales Mettenses  12sz. 889-re - kiralyi szkitak [ Gens Hungarorum ferocissima,& omni
bellua crudelitor,retro ante saeculis ideo inaudita,quia nec nominata, 
a Scythicis regnis,& a paludibus,quas Tanais...]

Johann Adlzreiter 1662 (a Boicae Gentis Annalium-ban) - szkita [ Rursus,Ungari 
Scytharum more...]

Albert Krantz (Albertus Krantzius) ( 1450-1517) a Vandalia,sive historia Vandalorum
jerq origine,...-ban 1518. - szkitak [ Ungar vero gens Scythica,cuius nulla...]

V.Orban papa es XI. Gergely papa 14.sz. - szkitak

Leo the Diacon 10sz. - szkitak

Nagy Alfred angol kiraly 9sz. - basztarnákok [ szkíta nép -Dio Cassius,Zosimus szerint
,masok szerint german nep-az i.e.200-i.sz.200 közt]
[ When Lepidus and Mucius were consul,the most poweful nation,which was then called 
Bastarnae and is now called Hungarian,would wage war on the Romans;...]

Inchofer Menyhért 1584-1648, a Historia Sacrae Latinitatis-ban 1635 - szkitak
[Ceterum quod ipse de suis Polonis vere affirmat, commune etiam esse cum Hungaris,
Scythica quondam progenie,norunt nationum experientes,....]

Petrus Ranzanus 1428-1492 - szkitak [..., alterum in Pannonias Scytharum,
qui Hungari apellati sunt,...]

Hyeronimus Balbus költő 1450-1535, a De legibus Hungariae 1517. –  szkitak [ Inclyta, quae Scythicis gens prodiit Hungara terris,  Nil nili sanguinei Martis amabit opus, Clara quidem bello, partisque decora Triumphis,…]

Andronicus Tranquillus Parthenius 1515. –  szkitak [ A postremis Scytharum Hungaris Pannonia inferior intra,…]

Mutinensis urbis descriptio, sive Additamentum ad vitam Sancti Geminiani episcopi Mutinensis  910. – szkitak [Ungarorum saevissimam & paene omnibus metuendam gente, quam ex horrendum Scytharum genere originem duxisse comperimus,…]

Thomas Lansius 1577-1657 a Consultatio de principatu inter provincias Europae – ban 1613 – szkiták [ Scythicae vero hujus & barbarae originis apud Hungaris clarissima etiamnum …]

1095-os oklevelben az Estoras csalad eredetet a szkitaktol veszik – “Eursus Dux fuit filius Ducis Essed, qui fuit Eudmedzur, qui Ernaci ducis, fratris Vegeci, qui Edi, qui Chabae regis, qui magni…Atilae, qui Bendeguz Scythiae imperatoris, qui Turdae, qui Stemene, qui tandem magni Scytharum imperatoris Opos filius fuit

Robertus Belus (Robert Beale) 1541-1601, a Rerum hispanicarum scriptores aliquot, …-ban 1579,  Rodrigo Sánchez de Arévalo (15.-ik szazad) irasabol – szkitiaiak [ Nam Albertus Magnus eos fore Hugnos asserit , quos hodie Panones vel Ungaros appellamus. Pompinius Mela generalius loques, Hugnos originem ex Scythia sumpsisse contendit,…] — ebbol latszik hogy a 15ik szazadban meg hasznaltak a ‘hugnos’ nevet is a hungarokra.

Es ugy nez ki Pompinius Mela ( i.sz. 43 korul elt ) tudott az 1.szazadban a hunokrol vagy hungarokrol (vagy hugnokrol) es Albertus Magnus is a 13ik szazadban)

Theophylact of Ohrid (Theophylact of Bulgaria) 1055-1126 –  szkiták [ 934-ben a bizanci-bulgariai teruletre betoro magyarokat szkitanak nevezi ]

George Kodinos 14 sz. – gepidák [ Hungaricis Gepidis ]

Michael Attaleiates (Attaliates) 11 sz. – szarmaták

Pomponius Sabinus 15 sz. – szkitak [ Prope glacialis Oceani oras habitant silvestres homines Ugari, sive Ugri. Scythae quidem sunt, eta ceteris mortalibus remoti, apud eos neque aurum, neque argentum cognoscitur, neque aes;]

Giacomo Filippo Foresti 1434-1520 , a Supplementum chronicarum-ban 1483. – szkiták

Michael the Rhetor orátór 1155. – gepidák

Annales Monasterii Cremifanensis In Austria Superiore 1677. – szkitak [ Hungarorum arma prima audita. Ea gens origine Scythica, Hunnorum soboles,…]

A Noszlopi nemzetseg perében a szoveg 1425. – szkitak [ Ex quo etiam praefati Elias et Gregorius de dicta Noszlop terram hanc cum monte Somilo ab ingressu Scytharum Duce Arpad, …]

A nagyszombati egyetemi templomon a felirat 1700-bol – szkitak [ Hoc sub lapide pretium seculorum et melior Hungariae thesaurus est absconditus, postquam gloriosissima sanguine, quia regum S. Ladislai, Ludovici I., Sigismundi Imperatoris innexa sanguini, celebratissima antiquitate, quia septemdecim ante secula in magno Scytharum principe Opos, in Eurso Hunnorum Duce ac tot aliis dominata celsissima et illustris Familia Estoras locum hunc delegit sepulchralem.]

A Prospect of Hungary and Transylvania 1664. – szkitak

Johannes Nauclerus 1425-1510, a Chronicon-ban 1564 – szkitak [Logobardi,Gothi,Hungari ex Scythia emersere.]

John Barclay 1582-1621 , Euphormionis lusinini satyricon-ban – szkitak [Bocskai Istvant szkitanak nevezi]

Ludovicus Tubero 1459-1527 – szkitak […inculto illo dicendi modo et a scytharum more, a quibus Hungari originem ducunt,…]

Edo Neuhusius 1581-1638, a Theatrum ingenii humani-ban 1648 – szkitak [Hungari ad Septentrionem Illyricos attingunt, Hunnorum Scytharum sobolos; quorum adhuc in Equestri militia impetum, …]

Angelo Rocca 1545-1620, a Biblioteca Apostolica Vaticana-ban 1591 – szkitak [Germani interdum,Armeni,Hungari,Tartari, & alij item Populi Scythae dicuntur.]

Fodor Laszlo kuruc tábornok 1700 – a magyarok szkitak [Magát generalis Scytharum Hungarorum-nak nevezte]

Szerémi György 1490-1550  – a magyarok szkitak

Laskai Osvát 1450-1511, a Quadragesimale Gemma fidei – ben 1507 –  a magyarok szkitak [Ipsum siquidem ut dominatrix ceterarum omnium gens inclyta incolit olim scythica hunorum nunc vulgariter hungarica vocitata fide praeclara magnanimis robusta, pariter & animosa, & ob id armis strenue dedita, numerositate merito & dignitate omnium praecellens nationum cis Regnum copiam]

Robert Morden (1650-1703) a Geography Rectified…-ben 1693 – a szekelyek szkitak […the Ciculi or Zeklers, descended from the Scythians, who are a fiery and Warlike kind of people, amongst whom there are no Noble , or Rusticks, but all of them of one rank. ]

Ciro Spontone (1552-1610) a Historia della Transilvania-ban 1638 – a szekelyek es magyarok szkitak [ Li Siculi, come gli Ungheri, riferiscono l’origine loro a quei Sciti indomiti,…]

Johannes Bisselius (1601-1682) a Michael Wallachiae Waywoda-ban – a szekelyek szkitak [ Tertium inquilini populi genus sunt, Ciculi: quos perperam nonnulli Siculos; rectius alii Zacleros, et Zecleros; imperitum vulgus, etiam Secleros nominant. Hi vicini Moldavis sunt, Europaeae Scythiae-veteris antiquus sanguis ac reliquiae: gens effera, sed armis bona. Priscorum est morum, et instituti, tenax, tam pertinaciter; ut, aequalitatis apud omnes studio, neque patricium quemquam, neque rusticum , appellent; …]

Stanislaw Lubieniecki (1623-1675) a Historia Vniversalis Omnium Cometarum -ban 1681. – a magyarok szkitak [ Luctuosam mortem Geisae, ultimi ducum Hungariae, & primi religionis christianae in illa Scythica gente fundatoris, … ]

 

 

 

Sulpicius Severus (363-425) – a hunok hugnok ( hungok azaz hungarok )

Forras: http://archive.org/details/4622884

a 26ik oldalon igy irja ; ” Aecius magister militum Hugnos in auxilium suum ad Romanum advocat

solum,quibus rex erat tunc Ruga,..”

 

Prosper of Aquitaine (390-455) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok)

Forras; http://books.google.ro/books?ei=0fsqU7CaFKWdyQPUwoCQAw&hl=hu&id=T0PjAAAAMAAJ&dq=ugni+hugni&focus=searchwithinvolume&q=Ugni

105.oldal

https://archive.org/stream/4622884#page/73/mode/2up

74.oldal [felől]

 

Chronica Gallica (452 a.d.) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok)

”…Attilam regem Hugnorum Tricassis pugnat loco Mauriacos…”

Forras; https://archive.org/stream/dieletztenjahre00biergoog#page/n16/mode/2up

10.oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=vn2sSp7Fa34C&pg=PA167&dq=Hugnorum+Tricassis&hl=hu&sa=X&ei=r9kqU_DuNIe_ygO41YGgCg&redir_esc=y#v=onepage&q=Hugnorum%20Tricassis&f=false

167.oldal, jegyzetben

http://books.google.ro/books?id=J9g9AQAAIAAJ&q=Hugnorum+Tricassis&dq=Hugnorum+Tricassis&hl=hu&sa=X&ei=r9kqU_DuNIe_ygO41YGgCg&redir_esc=y

71.oldal, jegyzetben

 

Victor Tunnunensis (Tonnonensis,Victor of Tunnuna) (566 a.d.) – a hunok hugnok (hungok azaz hungarok); Euphemius of Constantinople idejeben (490-515 a.d.) ‘Ugni’-kat vagy ‘Hugno-kat,Hugni-kat’ emleget akik Ormenyorszagba es Kapodocsiaba bemennek.

Forras; https://archive.org/stream/monumentagermani11gese#page/194/mode/2up

195.oldal, 185.oldalon ”Attila rex Hugnorum”, alabb ‘Hugni’

http://books.google.ro/books?id=Ow7bUqAtOW0C&pg=PA229&dq=ugni+per+armeniam&hl=hu&sa=X&ei=5uIqU6iQK4G7yAOdzYHgCQ&redir_esc=y#v=onepage&q=ugni%20per%20armeniam&f=false

229.oldal

http://books.google.ro/books?id=g2ZZAAAAYAAJ&pg=PA327&dq=ugni+per+armeniam&hl=hu&sa=X&ei=TeMqU9GZA6b8ywPegoG4Ag&redir_esc=y#v=onepage&q=ugni%20per%20armeniam&f=false

327.oldal

 

 

Isodore of Seville 6-7sz. – a Magyarok Hunok akik az Avar nevű királyukról kapták a nevüket ( Hugnos antea Hunnos vocatos,postremo a rege suo Avares appellatos )

 

 

Ammianus Marcellinus-nál (4.század), az ‘ungorios,ungori’ név már megjelenik

Forrás: http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/becmann/becmann1/jpg/s368.html

Johann Christoph Bekmann – Historia Orbis Terrarum,Geographica et Civilis 1698.

http://www.uni-mannheim.de/mateo/camenaref/hofmann/hof2/s0550a.html

Johann Jacob Hoffman – Lexikon Universale 1698.

http://camena.e-humanities.net/portal/page_camena.html?WordID=767749&Database=CAMENA

itt is irja; ”Ungorii” nevvel, a Dniester [Dnyeszter folyo] mellett

http://books.google.ro/books?id=HWhCAAAAYAAJ&pg=PA34&dq=salmutzes&hl=hu&sa=X&ei=iQkvU5WqNubaygPhyIGwDg&redir_esc=y#v=onepage&q=salmutzes&f=false

33-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=GaM-AAAAcAAJ&pg=PA674&dq=ungorii+valem&hl=hu&sa=X&ei=-govU7aPO6j-ygOXw4HgDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=ungorii%20valem&f=false

674-ik oldal jegyzetben [nincsenek tisztaba hogy ”greuthungi” [ez egy ‘got’ nep amugy] van e irva vagy ”aggere ut ungorii”

http://books.google.ro/books?id=YQclJJPvIuEC&pg=PA362&dq=aggere+ut+ungorii&hl=hu&sa=X&ei=HQwvU5a4HKWdyQP7mYCYDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aggere%20ut%20ungorii&f=false

362-ik oldal [ ugy nez ki Lindebrogius 16-17-ik szazad] forditotta Ungori-nak

Ungorii van forditva Ortelius-nal is aki a 16-ik szazadban elt

http://books.google.ro/books?id=V4mxKwOxWQkC&pg=PA683&dq=ut+ungorii+valle&hl=hu&sa=X&ei=SQ8vU-7zF-WIzAOr-YHQCw&ved=0CEIQ6AEwAg#v=onepage&q=ut%20ungorii%20valle&f=false

683-ik oldal,alol

Ammianus legkorabbi kiadasaiban is Ungorii van nem Greuthungii;

http://books.google.ro/books?id=jBRCAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

1532-es kiadas, 287-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=YRFvNOPK4wQC&pg=PA208&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CGwQ6AEwCDgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

1591-es kiadas, 532-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=OUIj5FIlMI0C&pg=PA325&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CGQQ6AEwBzgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

1600-as kiadas, 532-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=EMhVAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

1632-es kiadas, 792-ik oldal

Szoval ugy nez ki a 17-ik szazad masodik feletol valtoztattak az ‘aggere ut Ungorii’-t, ‘Greuthungi’-ra ( agere ut ungorii — [a]g[e]re-ut-[h]ung-orii )

Ebben az 1681-es kiadasban mar ‘Greuthungi’ van;

http://books.google.ro/books?id=S1PpQeFm3wsC&pg=PA552&dq=ammiani+marcellini&hl=hu&sa=X&ei=aCcvU4PCBaP9ygPWoIC4Cw&ved=0CD0Q6AEwAjgU#v=onepage&q=ammiani%20marcellini&f=false

622-ik oldal

 

 

 

 

Priscus ‘onogur’-okat (onogouroi) emleget 456-ban.

Az ‘onogur’ az hun(o)-gur (azaz hungar); tudvalevo hogy a hun nevet is hol ‘hunni-nak’, hol ‘ounni-nak’ vagy ‘hounnoi’/’hunnoi’-nak ill. ‘ounnoi’-nak irtak.

Forras: http://books.google.ro/books?id=_DI6AQAAMAAJ&pg= PT27&dq=priscus+hunoguri&hl=hu&sa=X&ei=aCX5Ue_FK-m84ATW-4CYBg&ved= 0CD0Q6AEwAg#v=onepage&q=priscus%20hunoguri&f=false

22.oldal

 

A Salzburgi katakomba falán az ‘ ungari ‘ nev volt irva 477-ben

[Forrás – Magyar Tudomany 9-10 kotet,386 oldal,1898.]

”Anno Domini CCCCLXXVII Odoacer rex Rugiorum. Gepidi,Gothi,Ungari et Heruli ….”

 

Jordanes 550 A.D.-re Hunuguri-kat emlit Szkitiaban

Forras; http://books.google.ro/books?id=gdYbYT1pwdcC&pg=PA83&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti,+quia+ipsis+pellium+murinarum&hl=hu&sa=X&ei=p4YsU4azEMeEyQO34oGgDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti%2C%20quia%20ipsis%20pellium%20murinarum&f=false

83-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=Ap6Fh6R2bM4C&pg=PA140&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti,+quia+ipsis+pellium+murinarum&hl=hu&sa=X&ei=2IYsU-akOajJygPg6YCwCw&ved=0CDcQ6AEwAQ#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti%2C%20quia%20ipsis%20pellium%20murinarum&f=false

140-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=XQxKAAAAcAAJ&pg=PA204&dq=Hunuguri+hinc+sunt+noti&hl=hu&sa=X&ei=9YUsU4roJsiayAOAx4CoDA&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=Hunuguri%20hinc%20sunt%20noti&f=false

204-ik oldal

 

 

A Nevtelen Ravennai geografus Onoguriat emlit a 7-ik szazadban a Fekete tenger mellett [ Livanius is (314-395) ezt az Onoguriat a Meotisz melle teszi. ]

http://books.google.ro/books?id=eAZDAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

70-71-ik oldal

https://archive.org/stream/nagymagyarorsz00nmuoft#page/53/mode/1up

53-54-ik oldal

 

 

Aethicus of Ister (3-4.-ik szazad) Honorgias-okat emlit Gog es Magog mellett a Kaukazusban [a Honorgias az a Hungarus]

Forras; http://books.google.ro/books?id=T78UAAAAQAAJ&pg=PA96&dq=aethicus+turchi&hl=hu&sa=X&ei=HCJrU7XCMuKu7AbWvYHwCg&redir_esc=y#v=onepage&q=aethicus%20turchi&f=false

28-ik oldal [2-ik fele]

 

 

A Mar Grigor-ról szóló szír szövegben  541-re Hangaraye [hungar/hunogur/onogur] népet emlit a Kaukázusban

Forras;

http://www.federatio.org/mi_bibl/ztcs_mot.pdf

26-ik old.

es itt mas konyvekben is;

https://www.google.ro/search?hl=hu&qscrl=1&tbm=bks&q=hangaraye&oq=hangaraye&gs_l=serp.12…0.0.0.407391.0.0.0.0.0.0.0.0..0.0.msedr…0…1c..60.serp..0.0.0.pwuB2tBsCxQ

 

 

A Mar Aba-ról szóló ugyancsak szír szövegben [6-ik század] is szerepel a Hangaraye [hungár] név [valószinüleg ez is a Kaukázusban]

Forras;

O.Pritsak – The Pecenegs 1967., 29-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=UyYSAQAAIAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=7xWtVLS8KoPXyQPw34G4Dw&ved=0CCkQ6AEwAQ

 

ezt a helyet a Nakhichevan regioba helyezik, észak Örményországba;

itt —> https://books.google.ro/books?id=s8lKAAAAYAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=BRmtVK6gDKW8ygOL9YKwBA&ved=0CC8Q6AEwAg

https://books.google.ro/books?ei=BRmtVK6gDKW8ygOL9YKwBA&hl=hu&id=s8lKAAAAYAAJ&dq=hangaraye++armenian&focus=searchwithinvolume&q=Nakhichevan

https://books.google.ro/books?id=s8lKAAAAYAAJ&q=kangarian+mountains&dq=kangarian+mountains&hl=hu&sa=X&ei=RButVPG-NsfCywPDhIL4Bg&ved=0CCIQ6AEwAA

a Kangár hegyeknél [ahol később is emlitették a Hunokot akik segitteni jönnek]

135-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=49MiAQAAMAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=1ButVOrKHaGfygOwsIH4Cg&ved=0CDsQ6AEwBA

35-ik old.

 

 

Lazar Parpeci (442-493) örmény krónikájában a Kangár név jelenik meg [kangár=hungár ; a g–k-h hasonló hangzók]

Forras;

O.Pritsak – The Pecenegs 1967., 29-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=UyYSAQAAIAAJ&q=hangaraye++armenian&dq=hangaraye++armenian&hl=hu&sa=X&ei=7xWtVLS8KoPXyQPw34G4Dw&ved=0CCkQ6AEwAQ

İsmail Ulutaş – Relative Clauses in Gagauz Syntax 2004.

https://books.google.ro/books?id=WCNkAAAAMAAJ&q=kangar++armenian&dq=kangar++armenian&hl=hu&sa=X&ei=Dx2tVIGsL-LCywOW4ILoDA&ved=0CFAQ6AEwBzgK

25-ik old.

http://www.google.ro/search?q=kangars+armenia&btnG=K%C3%B6nyvek+keres%C3%A9se&tbm=bks&tbo=1&hl=hu&qscrl=1

itt meg mas konyvekben latszik

itt valami a Kangarli-krol

https://books.google.ro/books?id=2_YIMG2Dj5YC&pg=PA148&dq=kangars+armenia&hl=hu&sa=X&ei=Xa6vVNbdI4O_ygPcloCYDQ&ved=0CCMQ6AEwAA#v=onepage&q=kangars%20armenia&f=false

itt ir Akhun-t is [valszeg a Hunok Chunni nevvaltozata]

ebben a konyvben azt irja hogy az Akhun-ok a Kaukazusban eltek es 451-ben megalapitottak Balasagan [Balaxiam] varosat ;

https://books.google.ro/books?ei=ONa8VImrNYq6ygOYu4KYCQ&hl=hu&id=gmYMAQAAMAAJ&dq=akhuns+caucas&focus=searchwithinvolume&q=akhuns

63-ik oldal

 

 

Ezeken kivul meg Zemarchos 568-ban ‘Ugur‘-okat, Zacharias rhetor (of Mitylene) (465-536) ‘Unnogur‘-okat, Agathias (530-582) ‘Onogur‘-okat, Theophylact Simocatta 630-ban ‘Ogur‘-okat, Menander (6-ik szazad) ‘Unigur vagy Ongor,Hugor‘-okat emlit, Nestor (11-ik szazad) 625-re Ugri-kat emlit, Albertus Bohemus (1180-1260) a Historia episcoporum Pataviensium-ban 618-ra Hungarorumot ir, Martell Karoly es Bonifatius Winfrid idejeben (7-8-ik szazad) magyar kiralyt emlitenek ‘regis Ungariae‘, 768-ra ugyancsak korabeli forras Ungaria-t emlit, Paulinus aquileai patriarka (726-802) idejebol egy felirat; ” Forojuliensis a Paulino benedicti Hungaros superant”, egy 731-bol szarmazo adomanylevelben az Ungari nev szerepel, Egy 762-770-bol szarmazo oklevelben ”inter Tiliamentum et Liquentiam, et sicut via Ungarorum cernitur” van, Nemet Lajos kiraly egy 860-ban kelt okleveleben ‘Mons Ungariorum marcha’ van irva, Egy 888-bol szarmazo oklevelben ”Strada Ungarorum-ot” irnak, Leo Grammaticus (10-ik szazad) 829-842-re Unggroi-t emlit, Georgios Monachos (9-ik szazad) 829-842-re Ungri-kat emlit, Ado (Adonis Viennensis – 875) 843-ra a Hunok kiralysagat emliti Saxonia stb. mellett, Hinkmar (806-882) az Annales of Saint Bertin-ben 862-re Ungri-kat emlit, az Annales Sangallenses (927-1059) 863-ra Hunni-kat emlit, 863-ra az Annales Fuldenses (8-9-ik szazad) egy Hungarius püspököt emlit Trajectumban-ban, Einhard-nal (775-840) Angrarii nepnev szerepel, ami valszeg ugyanaz az Ungari/Vangeri nevvel, foleg ha a Hungarokra mondtak ugy is hogy Agareni, Strabo-nal (1.szazad) az Urgi/Ugri nev jelenik meg, 811-ben bulgar szovetsegben emlitik a Hungarokat a bizanciak ellen [Vegri/Ugre ; a ‘Vegri’ lehet Ugri mert a latinba a V az U is], 814-831 kozt ugyancsak emlitik a Hungarokat a bulgar Omurtag-gal kapcsolatba, 836-ban a bizanci-bulgar haboruban a bulgarok oldalan Ouggroi, Ounnoi, Tourkoi-kat emlegetnek. [Malamir es Isbul bulgar fejedelmek haboruja a bizanciakkal ], 843-re es 865-re a Chronicon Centulensi (1088) Hunok királyságát emliti a németek mellett], 843-ra a Annalibus monasterii S. Wandregisili (9.sz) a Hunok királyságát emliti a németek mellett, a 835-882-köztre William of Malmesbury (1095-1143) a De gestis regum anglorum-ban a Hunok [akik avarok és hungárok] királyságát emlit a németek mellett, ugyanerre az időszakra [835-883] a Chartularium Sithiense amit Fulquin irt (-855) is a Hunok [akik Avarok] királyságát emliti.

931-933 kozottre egy Szent Unni [‘unni’ a hunok mas megnevezese] hamburgi püspököt emlitenek a Mecklenburgische Annalen-ben  (780 -1066) es Adam Bremensis (11-ik szazad)

 

 

 

A Hungárok Hunok – 70 forrás az 5ik-14ik század köztről; link —>

http://www.mediafire.com/download/u1tvzgpqh5zvl48/0_Hunok%3DHungarok.pdf

+ azon a 70-en kivul meg, a hunok=hungarok;

 

Chronica Gallica (452 a.d.)

Prosper of Aquitaine (390-455)

Chronicle of Saint-Wandrille (840-856)

Codex Alcobaciensis (8-9.-ik szazad)

Egy Nevtelen költő 10-ik szazadban szkita-hun-nak mondja a Hungarokat.

Mecklenburgische Annalen (780-1066)

Nibelungenlied (12-13-ik szazad) Hungaria mint a Hunok orszaga szerepel vagy Atilla orszaga ( Ungerlant, Hiunen/Heunen lant, Etzeln lant )

Presbyter Diocleatis (Duklja-i/Dioklea-i pap) kronikaja (12-ik szazad) – Atillat a hungarok kiralyanak mondja ( ‘Regnante Thomislao, Vngarinorum rex, nomine Attila, promouit exercitum vt debellaret eum’ – vagy; ‘Dum haec agerentur, Attila rex Vngarinorum, cum exercitu intrauit, in terram Sebeslai Regis, …’ )

Mutinensis Urbis descriptio Auctore Anonymo (910) – Atilla a hungarok kiralya (‘…, uti quondam ab Ungarorum Rege Attila suam liberaverat Ecclesiam.’

OFM Herman Gygantis (Gigas) a vilagkronikajaban ( – 1347 ) – a hunok hungarok (… , Hunnos, qui Hungari esse creduntur, de Pannonia ejecerunt, …)

<— Összesen 80 forrás van itt az 5-14-ik század köztről.

+

Wincenty Kadłubek (1161-1223) a Res gestae principum et regum Poloniae-ban – a hunok hungarok [ ”Hunnos seu Hungaros Crouacios (Cravacios,Cravatios) et Mardos gentem ualidam (validam) suo mancipavit imperio.” ]

Magnus Jacobus de Carraria (14-ik szazad) –  Atilla hungar kiraly [ ‘Atila Rex Ungariae voluit de romano imperio coronari …’ ]

Boguphalus (1250) a Boguphali Episcopi Posnaniensis Chronicon Poloniae-ban – Atilla a hungarok kiralya [ ‘Quorum rex Tyla nomine, qui in scripturis Atyla nominatur, veniens Pannoniam, sibi perpetuam in ea constituit mansionem.’ ]

Suidas lexikoniro (10-ik szazad) – a hunok hungarok [ ounnoi ounggaroi ]

Chronicon Sublacense (593-1369) – a hunok hungarok [ ‘Quare credibile est Hunnorum esse genus, qui usque mine Pannoniam incolunt, et paucis immutatis litteris, modo Hungari vocantur.’ ]

Aloldus de Peklarn [Bechlarn] (1003-1063) – a hunok hungarok [ ‘Gloriosus Hainricus, qui Lotharingiam imperio recuperauit, barbaricos Hunnos, innumerabili multitudine in Germaniam irruentes, apud Merseburg cruenta strage deleuit.’ ]

C.R.S.A. Richard of Saint Victor (-1173) a Liber Exceptionum-ban – a hunok hungarok [‘Scythae inferiores,Daci,Gothi,Alani,Gepidi,Rugi,Burgati,Hunni vel Hungari,…’]

William of Malmesbury (Wilhelmus Malmesburiensis) [1090-1143] – a hungarok hunok [ Szent Istvant a hunok kiralyanak nevezi ]

Alberic of Trois-Fontaines (Albericus Monachus Cassinensis) [1252] – a hungarok hunok [ Sz. Istvant a hunok kiralyanak nevezi ]

Neplachone Abbate Opatovicense Chronicon Bohemiae ( -1348) – a hunok hungarok [ Hungariat a Hunok foldjenek irja – ”Anno Domini MCL, Wladislaus rex Boemorum terram Hunnorum intravit, regem Graecorum ex ea turbavit, & Ungarorum optimates pacificat.” ]

Gunther of Pairis [Cisterciensis] (1150-1220) a Ligurinus-aban – a hunok hungarok [‘Fertur ea tempestate quidam comes Schirensis ex Bojoaria, saevam Hunnorum gentem in imperium evocasse, nobilissima Otthonis M. victoria deletam.’]

Chronicon Laetiense (1204) – a hunok hungarok [‘Alii rursum affirmant Wandalos, alii vero Hunos sive Hungros, alii Lotharingos, alii Germanos, in Gallias atrociter desaevisse.’]

Dantel Alighieri (1265-1321) – a magyar kiralyt a Hunok kiralyanak nevezi VIII. Bonifac papa (1295-1303) idejeben [‘Ad invictissimum Hunnorum regem; Magna de te fama in omnes dissipata, Rex dignissime, coegit me indignum exponere manum calamo, et ad tuam humanitatem accedere’]

Egy 13-ik szazadi oklevelben Szent Erzsebet apjat II.Andrast a Hunok kiralyanak nevezik

Helindanus (Hélinand of Froidmont) [1160-1229] kronikaja – a hungarok hunok [‘regem Hunnorum petierunt, ubi minor Agatham reginae sororem uxorem accepit’]

Roger of Hoveden (1074-1201) – a hungarok hunok [Szent Istvan a hunok vagy dákok kiralyanak nevezi – ‘rex hunnorum vagy dogorum vagy hundorum — ‘dog es hund’ angolszaszul kutya azaz farkas—> lasd a Farkasfej/Sarkanyfej hadijelvenyt a Dakoknal’]

Chronicon Gradense (11-12-ik szazad) – a hungarok hunok [ Atillat hungar kiralynak nevezi – ‘…, et jam pridem ab Attila Ungarorum rege Aquileia, civitus nostra, funditus destructa est, …’]

Szent István verses zsolozsmája (13-ik szazad) – a hungarok hunok [‘Nam ut Attila sub rege Hungarorum populus tyrannidis lata lege saeviit incredulus,…’

Ursion reims-i apát (11-ik szazad) a Vita Sancti Marcelli Papae et Martir-ban – a hunok hungarok [Marcell pápa idejeben 296-309 kozott Hunokrol es Hungarokrol beszel akik a Riphaei hegyekbol lejonnek – ‘Riphaei montes super Galliam emiserunt Hungrorum et Hunnorum tempestates et fulmina,…’]

Gesta episcoporum Mettensium (766-791) – a hunok hungarok [ Atilla a hungarok kiralya – ‘Igitur, ut diximus, dum grandine, Barbarorum seges Dominica premeretur, Attila rex Hungarorum, sumpto Domini gladio ad resecandam Gallorum lascivae habundantiam.’]

Chronicon Balduini Ninoviensis (13-ik szazad) – a hungarok hunok [Taxis/Taksony hun kiraly – ‘Taxis, rex Hunorum, decem modios nummorum a Berengario rege accipit’]

Jindřich Řezbář (1242-1300) a Cronica domus Sarensisban – a hungarok hunok [‘Eius temporibus MC duo sic simul LX adversus Belam pugnavit Ottakarus ille, Hunorum regem.’]

Roger Bacon (1214-1294) az opus Majus-ban – a hungarok hunok [‘Post eam ad orientem est terra Pascatyr quae est magna Hungaria, a qua exiverunt Huni, qui postea Hungri, modo dicuntur Hungari;…’] — a ‘Pascatyr-t’ az ‘Baskirianak’ magyarazzak de semmi koze mert egyszeruen ‘Pásztort’ vagy ‘Legelőt/Legeltetőt jelent’.

Wolfram von Eschenbach költő (1160-1220) a Tytterel-ben – a hungarok hunok [Aba kiralyrol – ‘Hunnorum et gravamina, Aba turbas fortissimas, In fremitu collegit, Sed per virtutem variam,…’]

II. Agapetus papa ( – 955) az epistolajaban – a hungarok hunok [‘Hunnorum, inquit, barbarica feritas non solum Laureacensem civitatem,…’]

Chronicon Wessafontani – a hungarok hunok [907-re , ‘Hunni Bavariam combusserunt’]

Nevtelen minorita kronikaja (14-ik szazad) – a hungarok hunok (”Ebben a csatában pedig tizenöt ifjú esett el a hunok közül. Majd ez a Pál elment magyarjaival az osztrák herceghez, bőséges ajándékot kapott, s a magyar királyhoz levelet, mely így hangzott:”

Hugh (Hugo) of Flavigny (11-12. szazad) a Vita Richardi abbatis s. Vitoni Virdunensis – ban – a hunok hungarok

Annales Formoselenses (777-1136) – a hungarok hunok [‘865. Hunorum nomen christianitatis nomen agressa est’]

Richard of Verdun (Richard of Saint-Vanne) (970-1046) – a hungarok hunok [‘Hunnorum et Normannorum vastatio’]

Ricobaldi Ferrariensis [Riccobaldo da Ferrara] (kezdetektol-1320) a Compilatio Chronologica-ban – a hungarok hunok [‘Gens Hunorum, id est Hungarorum, relictis eorum sedibus Gothos sedibus suis expulit’]

Chronica minor auctore Minorita Erphordensi ( – 1330) – a hungarok hunok [‘Ludewicus (II. Germanus, a. 843-876) Ludewici (Pii, a. 814-840) filius, imperium adeptus, regnavit annis 35. Huius eciam imperatoris temporibus Hunorum id est Ungarorum rex, nomine Stephanus, christianus effectus,…’]

Manganeius Prodromus [12-ik szazad] – a hungarok hunok es pannonok

Ulrich of Augsburg [Uldarich,Uodalric] (890-973) – a hungarok hunok [‘Item cum rex Hunorum Atyla cum Ungarorum multitudine devastaret Alamaniam’]

Jacques de Guise (1340-1399) az  Annales historiae illustrium principum Hannoniae-ban – a hungarok hunok [‘ Huni quandoque dicti sunt Hungari’ vagy ‘sicut Erodocus ostendit et Orosius confirmat, Hungaria atque Hunia duplex reperitur, major videlicet et minor.’ ]

 

 <—— 115 forrás a 14-ik századig.

 

+

a 15-18-ik századok közt is a Hunokat a Hungárokkal azonositották

példaul;

Francesco Filelfo (1398-1481)   Mátyást a Hunok királyának nevezi.

A Chronicon Rastedense-ben (1059-1477) a hungarok hunok […, licet in Frisiam proficisci coacti tempore Attilae regis Gotthorum, Julii regis Hunorum, aut Ungarorum;…]

Jan Dubravius (1486-1553) – a hungarok hunok [‘Hunos vel Hungaros, dum Alamaniam Saxoniamque petunt,…’]

Temesvari Pelbart (1435-1504) a magyarokat hunoknak nevezi [ ”Almas – copiosa multitudine hunorum secunda vice egressus in Pannoniam” – ”Almas genuit Arpad – Et iste secundo egrediens cum multis Capitaneis hunorum,…’]

Szeremi Gyorgy (1484-1543) – a Szekelyek vagy Magyarok Hunok [Janost a hunok ispanjanak nevezi – ‘Quod vidissent Hungari fallentem ac perjurum regem Romanorum, clamaverunt rursum regem Joannem comites Hunorum‘]

Thomas Rudborne (1460 korul) a Historia Major Wintoniensis-ban Agatha-t az angol Edward feleseget, Gizellanak a Hunok azaz Hungarok kiralynejanak a testverenek mondja; vagy a Hungar kiralyt Hunnak [Szent Istvant vagy Salamont]

Nicolaus Modrusiensis (1427-1480) a De bellis Gothorum-ban Matyast a Hunok kiralyanak es a Hungarokat Hunoknak mondja [‘Horum tyrannum Draculum, nomine quo ipsi demonem appellant, dum Pii secundi pontificis maximi apud Hunorum regem legati essemus, captivum vidimus’,…]

Thomas Ebendorfer (1388-1464) a Chronicon Austriacum-ban Hungariat a Hunok kiralysaganak nevezi ‘[…qui multis annis feliciter Hunnorum Regnum gubernabat;…’]

Annales Corbeienses (815-1471) – a hungarok hunok [917-re; ‘Hunni vastant monasterium&omnia in vicina’]

vagy ugyano a Chronica pontificum Romanorum-ban Szent Istvant  a Hunok kiralyanak nevezi [‘cuius tempore Emericus, Stephani primi regis Hunorum filius’]

A Chronicon Monasterii Mellicensis (1-1564) a Hungar hajokat a Hunok Kiralyanak a hajoinak nevezi 1467-ben  [‘Stephanus Eyczinger Hunnorum Regi navem cum pulveribus & sagittis in occidente comparatis accipit’]

A Kremsmünsteri apátság torteneteben [13-14-ik szazad , bovitve 1488-ig] Matyas a Hunok kiralya [‘Propter illas et Mathiae, regis Hunorum lites, alias quoque iniustas exactionationes, cum magnis steuris talliisque monasterium nostrum valde gravatum fuit per plures annos, causa potior dissensio principum.’]

A bécsi egyetem anyakonyveben (1453-1630) 1478-ban Magister Clementis de Adoryan prokurator, Matyas kiralyt a Hunok fejedelmenek mondja es hogy ‘most kovetkezik az arany korszak’. [‘…..officio et hoc tempore, et quo rursum aurea pene redibant secula post videlicet tempestatem grandem, regnante rege Mathia, principe Hunorum.’]

Az Esztergomi brevariumban (1486) a Hungárokrol mint Hunokrol beszélnek Mátyás koronázásakor — ‘A sors visszaadta a Hunoknak a dicsőséget, mint ahogy volt a győzedelmes Atila Király idejében’ – ”Sorte noua redijt Hunorum clarissima quondam, tempore que fuit Atile victoria Regis. Illi clarissimo regum sideri Mathie de Huniad, Johannis quondam incliti regni Hungarie Gubernatoris filio per Dionisium Cardinalem archiepiscopum Strigoniensem, Regalis corona imponitur. Anno MCCCC.LXIII, uigesima nona die mensis Martij.”

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=zz0-AAAAYAAJ&pg=PA77&dq=esztergomi+brevi%C3%A1rium+hunorum&hl=hu&sa=X&ei=SclkVMTgBqPoywP05YCQBw&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=esztergomi%20brevi%C3%A1rium%20hunorum&f=false

77-78. oldal

http://books.google.ro/books?id=nmtUAAAAcAAJ&pg=PA738&dq=que+fuit+Atile+victoria+regis&hl=hu&sa=X&ei=q8lkVNbFOqvhywP7zYKYBw&ved=0CCIQ6AEwAA#v=onepage&q=que%20fuit%20Atile%20victoria%20regis&f=false

737-738 old.

http://books.google.ro/books?id=WKQNr6vfMvgC&pg=RA1-PA187&dq=mathiae+hunorum&hl=hu&sa=X&ei=_ctkVNwUioHLA_COgMgH&ved=0CDUQ6AEwAw#v=onepage&q=mathiae%20hunorum&f=false

187-ik old.

 

A Duna regibb neve Matoas volt ami a Szkitaktol ered (Szkita teruletrol) [ ez akkor azt is jelenti hogy a mai bajor-osztrak teruletek is szkita teruletek voltak – Aventinus peldaul azt irja hogy a bajorok ‘boij-avarok akik hunok” ];

itt irja Stephanus of Byzantium De Urbibus lexikonjaban —>

https://books.google.ro/books?id=h7tAAAAAcAAJ&pg=PA221&dq=matoas+de+urbibus&hl=hu&sa=X&ei=5PZeVZ-aF4LxUv_tgYgO&ved=0CDAQ6AEwAg#v=onepage&q=matoas%20de%20urbibus&f=false

221-ik oldal

A Duna masik regi neve Ister is

Atilla Isten/r Ostora [STR]

Atilla – Ister

Duna=Mathoas

Matyas kiralyt hivtak ”II.-ik Atillanak is”

==>> Atilla = Matyas

Es csak a Magyaroknak volt Europaban Mathoas/Matyas kiralyuk.

 

A Krakkoi egyetem magyar lakoinak jegyzekeben 1493-1558 – az ott lako magyarok/hungarok hunok [‘Bursa Hungarorum seu Hunorum’]

 

A Szkítákról összefoglaló angolul; link —>

http://www.mediafire.com/download/dk6dv6j0e0jxzjn/0_Szkitakrol.pdf

+

 

Hellanicus of Mytilene az irta hogy a szkita Saneunus találta fel a vasfegyverzetet és vasvértezetet

itt —>

http://books.google.ro/books?id=Fbm0nGoZo58C&pg=PA144&dq=Hellanicus+of+Mitylene++scythian&hl=hu&sa=X&ei=aIUMVMSUJef8ygPft4GQDg&ved=0CCsQ6AEwAg#v=onepage&q=Hellanicus%20of%20Mitylene%20%20scythian&f=false

144-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=gQnwcbRFAsoC&pg=PA210&dq=saneunus&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMI3sa92e6HxwIVyWkUCh3nNQiV#v=onepage&q=saneunus&f=false

210-ik old.

https://books.google.ro/books?id=L8lfAAAAMAAJ&q=saneunus&dq=saneunus&hl=hu&sa=X&ved=0CC4Q6AEwAmoVChMI5IDXve-HxwIVyzcUCh0sbw5q

48-ik old.

 

Plato azt irta hogy a Szkiták és a Trákok hires és boldog életű nemzetség

itt —>

http://books.google.ro/books?id=O4NBAAAAcAAJ&pg=PA752&dq=scythas++plato&hl=hu&sa=X&ei=iXMQVMb3H6OCzAOMnIGoCg&ved=0CF0Q6AEwCTgK#v=onepage&q=scythas%20%20plato&f=false

752.old.

 

Heraclides Ponticus (i.e. 390-310) azt irta hogy a Szkiták találták fel a bronzot

itt —>

http://books.google.ro/books?id=L8lfAAAAMAAJ&q=saneunus+hellanicus&dq=saneunus+hellanicus&hl=hu&sa=X&ei=UbMnVJ-qLYfT7QbzvoCQDg&ved=0CC4Q6AEwAg

189-ik oldal

 

A Kaukázusi Nart legenda [saga] szerint egy Nart amazon volt aki feltalálta a vasművességet és a lovak szeliditését is.

itt —>

http://books.google.ro/books?id=rboWBAAAQBAJ&pg=PA360&dq=nart+caucasus+iron+working&hl=hu&sa=X&ei=KbcnVPTcBNOM7AaW5oG4Bw&ved=0CDAQ6AEwAg#v=onepage&q=nart%20caucasus%20iron%20working&f=false

360-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=Lo63AwAAQBAJ&pg=PA83&dq=nart+caucasus+iron+working&hl=hu&sa=X&ei=97cnVJ6JJsHY7AbXloCACA&ved=0CCgQ6AEwAQ#v=onepage&q=nart%20caucasus%20iron%20working&f=false

83-ik old.

 

Cassiodorus is azt mondja hogy a szkita Indus kiraly talalta fel az ezustot

itt —> http://books.google.ro/books?id=jlsQAAAAIAAJ&pg=PA237&dq=argentum+indus+rex+scythiae+reperisse+cassiodorus&hl=hu&sa=X&ei=znpPVMfCLcLQygPjoYKIAg&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=argentum%20indus%20rex%20scythiae%20reperisse%20cassiodorus&f=false

 

Plato – The Law of the Scythii – Az elso szabalyok a hadaszatban [ A Szkitak torvenye – O ton Schithon nomos ]

itt —> http://www.prehistoricdacia.info/website5/33_26.htm

 

A Szkiták találták fel a lovassági ék-alakú harcászati taktikát, amit kesőbb átvettek a Trákok és Makedonok  [ Aelianus Tacticus es Arrian]

itt —> http://books.google.ro/books?id=6tITAAAAYAAJ&pg=PA80&dq=aelianus+scythians+cavalry&hl=hu&sa=X&ei=CH9PVM28J8f-ygPZjIKoCQ&ved=0CCEQ6AEwAA#v=onepage&q=aelianus%20scythians%20cavalry&f=false

http://books.google.ro/books?id=yeuEAgAAQBAJ&pg=PA176&dq=arrian+scythians+cavalry+wedge+shaped&hl=hu&sa=X&ei=LX9PVLD5KsvhywPOnYGwCA&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=arrian%20scythians%20cavalry%20wedge%20shaped&f=false

 

Nicolaus Damascenus azt írja hogy a ”Galaktophagi [Tejivó,Kancafejő] szkiták [Abionok] közt senkiről sem mondták még hogy irigykedett, gyülölt vagy félt volna, életük közössége és igazságuk miatt.

Forras; Telfynel 79-ik old.

https://books.google.ro/books?id=0lBIAAAAYAAJ&pg=PA2&dq=telfy+arrian+scytha&hl=hu&sa=X&ei=iK9UVbiBHJLO7Qba2IPgCQ&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=telfy%20arrian%20scytha&f=false

 

Arrian azt irja hogy a Szikitak hadijelvenye [signa] az a Dracones [Sarkanyfej vagy Farkasfej mas neven]

itt —>https://books.google.ro/books?id=OmoGAAAAQAAJ&pg=PA181&dq=arrian+scythians+dracones&hl=hu&sa=X&ei=C9VUVfuRDpOv7Aba-oDoCA&ved=0CCUQ6AEwAQ#v=onepage&q=arrian%20scythians%20dracones&f=false

181-ik oldal alol a jegyzetben

 

Diodorus Siculus azt mondja hogy a szekér-tábor harci taktika [wagon-lager] és a fallanx az Szkita harci taktika

http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Diodorus_Siculus/20B*.html

Book XX 22-ik fejezet

”he surrounded his camp with the waggons in which he carried his abundant supplies, and drew up his army for battle, taking his own place in the centre of the phalanx as is the Scythian custom.”

https://books.google.ro/books?id=eHDWAAAAMAAJ&q=diodorus+siculus+phalanx+scythian&dq=diodorus+siculus+phalanx+scythian&hl=hu&sa=X&ved=0CCoQ6AEwAWoVChMIvLr53r-exwIVA0AUCh1_SAUX

199-ik old

 

 

Hellanicus (Hellanikos) of Mytilene (of Lesbos) [490 b.c.] az irta hogy a Riphaeos [altalaban az Ural-t ertik] hegyen túl lakó Hyperboreusok igazságosak, nem esznek húst csak gyümölcsöket a fákról.

itt —> https://archive.org/stream/fragmentahistori01mueluoft#page/58/mode/1up

58-ik old,96. fejzezet.

https://books.google.ro/books?id=l4EapVpG8EEC&pg=PA58&dq=Hellanikos+hyperboreos&hl=hu&sa=X&ei=RrplVaWaO4KXsgHF8IFo&ved=0CD0Q6AEwBA#v=onepage&q=Hellanikos%20hyperboreos&f=false

58-ik old,96. fejzezet.

Ugyanezt emliti Clement of Alexandria [i.sz. 150- i.sz.215 ] is Hellanicus-tol

https://books.google.ro/books?id=_4-ulhxGpFsC&pg=PA145&dq=docuit+iustitiam+hyperboreos&hl=hu&sa=X&ved=0CCEQ6AEwAGoVChMImdqz56yNxwIVR4wsCh320wjT#v=onepage&q=docuit%20iustitiam%20hyperboreos&f=false

145-ik old.

 

Julius Pollux [i.sz 2-ik század] azt írta hogy a Szkiták találták fel a Pentachord [pentaton] zenét

https://books.google.ro/books?hl=hu&id=52MHAQAAMAAJ&dq=scythians+invented&focus=searchwithinvolume&q=pentachord

3-ik old.

https://books.google.ro/books?id=lQ1DAAAAcAAJ&pg=PA202&dq=scythians+pentachord&hl=hu&sa=X&ved=0CB8Q6AEwAGoVChMIj-u_nqqexwIVAboUCh10lQx_#v=onepage&q=scythians%20pentachord&f=false

202-ik old,alol a jegyzetben

 

Plutarchus [i.sz. 45 – i.sz. 120] ír az Opera Moralia-ban a Hyperboreusok zenéjéről, és azt írja hogy szent tárgyakat vittek a Hyperboreusoktól Delos-ba, fuvolákkal és hárfákkal együtt.

https://books.google.ro/books?id=52MHAQAAMAAJ&q=scythians+invented&dq=scythians+invented&hl=hu&sa=X&ved=0CEsQ6AEwBmoVChMI_5_RuqeexwIVwlsUCh1bCQtX

3-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=dmYbAgAAQBAJ&pg=PT4534&dq=plutarch+sacred+objects+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CD8Q6AEwBGoVChMI5sD-iKmexwIVQZUUCh3uYwDK#v=onepage&q=plutarch%20sacred%20objects%20hyperboreans&f=false

 

 

Theopomponus [i.e. 380-315 i.e.] a Hyperboreusokrol es a mellettuk lako Meropis-ikrol,Machimoi-okrol es Eusebian-okrol irja hogy a legaldottabb emberek, magasabbak mint a gorogok es tobbet is elnek, nem betegeskednek,boldogok, foldmuveles nelkul jutnak elelemhez, arany es ezust oszlopaik vannak, stb.. Theopompus ezeket ‘eschatai’-nak nevezi ami valszeg ugyanaz mint a  gorog ‘eskhutai’ a Szkitakra; szoval ezek is a szkitak ugy nez ki [amugy Abaris a szkita Hyperboreus-nak is neveztetett]

Hyperborea-t vagy Szkitianak vagy Szkitiatol eszakra fekvo teruletnek mondjak [ a mai ‘finnugorok’ lennenek]

 

https://books.google.ro/books?id=xzCUAgAAQBAJ&pg=PA72&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CCYQ6AEwATgKahUKEwjaw7GunKvHAhVFPxoKHTHHAJI#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

72-73. old

https://books.google.ro/books?id=UOTxOcI_YJgC&pg=PA67&dq=theopompus+ABOUT+SCYTHIA&hl=hu&sa=X&ved=0CGMQ6AEwCWoVChMInp-dvp-rxwIVgboaCh3azQTD#v=onepage&q=theopompus%20ABOUT%20SCYTHIA&f=false

67.old.

https://books.google.ro/books?id=EjlEBgAAQBAJ&pg=PA45&dq=theopompus+scythians&hl=hu&sa=X&ved=0CDUQ6AEwA2oVChMInY_o05mrxwIVyTkaCh1lXwcM#v=onepage&q=theopompus%20scythians&f=false

45-46.old.

https://books.google.ro/books?id=9K5sNzVZ1NAC&pg=PA149&dq=theopompus+hyperboreans&hl=hu&sa=X&ved=0CCcQ6AEwAWoVChMIpt2HwKGrxwIVgzsaCh2CbQJc#v=onepage&q=theopompus%20hyperboreans&f=false

149.old.

Plato

 

A Dákok Szkíták voltak; link —>

http://www.mediafire.com/download/p14dnve6625hlg1/dak-szkita+2014+marc.+24..pdf

+

Diodorus Siculus Taokhi-kat emlit a Phasis folyo mellett [Kaukazus] [D-T hasonlo hangzok, szoval valszeg a Dákok-rol van szo]

Xenophon es Stephanus of Byzantium is ugyancsak Taokhi-kat [Taoi] emlit ugyanott.

Columella azt mondja hogy a Géták Galaktofag-ok [tejivók,azaz mint a Szkiták]

John the Lydian Dákiát Szkitiának nevezi

Callipidae-kat/Callipidas-t emlitenek a Fekete tenger felett, a Bug mellett is [Herodotus.Mela,Licentius]; az L-R hasonlosaga mitatt valszeg ugyanazok akiket Carpidae/Carpodacae nevvel emlitenek a Dunatol eszakra [Zosimus es Ephorus], vagyis ugyanaz a nep.

 

Az Agatirszek/Agatirek (Akatzirek/Akatirok) Szkiták-Hunok voltak (angolul);

link —>

http://www.mediafire.com/download/4pbbby3qy9dnidb/0_Agatyrsi_hunok.pdf

 

Az Agathyrs név;

a]

Az Agathyrs-ik Herodotus szerint Trákok a többi forrásban Szkiták [i.e. az 5-ik század-tól emlitik őket Szkitiában a források vagy Herodotus Erdélyben a Maros mellet];

A tráknak mondott dákoknak [akiket amugy szkitáknak is mondtak] a hadijelvenyük a Farkasfejes vagy Sárkányfejes zászló volt; amúgy a Szkitáknak is ez volt [lásd Suidas vagy a Párthusoknak [Lucian] és a Szarmatáknak is ez volt a hadizászló. [a párthusok és szarmaták köztudottan szkiták]

Gök-Türk-öknek [Kök-Türkök vagy Kék-Türkök] is Farkasfejes hadizászlójuk volt [ezeket Kék-Türköknek ”Égi-Türk-öknek” (Celestial) is nevezik] ;

magyarul van az Ég szó —> az ég kék

a Hungároknak is volt Türk nevük

Az Agathyrsi-k kékre festették magukat ami jelentette a nemességi rangjukat és Szkitiában az Agathyrsik mellett a Gelonok ugyancsak kékre festették magukat ugyanezért [Solinus,Plinius,Virgil,Ammianus] ;

a Hungárok Türk nevét [Tourci] irták Toursi-nak is [Szent Cyril legendájában például, vagy  a görögben az ‘S’ betüt azt ‘C’ betüvel irják – ami akkor lehet K is ugyebár]

AG” – ”ÉG

szóval;

Aga-thyrs az ugyanaz mint a Gök-Türk vagy Kök/Kék Türk

‘az ég kék’ és törökül a ‘kék’ ‘kök’;

 Aga-thyrs / Aga-Türk = Égi (Kék) Törzs azaz Kék-Törzs vagy Kék Türk

 

szoval az Agathyrsi-k Magyarok voltak

 

A Gök-Türk harcosok [Asena az első Türk idejében] a gyülésekre Farkasfejes zászlókkal jelentek meg akiknek a vezéreiket Böri-knek hivták.

a Böri-t angolul judge-nak vagy magister-nek forditják —> vagyis mint Birók

 

Priscus amúgy az Akatziri-ket az i.sz. 5-ik században a Kárpát régióban Hun-nak mondja [a 19-ik századi történészek még az Agathyrsi-ket és Akatziri-ket egy népnek mondták és amúgy a Kazárokat is Akatzirek-nek vagy Agathyrsi-knek mondták [K-T/Z-R].

 

És akkor az is látszik hogy a TRáK=TuRK

 

b] Más összefüggés –  a Gáz

 

A gáz kék lánggal ég.

Anonymusnál Ménmarót az ‘kozár’ és Gelou az ‘blach’

Gelou=Gelon [u/n]

Ha a Kazár/Kozár az Agathyrs/Akatzir akik ‘kékek’ és a Gelonok is Szkitiában ‘kékre festik magukat’…;

Kazáriát még a 16-ik században irtak Gazáriá-nak is [amúgy is a G-K hasonló hangzó]

Szóval Gelou a ‘blach’ az Gelon azaz szkita mint Ménmarót a ‘kazár’ és ugyebár mind a kettő akkor ‘Kék’ [a ‘blach’-ot amúgy jogosan forditják ‘vlach’-nak (b-v hasonló hangzó és ez látszik a régi irásokban is mert felváltva használták vagy a mai szlávban a b=v) azaz ‘olah’-nak]

Amúgy a 6-ik században Boarez/Boarex szabir-hun királynő férje az Blach vagy Balach [Malalas es Theophanes] szóval a Blach/Valch si szkíta nép vagy név.

 

de mi van ha a Gelou/n szó az Láng is lehet?

 

Jásdi Kiss Imre napjainkban a szavakot ‘körforgóra’ teszi és úgy olvassa ahogy akarja [amúgy jól csinálja utólag mondhatom]

Gelou/n körforgóra téve;

Gelon <—> Láng

 

A Gáz Láng-ja Kék – amúgy a Kén-nek is kék a lángja [Kin-izsi Pál?]

 

szóval úgy néz ki Gázokkal bajoltak valamit az itt lakó népek [akik amúgy a Hungárok elődei is, nem ilyen-olyan ”  ‘szláv’ meg ‘dák ami nem szkita’ stb” népek voltak itt]

És akkor lehet Jásdi Kiss Imrének igaza van mikor ezekről beszél.

 

A Nyomás mértékegysége a Bar ami ‘biztos’ nem magyar szó , de lehet mégis…;

a vizből ha jön a bu-bor-ék az nyomás-gáz

ha a motor gyújt akkor burr-og

vagy az erdélyi bor-vizek amikben nyomás van

 

És akkor a kék- türk vezérek neve a Bör-i?

 

 

És akkor kik a Longo/Láng-bár-dok akik ”megjelennek az 5-ik században majd ‘el is tűnnek innen’ és mégpeddig úgy hogy az ‘Avarok/A-Barok hajtják el őket’ ” vagy az Avarok/A-Barok és esetleg a Bárók? vagy a sz-abirok és a szabir-hun királynő neve is Boar-ez ugyebár , k-abarok, burr-gundok …. [es ki tudja meg mi]

Ugye-Bár XD

 

 

Stephanus of Byzantium es Eustathius azt mondjak hogy a ”Trakok es Szkitak ugyanaz a nep akiket regebben Nomaeos-nak vagy Nomaei-nak hivtak”

Ha mar az Agathyrszek es a Gelonok  ”kekre festik magukat a nemesi rangjuknak megfeleloen” akkor a ‘Nomaeos’ az nem Nemes?

vagy a Nemes az Nyomas?

es akkor a Baro-k akik ugyancsak nemesek ugye-bar

es a Grof-ok?

Suidas azt irja hogy ”az Avarokat a Griffek a Köd és a megáradt ócean hajtotta el” [amugy Kezai-nal is ”Szkitiaban Griffek feszkelnek”]

 

az Avarokat/A-Bar-okat ? es a Griff akkor nem ‘Grof’?

amugy eszrevettem az utobbi idoben hogy ha a ‘ t ‘-t fejre fordittom es ‘ f ‘ lesz belolle [ugy nez ki] akkor vannak osszefuggesek a szavak kozt;

‘Griff/Grof”;

Grot

Garat? a ‘garat’ ez esetben lyuk a foldben? ahol kijon a ‘bar’ [a Baro] azaz a ‘gaz’? [amugy romanul a ‘grota’ az ‘ureg,lyuk’]

A ‘Gaz’ is lehet ‘nemes’ mert a ‘Kazar’ az tobb mint valoszinu a ‘latin’ ‘Caesar-ral’ azonos [azaz ‘csaszar’, es amugy a ‘king’ ‘angol’ szo az a ‘turk’ ‘kagan’]  [ lasd peldaul a ‘Caesar es a fia Brutus’ es Moldovaban a Prut folyo ahol amugy Kazaria is volt…]

vagy ugye-bar az ‘orosz’ Car-ral [nemetul a C betu az Z es romanul peldaul T]

szoval Gaz-Kazar az is ‘Nemes’ [”car,kiraly,csaszar”]

Es akkor a ‘Turk,Trák,Török’ az Torok,Torkolat?

 

Amugy ugyancsak Suidas azt irja hogy az Agatirok [az Agathyrsi-k – vagyis erdekes o mar nem tesz annyi betut a nevukhoz] azok Abarok [Avarok]

 

Tudott valamit ez a Suidas [10-ik szazad] ugy nez ki XD …

 

c] meg mas osszefugges;

 

romanul a ‘faklya’ az’ torta’ [olvasd ‘torca’]

‘a faklya eg’

p-b-v-f hasonlo hangzok;

blach/vlach [‘olah’] faklya?

szoval az ‘aga-tyrsi’ az ‘ego-faklya’ is lehet?

 

romanul amugy az ‘eg’ [tuz] az ‘arde’ – ez benne van Erdely roman neveben ‘Arde-al’

szoval inkabb ez lenne romanul a jelentese ‘Ardeal-nak’ es amugy ‘Erdely’ nem az ‘erdo’ szobol van? … siman meglehet [azert is amugy mert maskepp Erdely neve ugyebar Siebensburgen azaz ‘7var’… ,  ”na de azt a szaszok adtak” ugyebar mert a ”magyar annyira hulye volt hogy csak ‘erdo’ nevet tudott adni” vagy esetleg a roman a” ‘deal’ nevet mert romanul a ‘deal’ az ‘domb’ ”- meg amugy a ‘7-es’ szam amugy magyar kotodesu nem szasz.] , mert azok akik nekunk es amugy az olahnak is irtak a tortenelmet lehet az ‘Erdely’ nevet kitalaltak ilyen formaban hogy elrejtsek az igazi jelenteset [legalabbis a roman jelenteset az ‘egest’ vagy ‘egetest’ az ‘arde’-t]

Ha ilyen szinten van hamisitva a tortenelem barmi nev lehet barmelyik mai nyelvbol de a ‘lenyegre’ vigyaznak a hamisittok hogy nehogy kideruljon.

Amugy meg lehet menni ezen a vonalon tovabb;

ar-deal;

‘del’ az magyarul ‘del’ amikor a Nap ‘kozepen van’ ‘legerosebben sut’ stb;

 

ar-deal — ero-del-ben? es a fo-var/bar-os Nap-oka? [‘Kolos’-var]

 

 

S amugy akkor ‘Erdely’ a ‘7 Var’ [ha a B-V hasonlo hangzo] az ‘7 Bar’?

a Sieben-burg-en? ‘burg’ az ‘var’ de ha ‘bar’ es ‘burr-og’?

‘a siben’ az 7 , de eselteg ‘banya’? eleg sok ‘banya’ van ‘Sibensburgenbe’.

 

 

Na de az biztos hogy ami a Gaz-okat es amugy egyszerubben az Agathyrsi es a Turk kozti osszefuggest illeti [az ‘a]’ es ‘b]’ fejezetnel] az vilagos.

 

 

 

 

 

10 Dolog a Hunokról (angolul); link —>

http://www.mediafire.com/download/uu4gwefuq7pii3o/0_HUn.pdf

 

A Hunok keresztények voltak (41 forrás angolúl) ( ez amúgy lényegtelen mert a ‘kereszténység’ egy kitalált mese, de csak a miheztartás végett )

Link —> http://www.mediafire.com/download/cft7qab1bjpr4pc/hunok_kereszkenyek_2015.pdf

 

Szőke,vöröshaju,magas,kékszemű,zöldszemű Hunok, nomádok Ázsiában [ ennek sincs jelentosege, mert sehol nem irtak a korabeli forrasok hogy a Hunok vagy barmelyik ‘nomad’ Azsiabol jott volna vagy ‘mongol’ kinezetu lett volna , meg amugy is a ‘mongol-kinai’ faj sem alabbvalo semmilyen mas fajnal sem – de csak a miheztartas vegett ]

Link —> http://www.mediafire.com/download/xhtdcj5uk8nvfbz/0_keksz_szoke_hun.pdf

 

Ma megnevezesek a Hunokra vagy Hungarokra;

 

Cedrenus [11-ik szazad] a Hunokat a Szlavokkal azonositja.

forras; Georgii Cedreni Historiarvm Compendinvm – Wilhelm Xylander [16-ik szazad] kiadasa, 317-ik oldal, 1566.

[”Eodem anno Hunni qui & Slauini dicuntur, …”]

 

Gepida megnevezes a Hunokra;

Malalas Atillá-t gepidának hivja

A Chronicon Paschale-ban Atillát gepida-hunnak hivják

Michael rhetor [1155-ben] II.Gézát nevezi Gepidának es a Hungarokat Pannonoknak es Dakoknak [forras; Makk Ferenc – The Árpáds and the Comneni, 64-ik old.,  Paul Stephenson – Byzantium’s Balkan Frontier, 235.old]]

George Kodinos [14-ik szazad] a magyarokat gepidának hivja [hungaris gepidis] [Kiss Balint – Magyar regisegek]

Egy masik bizanci forras [12-ik szazad] ugyancsak Gepidának mondja a Magyarokat  [azt irja hogy a Nagy Nemetorszag mellett elnek a Hungarok vagy Gepidak]

Manasses [12-ik szazad], Eustathius [12-ik szazad], Choniates [12-ik szazad] is gepidanak hivja a hungarokat.

Forras;

Sergey A. Ivanov – An Anonymous Byzantine Geographical Treatise [ezt a forrast nem tudjak eldonteni hogy 4-ik vagy 12-ik szazadi e XD]

Revue des études byzantines, 59-60. kötet , 177-ik oldal]

 

Szoval a ‘Gepida’ lehet ‘Kapitany’.

 

Manganeius Prodromus [12-ik szazad] a magyarokat nevezi hunoknak és pannonoknak is [forras; Paul Stephenson – Byzantium’s Balkan Frontier, 235.old]

Anna Komnena [1083-1153] a Hungarokat Dakoknak nevezi

 

a Gepi-Dá—k lehet ugyanabbol a névből van ketté szedve…)

 

 

 

 

5327089936_6896f41963_b-16045761421_d56520b21c_b

 

Szkíta dumaNagy Sándorhoz’ ;

Ha az Istenek sóvár kapzsiságodhoz szabták volna termeted nagyságát, nem férnél el a
földkerekségen. Egyik kezeddel Keletet markolnád, a másikkal Nyugatot, s ha e területet mind
átfogtad volna, arra lennél kíváncsi, hol rejtőzik a ragyogó, hatalmas istenség. Mert sóvár vágy
emészt az után is, amit úgysem tudsz megragadni, Európából Ázsiába rontasz, Ázsiából
átkelsz Európába; végezetül, ha sikerülne leigáznod az egész emberiséget, az erdők, a
hópelyhek, a folyók, a vadállatok ellen viselnél háborút. Hogyan? Hát nem tudod, hogy sokáig
növekszenek a terebélyes fák, de egy óra alatt ledönthetik őket?

Ostoba az, aki csak a

gyümölcsökre tekinget, és nem méri fel, milyen magasan csüngenek. Vigyázz, nehogy letörjön

alattad az ág, amelybe kapaszkodol, miközben a fa tetejére törekszel! Egykor az oroszlán is a
legparányibb madarak martaléka lett, s a rozsda megrágja a vasat. Semmi sem oly erős, hogy
ártalmára ne lehetne még a gyenge is. Mi dolgunk veled? Sohasem tettük lábunkat a te
földedre. Hát nem maradhat ismeretlen előttünk, erdőrengetegek lakói előtt, hogy ki vagy és
honnan jössz? Szolgálni nem tudunk, parancsolni sem kívánunk senki fiának. Tudd meg, mily
ajándékok adattak a szkíthák népének: ökörfogat, eke, nyíl, dárda, serleg. Ezeket fordítjuk
barátaink javára, ellenségeink vesztére. Termésünket, az ökrök munkájának gyümölcsét
barátainknak adjuk, a serlegből velük együtt bort áldozunk isteneinknek; a nyíllal messziről, a
dárdával közelről törünk ellenségeinkre. Így vertük le Szíria, majd a perzsák és a médek
királyát, és megnyílt előttünk az út egészen Egyiptomig. Azzal dicsekszel, hogy a rablók
üldözésére jöttél ide, de te magad rabolsz ki minden népet, amerre csak jársz. Birtokba vetted
Lídiát, meghódítottad Szíriát, kezedben tartod Perzsiát, máris uralkodói Baktrián, sőt szemet
vetettél Indiára is. Most pedig a mi nyájaink után is kinyújtod kapzsi és telhetetlen kezedet.
Mire neked a gazdagság, ha mind nagyobb éhséggel gyötör? Te vagy az első, akit falánkká tett
a jóllakottság: minél többet bekebeleztél, annál mohóbban sóvárogsz az után, amit még nem
kebeleztél be. Hát nem jut eszedbe, milyen sokáig rostokoltál Baktra körül?

Míg igádba
hajtottad őket, a szogdok fegyvert ragadtak. Győzelmedből háború születik mindegyre. Mert,
noha hatalmasabb és erősebb vagy, mint bárki más, mégsem akar senki idegen urat tűrni maga
fölött. Kelj csak át a Tanaiszon, majd meglátod, mily mérhetetlen messziségbe nyúlnak
pusztaságaink; mégsem éred utol sohasem a szkíthákat. A mi szegénységünk fürgébb lesz,
mint sereged, mely magával hurcolja a számtalan nemzettől összeharácsolt zsákmányt. S
amikor úgy hiszed, hogy messzi járunk, újra táborodban pillantasz meg minket, mert
villámgyorsan üldözünk és menekülünk. Úgy hallottam, a szkíthák pusztaságait még a görög
közmondások is csúfondárosan emlegetik. De mi szívesebben kóborolunk puszta, emberkéz
nem művelte tájakon, mint városokban és gazdag termőföldeken. Ezért hát jól ragadd üstökön
a szerencsédet, mert egykönnyen kisiklik a markodból, s erőszakkal fogva nem tarthatod.
Idővel majd világosabban belátod, mint most, mily üdvös tanácsot adok; zabolázd meg jó
sorsodat, annál könnyebben uralkodol rajta. Minálunk azt mondják, a szerencsének nincs lába,
csak szárnya és keze. Amikor a kezét nyújtja, ragadd meg a szárnyát is! Végezetül, ha Isten
vagy, halmozd el jótéteményeiddel a halandókat, és ne rabold el tőlük javaikat: ha pedig
ember vagy, legyen rá gondod, hogy mindig az is maradj. Dőreség olyasmiken járatnod az
eszedet, amelyek miatt önmagádról elfeledkezel. Jó barátokra találsz azokban, akik ellen nem
indítasz háborút. Mert az egyenrangúak között legszilárdabb a barátság, de csak azok
számítanak egyenrangúaknak, akik erejükkel nem törnek egymás vesztére. Ne képzeld, hogy
barátaiddá váltak azok, akiket letiportál! Nincsen barátság úr és szolga között, békeidőben is a
hadijogok érvényesek. Ne hidd, hogy a szkíthák esküvel szentesítik a barátságot: ők hívek
maradnak, ez az esküjük. A görögök élnek afféle elővigyázattal, hogy esküvel pecsételik meg
a szerződéseket, s tanukul hívják az isteneket: a mi vallásunk maga a hűség. Megcsalja az
isteneket az, aki nem tiszteli az embereket. Neked sem kell olyan barát, akinek jóindulatában
kételkedel. Bennünk azonban Ázsia és Európa őrszemeire lelnél:

A Jaxartes-en túl egészen Thrákiáig kiterjed országunk,
Thrákia pedig, úgy tudjuk, Makedóniával határos. Szomszédjai vagyunk mindkét
birodalmadnak: fontold meg jól, ellenséget, vagy barátot akarsz-e látni bennünk.

 

Curtius Rufus (1. szazad ) – Szkita beszed ‘Nagy Sanyihoz’

 

Szkíta bölcsesség;

Anacharsis a szkita filozófus [angolul];

https://books.google.ro/books?id=400IFGXTvpYC&hl=hu&hl=hu&pg=PT28&img=1&zoom=3&sig=ACfU3U3wvP0Q-ffXmV8Sa5FNj89wTHRR_g&w=685

https://books.google.ro/books?id=400IFGXTvpYC&pg=PT28&dq=anacharsis+the+wildest+animal&hl=hu&sa=X&ei=gJM8Vbv4FIaqUcOjgaAP&ved=0CCcQ6AEwAQ#v=onepage&q=anacharsis%20the%20wildest%20animal&f=false

https://books.google.ro/books?id=l8Uy2k1srAIC&pg=PA129&dq=anacharsis+the+wildest+animal&hl=hu&sa=X&ei=w5M8VcmWKoLuUP2SgbAE&ved=0CB8Q6AEwAA#v=onepage&q=anacharsis%20the%20wildest%20animal&f=false

 

 

 

 

A Szkitákról;

 

 

Marcus Porcius Cato (234 B.C.-149 B.C.) azt irta hogy Szkitiaban elte tul az emberiseg a Vizozont ami Ninus kiraly elott 250 evvel tortent. Ugyancsak ő mondja hogy az Umbri-k azok Gallok akik Szkitak es hogy az emberi eredet elsősége mindig a Szkitaknak tulajdonittatik.

 

Berossus (i.e. 3-ik szazad) [az Antiqvitatvm-ban Liber II.-IV.) azt irja hogy a Szkiták és Káldeusok léteztek mar Noe idejében és hogy a Káldeusoknak és a Szkitáknak vannak könyveik a Hősök eredetéről; és hogy a Szkitak Noe-t Nagy Istennek es Papnak neveztek, az emberiseg megalkotojanak es magjának. Berossus is Szkitiat mondja hogy az emberiseg ott elte tul a Vizozont; – a helyet Armenia Saga-nak nevezi de az Armenokat Szkitanak hivja es irja hogy Armeniat is a Szkitak nepesitettek be [Scytha es Araxa alatt] es az Armenia es Baktria kozti teruletet Scythia Saga-nak hivjak.

 

itt —> https://books.google.ro/books?id=EdhSAAAAcAAJ&pg=PA18&dq=scythicis+libris&hl=hu&sa=X&ei=4siOVPDINOfhywO6_oGQBw&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=scythicis%20libris&f=false

17-18-ik old

23-ik old.

ugyanitt Cato a 4-ik oldal

 

 

 

Marcus Junianus Justinus (2 század i.sz.) szerint, a Szkiták régebbi nép mint az Egyiptomi, akiket egy vita után meg is győztek erről.

 

Plinius (23 A.D.-79 A.D.) is azt mondja hogy az Umbri-k Italiaban a legregebbi nep es hogy Szkitak.

 

Annius of Viterbo (1432-1502) is azt irta hogy az emberiseg Szkitiaban szuletett ujja a Vizozon utan.

 

Johannes Trithemius (1462-1516) azt irja a Compendium sive breviarium primi voluminis chronicarum sive annalium de origine regum et gentis Francorum-ban [a 4-ik oldalon] hogy a Trojaiakat kesobb Szkitanak es Szikambrinak vegul Franknak hivtak. [Hunibaldus es Vastaldus nyoman]

 

Giacomo Filippo Foresti (1434-1520) is azt irta a Supplementum chronicarum-ban (1483), hogy a Szkitak kiralysaga rogton az emberiseg kezdeten jott letre, a Babel tornya ledontese utan. [Phalech/Peleg idejeben; a Szkitak kiralysaga az egyiptomi,asszir es sicyon elott volt]
Es hogy a Szkitak ose Magog volt. A Szkitak koze sorolja az Amazonokat, Baktriaiakat,Parthusokat,Hunokat,Hungarokat,Lombardokat,Gotokat,Katalanokat (akiket Alanoknak mond) es a Torokoket.

 

Epiphanius of Salamis (320 A.D.-403 A.D.) azt irta hogy a Szkitak epitettek a Babel tornyot es az ő Scythism cimu irasa a Vizozontol a mai napokig terjed.
Es azt hogy mas nemzetek atvettek a Szkitak torvenyeit,szokasait,magatartasat, mint a tisztessegesseg,udvariassag es tisztelettudo tanulas mercejet, es hogy a Szkitak voltak az elsok akik bevezettek az emberiseget a Vizozon utan az udvarias gesztus,a kormanyzas muveszete es a jo modor fogalmaba.

 

Eusebius (265 A.D.-340 A.D.) a Szkitakat Noetol eredezteti es azt irja hogy a Vizozontol a Babel tornya epiteseig a Scythizmus uralkodott.

 

A Chronicon Pascale-ban (7-ik szazad A.D.) azt irja hogy a Szkitizmus a Vizozon utan volt, majd a Szkitizmus utan a Hellenizmus.

 

Giambattista Vico (1668-1744) filozofus,jogasz,tortenesz az 1720-ban irt ‘Universal Right’ cimu konyveben még azt irja hogy a Szkitak kozt nem volt kulonbseg a nemesseg es a ‘plebejusok’ kozt es hogy ez még megvan az erdelyi Szekelyek kozt akik Szkita fajuak, a legbatrabbak a harcban es a legregibb Hunoktol szarmaznak, es akik bar gazdalkodassal es allattenyesztessel foglalkoznak, egyenjogu nemeseknek valljak magukat.Tovabba mondja, hogy az emberiseg a Kaldeusoktol,Szkitaktol es az Egyiptomiaktol szarmazik es hogy a profan tortenelem azert emliti Tanaus-t Sesostris elott, mert a Szkitak Armenia hegyeinel laktak ahol a Barka megpihent.

 

 

Diodorus Siculus (1. század B.C.) szerint a Szkíták i.e. 3600-ban vonultak be Egyiptomba.

 

Az Eri krónikákban ( ír krónika ) ( Chronicles of Eri ) azt irjak hogy a Szkitak a Kaukazusban mar egy 1011 eve tarto monarchiaval rendelkeztek, majd elfoglaltak Mezopotamiat amit 1809 evig uraltak az asszirok megjeleneseig. Es hogy i.e. 2000-ben a Szkitak bevonultak Gorogorszagba es Trakiaba es megalapitottak a Sicyon, Argos, Athen, Corinth es Theba kiralysagot.

A Szkita uralom Mezopotamiaban Justinus szerint 1500 evig, Ninus asszir kiraly-ig tartott, akinek az uralkodasanak kezdetet Ctesias i.e. 2189-re teszi.

 

 

Johannes Magnus (1488-1544) is azt irta hogy Noé Szkitiában élt.

 

Hugo Grotius (1583-1645) szerint is az emberiseg Szkitiaban [Örmény-Sziriában] elte tul a Vizozont, ahonnan a Szarmatak es a Hunok szarmaznak. [a nemetek nyelvet szkitanak nevezi]

 

Hugues de Saint-Victor 1096-1141 is a Szkitak kiralysagat a vilagon az elsonek irja, egy Ragan (vagy Ragau) nevu kiraly alatt.

http://books.google.ro/books?id=MaFqUfP5PaIC&pg=PA355&dq=hugues+ragan&hl=hu&sa=X&ei=T-w2U5XeN4f9ywOmh4LwDA&redir_esc=y#v=onepage&q=hugues%20ragan&f=false

355.old.

 

Ranulf Higden (1280-1364) a Polychronicon-jaban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Serug idejeben kezdodott, Tanaus kirallyal  [ezt a Serug-ot i.e. 2000 elottre teszik, Ragau [Reu] fianak mondjak es Peleg [Pheleg,Phaleg] unokajanak, Peleg apjat meg Heber-nek [Eber] ; Serug-ot Abraham dedapjanak mondjak; Serug fiat Nachor-nak mondjak [Nahor,Naghor], Nahor fiat meg Terah-nak [Tarah,Tarrah,Terach]; Heber apja Sala [Salah], Sala apja Arpachshad [Arpaxad]

Hidgen is a Szkitak kiralysagat az elsok kozt mondja [ az asszir,egyiptomi mellett ]

 

igen de ezek a nevek [heber,phaleg,ragau,serug] magyarul nagyjabol ugyanazt jelenthetik;

Reu,Ragau – rág,ró,ragad [ es lasd a Hun kiraly nevet Rhua-t vagy Ruga-t ]

Peleg,Phaleg – fal, farag, ropog

Heber – kapar, ropog, harap [ es a Heber hasonlit a Kabar-ra ]

Serug – rágós

Abraham – Abar/Avar-Kham vagy Kán [ ‘Hámm !’ ‘kabbe!’ XD ]

Naghor – Maghor vagy Magor/Magyar, NagyÚr

Terach – Tőr,törők,Trák vagy Turk [Török] [ a ‘terah-t ugy magyarazzak hogy ‘vándorló’, de ha a törököket is hivták párthusnak, akik viszont ‘le-szakadtak, levált-ak a szkitáktol’ azaz ‘elmentek,elvandoroltak’ – ‘ ‘le-törtek’ roluk vagy el-partoltak’

Arpaxad/Arpakszad – Arpad vagy K-Arpat-Kárpát  [vagy a Kabar/Kapar szonak a kavart formaja], a Szád az Száj

Salah – Karas? vagy a Serug mas formaja.

 

A h-n-r betuk lehet valamikor ugyanazok voltak csak ‘atalakitottak’ – ha a ‘h’-bol levagjuk a szarat marad ‘n’ ; ha az ‘n’-bol a jobb felet marad ‘r’ ;

vagyis Tarah az lehet Tana/Tan-a

 

Es meg a is hogy az ‘n’ betut ha fejre allitsuk akkor ‘u’ – vagyis meglehet akkor ahol ‘n’ van az lehetett ‘u’ is;

pelda erre; fennebb Hugues-nel a kiraly neve Ragan [a forrasban ez van], viszont a ‘heber’ neveknel ott az egyik Ragau

Es akkor lehet a ‘Deus’ szo [ ‘Isten’ latinul] az Tanos [ d-t hasonlo hangzok]

vagyis a Magyar Tan szo.

A ‘görög’ ‘Theos’ amit irnak ‘Theous’-nak is, az is lehet a magyar Tan szo [csak kicsereltek az ‘u’ betut ‘o’-val vagy a ‘h’ atmegy ‘n’-be s megvan]

 

Roger Bacon (1214-1294) is azt mondja hogy a Szkitak kiralysaga Reu [valszeg a Ragau nev] kiraly alatt az elso 4 kiralysag kozt volt [az asszir, a sicyon es egyiptomi mellett]

 

Isidore of Seville (560-636) szerint is a Szkitak kiralysaga az elso [ utanna jon az Egyiptomi majd az Asszir es Sycon ]

 

Bede [Saint Bede] (672-735) szerint is a Szkitak kiralysaga Serug idejeben kezdodott Tanaus kirallyal, az asszir,egyiptomi,sicyon kiralysagok elott.

 

Ado [Adonis Viennensis] ( -875) kronikajaban is azt irja hogy a Szkitak kiralysaga volt az elso Serug (Seruch) idejeben, Tanaus kirallyal [utanna az egyiptomi,asszir es sicyon]

 

Az Annales Cambriae (10-13-ik szazad) kronikaban is a Szkitak kiralysaga Serug (Seruch) idejeben kezdodott, majd utanna az egyiptomi es afrikai.

 

Vincent of Beauvais [Vincentius Bellovacensis] (1190-1264) a Speculum-ban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Ragau (Reu) alatt kezdodott, majd utanna az egyiptomi, az asszir es sicion.

 

A Chronicon Vulturnense (703-1071) is a Szkitak kiralysagat elsonek teszi Serug (Saruch) idejeben, utanna az egyiptomi,asszir es sicion.

 

Lucas de Tuy [Lucae Tudensis] ( -1249) a Chronicon Mundi-ban azt irja a Szkitak kralysaga volt az elso Serug (Seruch) alatt, majd utanna az asszir,egyiptomi, sicyon.

 

Lambert of Hersfeld [Lambertus Hersfeldensis,Lambertus Schafnaburgensis] (1024-1088) az Annales-aban is a Szkitak kiralysagat az elsonek irja Serug (Saruch) alatt [utanna az egyiptomi,asszir es sicion]

 

Antoninus of Florence (1389-1459) szerint is a Szkitak kiralysaga az elso a vilagon ami Ragau [Reu] alatt kezdodott

 

Person Gobelinus (1358-1421) a Cosmodromivm-jaban is a Szkitak kiralysaga Sarug (Serug) idejeben kezdodott, Thamus [valszeg Tanaus vagy Thomys/Thomyris] kirallyal.

 

Johannes Nauclerus (1425-1510) a Chronographia-ban si ugy irja hogy a Szkitak kiralysaga volt a legelso ami Saruch [Serug] alatt kezdodott

 

Hermannus Contractus [Augiensis] (1013-1054) a Chronicon-jaban is a Szkitak kiralysagat a legelsonek irja Seruch [Serug] idejeben Tanaus alatt [utanna az egyiptomi,asszir es sicyon]

 

Petrus Pictaviensis (1130-1205) azt irja hogy kezdetben 4 kiralysag volt; az Asszir, Szkita, Egyiptomi, Sicion-i.

Az Asszir Belus alatt, A Szkita Ninus alatt [ezt maskor asszirnak irjak – ebbol latszik hogyan hamisitottak,nem tudtak meg akkor vilagosan XD], Az Egyiptomi Mineus [Menes] alatt, A Sicion Egialeus [Agealeus] alatt.

 

Marianus Scotus (1028-1082) a Chronica-jaban is a Szkitak kiralysagat teszi elsonek Seruch [Serug] alatt

 

Honorius Augustodunensis (1080-1154) a De imagine mundi-ban si a Szkitak kiralysaganak kezdetet Reu [Ragau,Ragan] idejere teszi az Egyiptomival egyutt, majd utanna az asszirt es sicyont.

 

Ekkehardus (Eccardus) Uraugiensis (1050-1125) a kronikajaban a Szkitak kiralysagat is elsonek mondja Saruch idejeben.

 

A Chronicon Alberti Abbatis Stadensis (kezdetektol – 1256) azt irja hogy a Szkitak kiralysaga volt az elso Reu [Reva,Ragau,Ragan] idejeben az Egyiptomival egyutt, majd utanna kovetkezett az Asszir es a Sycion kiralysag.

 

Ricobaldi Ferrariensis [Riccobaldo da Ferrara] (kezdetektol-1320) a Compilatio Chronologica-ban azt irja hogy a Szkitak kiralysaga Seruch idejeben kezdodott Tanaus kirallyal , utanna kovetkezett az Egyiptomi, majd az Asszir es SIcion

 

Szoval ezt ezelott tudtak ugy nez ki.

 

 

Richard Lynche 1601-ben azt irja a Travels of Noah to Europe konyveben, hogy a Szkitak Noét ‘Ogyges Saga’-nak neveztek szkita nyelven, ami ‘felséges, nagy papot’ jelent. [ a ‘Szaka’ amugy a Szkitak masik neve ami hasonlit a magyar ‘Szaki’ szohoz, a ‘Saga’ az ‘Ur-sag’ szohoz, az ‘Ogyges’ meglehet a ‘N-agy’-hoz ]. Es hogy Noet a Szkitak es Örmények tiszteltek es a papjaik a konyveit oriztek.

 

Jean Lemaire de Belges 1473-1525 konyveben, a Les illustrations de Gaule et singularitez de Troye-ban (1531,1559) is ugyanigy irja. [Et à ceste cause, fut il premierement appellé Ogyges Saga, en langue de Scythie, qui vaut autant à dire, comme illustre Souverain prestre, grand Patriarche & Sacrificateur.]

 

 

Berossus (Berosus) ‘Ogyges Saga’-nak nevezi Noét

Berossus Káldeus és Szkíta könyvekről is beszél amikben a Hősök eredete van megirva.  [ Has igitur principum atque Heroum origines atque posteritates abbreviamus ex nostris Chaldaeis atque Scythicis libris, quoad satis sit. ]

Marcus Porcius Cato ‘Scythia Saga’-nak nevezi a helyet ahol az emberiseg tulelte a Vizozont

Annius of Viterbo meg ‘Aramea Scythia Saga’-nak nevezi ezt a helyet.

Strabo ‘Saka’-kat emleget Armeniaba [Örményországba]

Plinius szerint a Szakak Szkitak [ es Plinius szerint a Szkitakat regebben Aramaeos-nak hivtak (Örménynek) ]

[‘Scythia Saga’ valoszinuleg a ‘Szkitak Or-szaga’ vagy ‘Ur-sága’ azt jelenti.]

Xenophon azt mondja hogy a Saga-k a hajót ‘Galleris’-nek neveztek [ magyarul a ‘hajo’ az ‘gálya’ ha ugy vesszuk ]

 

Ha a Noe es Ogyges nevet osszevonjuk akkor azt kapjuk hogy ;

Nagyok,Magog vagy Magok/Maguk [ az ‘y’ az maskent mint ‘u’ is szerepel , a k=g hasonlo hangzok ]

vagyis mondhatni hogy ‘ Noe Ogyges-Saga ‘ az annyi mint Magog Orszaga azaz Magyar-Orszag.

Vagy ha ‘Ör-mény-ország’ is ‘benne van a dologban’, akkor ‘Örményország’ az Úr-Meny-Országa

Vagy ha nagyon Szkíták akarunk lenni akkor Úr-Mén-Országa/Úrsága

A kiralyainkat hivtuk valoszinuleg Maga-nak vagy Magas-nak [ ‘mágus’ ] mivel a ‘Maga’ az akire ‘felnezunk’ es a ‘Magas’ amire felnezunk mert ‘magas’.

Ergo –  A Magyar az Ősnyelv és Ősnép

 

A Káldeus papok ( Magi-k,Mágusok )  már léteztek i.e.2234-ben / Callisthenes,Simplicius

Arisztotelész szerint a Káldeus Mágusok már az egyiptomi papok előtt léteztek.

A Káldeus Mágusok azt tartották hogy az ők őseik már 473000 évvel i.e. 331 előtt megfigyelték a csillagokat.( Diodorus Siculus 473000-et, Cicero 370000-et, Epigenes 720ezret, Critodemus és Berossus 480ezret, Hipparchus 270ezret, Khairemon of Alexandria 400ezret mond )

 

 

Janus-ról a Szkitáról

 

Marcus Porcius Cato azt irja hogy Italiat a Szkitak nepesitettek be Janus vezetese alatt, aki olyan jol s igazsagosan kormanyzott hogy az utodai Halhatatlan Istennek neveztek .

Plutarchus azt mondta Janus-rol ; ” Mindegy hogy Isten vagy Kiraly volt, de nagy es eszes politikus volt, aki megvaltoztatta a szokasaiakat az alattvaloinak egy civilizaltabb viselkedes iranyaba.’

Janus-t Noenak is neveztek mert bevezette Italiaba a bortermelest.

 

Forras; http://books.google.ro/books?id=R95WAAAAMAAJ&pg=PT348&dq=scythians+populate+italy&hl=hu&sa=X&ei=%C2%A0%20…#v=onepage&q=scythians%20populate%20italy&f=false

Cato-bol reszlet magyarul; Horvat Istvan – Ertekezes a Jaszokrol, 2-ik resz.;

http://books.google.ro/books?id=iL85AAAAcAAJ&pg=RA2-PA18&dq=az+arany+kor+folyt&hl=hu&sa=X&ei=8k1zU92eEaTrywPy3IGABg&redir_esc=y#v=onepage&q=az%20arany%20kor%20folyt&f=false

18-ik old.

 

 

Comerus Gallus a szkita Itáliában

 

Berossus (i.e. 3-ik század) az Anticvitatvm Libri 5-ben azt írja hogy Comerus Gallus kolóniákat telepitett a saját királyságából a későbbi a Itáliába és ezekről kapta a nevét Itália. Comerus igazságot és törvényeket tanitott Itáliában és megtanitotta az itáliaiakat városokat körbe épiteni szkita szokás szerint.

forras;

http://books.google.ro/books?id=59lRAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

16-17-ik oldal

itt angolul emlitik;

http://books.google.ro/books?id=d2AvAQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

7-ik oldal jobbrol

http://books.google.ro/books?id=dGsUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

323-ik oldal

‘a curribus’ szo az ‘szekeret’ jelent [Berossusnal a 17-ik oldalon is irja] de valszeg ‘körbe’ akar lenni.)

 

 

 

6830650914_8380a39dc6_h

 

 

A Magyar az Ősnyelv és Ősnép

 

 

 

 

 

 

A Hunok említése a 4.-ik  század előtt Európában

( Amúgy a ‘Hun’ név annyi mint ‘Hon’ – de ezek az adatok csak azért hogy, mikor mondják hogy a ‘hunok Mongóliából jöttek a 4.-ik századba’ )

 

 

Tacitus (55-117) 91-re Hunok a Káspi tónal

ezt persze probaljak a ‘keleti felere’ tenni ,de Tacitus az Albanikkal egyutt emlegeti akiket maskor a Kaukazusba tesznek

 

Pomponius Mela ( – 45 A.D.) terkepen a Hunok a Fekete tenger felett [ ‘Oeonae‘ nevvel van irva de ez a Hun nev csak megkavartak – irtak ugy is a ‘hun’-t hogy ‘uenni‘ vagy ‘ounni‘ ]

Forras; http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bd/Karte_Pomponius_Mela.jpg

Az Oeonae-kat (Oaeones,Oaeonas,Oeones,Oeonas,Oeneas,Oonaeas,Oonas) emliti Solinus (3-ik sz. A.D.) es Plinius (23-79 A.D.) is Szkitiaban

Forras;

http://books.google.ro/books?id=I1LEmKPgJ8MC&pg=PA147&dq=Plinius+Oeonae&hl=hu&sa=X&ei=AWcVU9LoOov8ywOy1YCoAQ&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=Plinius%20Oeonae&f=false

147-ik oldal, Plinius

http://books.google.ro/books?id=wHdzlw8ZXcEC&pg=PA151&dq=Solinus+Oeonae&hl=hu&sa=X&ei=vGcVU7AYw4nIA63XgZgK&ved=0CC0Q6AEwAA#v=onepage&q=Solinus%20Oeonae&f=false

151-ik oldal Solinus

 

Marinus of Tyre 70-150 – Hunok Ural [Jajk] folyonal Europaba

Forras; http://archive.org/details/magyarmveld01erd

26.oldal

 

Claudius Ptolemy 90-168 [ a terkepet 150 A.D.-re teszik] – hunok Europaba a Dnyepper mellett

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

 

Dionysios Periegetes 2ik szazad eleje [a terkepet 124 A.D.-re teszik] – hunok Europaba a Kaukazus-Fekete tg kozt

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

Periegetes Augustus csaszart (i.e. 63-i.sz.19) emliti akinek kuldte a terkepet, hogy ha az idosebb fia (Tiberius) ha hadjaratra megy keletre Parthia,Armenia ellen akkor hasznalja.(megyen is majd kb i.e.20 korul)

Szoval lehet Periegetes terkepe nem ‘i.sz. 124-bol’ van hanem kb 150 evvel korabbrol.

 

 

Hippolytus 2.sz. vege-3.sz. eleje – hunok Europaba

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=hyppolitus+huns&hl=hu&sa=X&ei=dkfAUd7PCMnT4QSF3ID4BA&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q=hyppolitus%20huns&f=false

445.oldal

 

Calais-ban (Franciaorszag) 300 A.D.-bol, egy síron a felirat -‘pater Hugonis Hunnorum regis…’,- a siron egy kupos suveges,jobb kezeben jogar,bal kezeben kardos alak van

Forras: http://books.google.ro/books?id=Otv_ITA33_EC&pg=PA188&dq=Calais+hunnorum&hl=hu&sa=X&ei=0ETAUarKHeiB4ATEr4C4Bw&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=Calais%20hunnorum&f=false

188.oldal

 

Faustos of Byzantium (4-5sz) 330-as evekben Hunok a Kaukazusban

Aki azt irja hogy a ‘masszagetak kiralya szamos hun had vezere’

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm , ebben teszi 350-368-ra is,de 332-338-ra is

 

Agafangel (4-5sz.) 217-238 koztre Hunok a Kaukazusban

Forras http://s155239215.onlinehome.us/turkic/29Huns/Huns_Gmyrya/Huns_Gmyrya01En.htm

ugyancsak Agafangel 287-330 koztre Hunokat emleget a Kaukazusban

forras; Lukacsy Kristof – A Magyarok Oselei , 106-ik oldal.

 

Moses of Chorene 410-490 [ vagy 7th to 9th century AD ] – 214-re, es 259-312-re – Hunok a Kaukazusban

Forras; Csuray Károly konyve

 

Zenobius [Gilak] (3ik szazad eleje vagy 4ik sz. eleje) Hunokrol ir 287-330 koztre a Kaukazusban [Szarmatiaban es Iberiaban]

forras; Lukacsy Kristof – A Magyarok oselei, 136-137-ik oldal.

 

Marcian of Heraclea 4sz. – Hunok A Fekete tg. felett

ennel a Marcian-nal nem eleg tiszta mikor elt, mert teszik 160-ra,200-ra,250-re,350-re,400-ra es 500-550-re, az ‘idoszamitasunk utan’ – ni idoszakban.

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA450&dq=Marcian+of+Heraclea+huns&hl=hu&sa=X&ei=UFPAUbTHM4_ntQaPqoGAAw&ved=0CDEQ6AEwAA#v=onepage&q=Marcian%20of%20Heraclea%20huns&f=false

450.oldal

 

Expositio Totius Mundi Et Gentium (Névtelen szerző általi földrajzi térkép, ami Europa,Eszak-Afrika,Mezopotamia,Sziria es Kis-Azsia nepeit irja le) (4-ik szazad, 355-361 koze dataljak, II.Konstantin csaszar idejere) – Hunokat emlit ‘Chonni’ nevvel

[persze erre azt mondjak hogy ‘nincs koze a Hunokhoz’, holott koztudott hogy a Hun nevet irtak meg Chunni-nak is peldaul – igen mert a Hunokat a ‘mocsarbol kell szarmaztatni mint valami szornyeket’, ahogy Jordi es Ammianus irja XD]

Forras; https://www.google.com/search?q=Expositio+chonni&btnG=K%C3%B6nyvek+keres%C3%A9se&tbm=bks&tbo=1&hl=hu&qscrl=1#hl=hu&q=Expositio+chonni+huns&qscrl=1&tbm=bks

http://books.google.ro/books?id=ZiYSAAAAIAAJ&q=Chonni+im+Expositio+totius+mundi&dq=Chonni+im+Expositio+totius+mundi&hl=hu&sa=X&ei=Tq4qU8r8GOP8ygOgv4Bw&redir_esc=y

 

Az Itinerarium Alexandri-ban (340-361) (de Arrian Anabis-abol vesz sok adatot, azaz lehetnek benne a 1-2 szazadi adatok) Hunokat emlegetnek a Kaukazusban [ ‘ :quoniam illic et alii famosi amnes hauriantur, Pardis quI Mardos, Ariusque qui Hunnos interfluit, et Estumandrus veniens per Evergetas.’ ]; mas forditas szerint ”Pardis qui Mardos, Dariusque qui Unos interfluit, et Estumandrus”.

Arrian Anabis-aban a ‘Dariusque qui Hunnos’ helyett ‘Ariusque qui Arios’ van; azaz meglehet az ‘Aria’ az Hun – azaz az ‘arja’ az a Hun nem a ‘Perzsa’ stb.

az A betut ha fejre forditjuk V betu de az U az V a latinba es valamikor ha a ‘h-n-r’ betuk lehet ugyanazok voltak [ ha levagunk a ‘h’ szarabol marad ‘n’ , ha meg az ‘n’ jobb szarat akkor marad ‘r’ ] akkor —>  Arios=Unos azaz Hunnos

 

 

 

Epiphanius of Salamis 394 – Hunok a gotok es dauni-k mellett [Szkitiaban  eszakra]

Forras http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=4.+the+greek+original+of+Epiphanius+helfen&hl=hu&sa=X&ei=o1LAUYWnCc31sgaLw4DIBA&ved=0CC8Q6AEwAA#v=onepage&q=4.%20the%20greek%20original%20of%20Epiphanius%20helfen&f=false

445.oldal

 

Aethicus of Ister 3-4 sz. – Hunokat es Tungros-okat [Hungros-ok] es Varros-okat [valszeg Avarok] emlit a ‘Nyugati Oceannal’ es  [Tharchi,Turchi] Turkokot a ‘Keleti Oceannal’.

[ezt az Aethicust a 8ik szazadra probaljak tenni, de J. Frederick Lake Williams az 1820-ban irt konyveben az An Historical Account of Inventions and Discoveries-ban az 52-ik oldalon még 4ik szazadinak irja, mivel Szent Jeromost irja hogy leforditotta Aethicus konyvet; az 1829-ben kiadott The works of sir Walter Ralegh-ben a A Discourse of the invention of ships, anchors, compass & fejezetben a 318-ik oldalon ugyanugy irja; hasonloan William Robinson konyveben a The History and Antiquities of the Parish of Tottenham-ban 1840. 151.oldal es George Grant konyveben a A Historical Account of Useful Inventions and Scientific Discoveries-ben 1852,157.oldal , is ]

Forras;

http://books.google.ro/booksid=grgWAAAAQAAJ&pg=PT59&dq=aethicus+hunos&hl=hu&sa=X&ei=bYtRUuPIC4TNtAbm14GgAw&ved=0CC8Q6AEwADgK#v=onepage&q=aethicus%20hunos&f=false

21.oldal

http://books.google.ro/books?id=NdIPAAAAQAAJ&pg=PR20&dq=aethicus+tungros&hl=hu&sa=X&ei=od3KUpL_BLDtygPr_ICgDA&ved=0CHQQ6AEwCQ#v=onepage&q=aethicus%20tungros&f=false

42. oldal

http://books.google.ro/books?id=NdIPAAAAQAAJ&pg=PR8-IA4&dq=aethicus+tharchi&hl=hu&sa=X&ei=r9zKUp7aI6ahyQPF9IHoAw&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=aethicus%20tharchi&f=false

28. oldal

 

A Liber generationis mundi-ban [334 a.d.] Hunokat emlitenek

itt Helfen-nel —> http://books.google.ro/books?id=CrUdgzSICxcC&pg=PA445&dq=liber+generationis+mundi+uenni&hl=hu&sa=X&ei=4APpU6iBG6KhyAOszIH4CQ&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q=liber%20generationis%20mundi%20uenni&f=false

445-ik old.

 

 

‘Nagy Sandor’ legendajaban amit Callisthenes irt [i.e. 4ik szazad] amit Julius Valerius Alexander Polemius [i.sz. 3-4-ik szazad] forditott latinra, Hunokat emlit a Kaukazusban akiknek kiralyaik is voltak Gog,Magog,Nawal stb nevekkel.

 

itt —> http://books.google.ro/books?id=xIa0kavYdK0C&pg=PA144&dq=alexander+syriac+huns&hl=hu&sa=X&ei=3SMMVI_1OuTjywO57IK4BQ&ved=0CDIQ6AEwAw#v=onepage&q=alexander%20syriac%20huns&f=false

150-151-ik oldal

itt is —> https://archive.org/stream/historyalexande00callgoog#page/n269/mode/1up

150-155 old.

 

 

 

A Heniochi nevű nép a Fekete tenger és Kaukázus közt a 4-ik század előtt;

 

Ezek valszeg a Hunok, foleg ha azt vesszuk hogy az ormeny forrasok Honk-nak nevezik a Hunokat es magyarul tobbesszamban ‘Hunok’.

Persze ezekkel nem probaltak azonositani a Hunokat a ‘torteneszek’ holott jobban hasonlit a Hunok nevere mint a Xiongnu-k neve a kinaiak szomszedsagaban – valamiert a Hunokat meg a Fekete tenger-Kaukazus-Ural tersegbol is ki kell nyomni minel messzebb…)

 

17-ik szazadi terkep a Heniochi-k a Kaukazus felett a Fekete tenger mellet;

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/33/MapoftheVoyageoftheArgonauts_Caucasus.jpg

 

Forrasok amik emlitik a Heniochi-kat;

Aristotle 384-322 i.e

Heraclides Ponticus 390-310 i.e.

Artemidorus 1 szazad i.e.

Strabo i.e. 64-24 i.sz.

Ovidius Naso i.e 47-18. i.sz.

Velleius Paterculus i.e. 19-31 i.sz.

Plinius 23 i.sz-79 i.sz.

Lucanus i.sz. 39-65 i.sz.

Pomponius Mela – 45 i.sz.

Flavius Josephus 37-100 i.sz.

Valerius Flaccus 1 szazad i.sz.

Tacitus i.sz. 55-117 i.sz.

Arrianus (Arrian) 86-160 i.sz.

Appian (Appianus Alexandrinus) i.sz. 95-165 i.sz.

Dio Cassius i.sz. 155-235 i.sz.

Dionysius Periegetes 2-ik szazad eleje i.sz.

Solinus 3-ik szazad eleje i.sz.

 

 

A Heniochi-kat ‘Szekereseknek’ vagy ‘Kocsihajtóknak’ hivtak (Charioteers) [Plinius]

A Heniochi-knak volt  Dioscurias es Oenanthia varosuk [Plinius es Ptolemy]

 

Philostorgius (4-5-ik szazad) pedig a Neuri-kkal [Nebroi,Navares] azonositja  a Hunokat;

A Neurik Herodotus idejeben [i.e. 5-ik szazad] a mai Moldova teruleten eltek [Herodotus szerint Szkitak]

 

Malalas (491-578) azt irja hogy Verus-t (161-169) es Carus-t (282-283) a Hunok vertek meg vagy harcoltak a Hunokkal 

itt irja —>

http://books.google.ro/books?id=EMgPAAAAQAAJ&pg=PA372&dq=Malala+hunnorum++Verus&hl=hu&sa=X&ei=zOpuVITrGeHMygP5ooCoDw&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=Malala%20hunnorum%20%20Verus&f=false

370-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=tgCKAgAAQBAJ&pg=PA374&dq=malalas+carus+huns&hl=hu&sa=X&ei=7-tuVJKRLYaCzAPH0ICAAw&ved=0CB4Q6AEwAA#v=onepage&q=malalas%20carus%20huns&f=false

374-ik old.

itt ezekben meg lathato;

http://www.google.ro/search?tbm=bks&hl=hu&q=malalas+carus+huns&qscrl=1

Ugyanezt irja kesobb Zonaras (12-ik szazad) es Scutariotes (13-ik szazad) is. [hogy Carus a Hunok elleni csataban esett el]

Zonaras itt —> http://books.google.ro/books?id=xeE_AAAAYAAJ&pg=PA716&dq=zonaras++huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=I-1uVJWTJYTQygOGmIIQ&ved=0CCkQ6AEwAQ#v=onepage&q=zonaras%20%20huns%20carus&f=false

716-ik old.

http://books.google.ro/books?id=hLru8cZFKHUC&pg=PA175&dq=zonaras++huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=I-1uVJWTJYTQygOGmIIQ&ved=0CEcQ6AEwBQ#v=onepage&q=zonaras%20%20huns%20carus&f=false

175-ik old.

Scutariotes itt –> http://books.google.ro/books?id=8_CBAgAAQBAJ&pg=PA131&dq=zonaras+scutariotes+huns+carus&hl=hu&sa=X&ei=o-xuVPLiNevcywPkt4DYCg&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=zonaras%20scutariotes%20huns%20carus&f=false

131-ik old. [amugy Carus-t (romai csaszar ugymond) Sarus-nak nevezi… – ez eleg szkitas nev nem? lehet nem is volt ilyen ‘romai csaszar’]

 

John of Antioch (6-7-ik szazad) a kronikajaban [kezdetektol-610-ig] a Cadiseni [Cadusian,Cadisii,Cadisenos] neppel azonositja a Hunokat [Cadiseni Hunni];

A Kadusok mar emlitve vannak i.e. az 5-4–ik szazadban a Kaukazusban, Artaxerxes perzsa idejeben

 

 

 

 

 

 

feb 06

Szkíta Hun Magyar videók

 

 

 

 

 

jan 12

Magyar csaták,seregek

1.

II. Béla idejében 1139-ben ,egy 30ezres magyar sereg megy Chernigov alá  Yaropolk II Vladimirovich kijevi fejedelem megsegítésére. ( Forrás – Hypatios Krónika 15.lap) [Pauler is emliti de szerinte ‘tulzas a szam’]

Forras; Isidor Szaraniewicz – Die Hypatios-Chronik

A Nikon Kronika (kronika gyujtemeny 859-1520-koztrol) ennek a seregnek a letszamat 40 ezerre teszi.

Ezt a 30-40ezeres sereget Berendek-nek is nevezik [valszeg koze van a Berend nevhez vagy nephez)

Forras; Mark J. Janselewitz – Nomad-sedentary politics in medieval Russia 2003., 19-ik oldal.

Chernigov a chernigovi fejedelemség városa ,kb. 600 km-re a Kárpátoktól,vagyis az akkori Magyarország határától.

 

 

2.

IV.Béla osztrák ellenes hadjárata 1252-ben 80ezer harcossal ( Forrás; Bánlaky – német források nyomán )

IV.Béla 80ezres sereggel megy az osztrak hadjaratra 1255-ben  [Forras; Anonymi Leobiensis Chronicon / Hyeronimus Pez – Scriptores rerum austriacarum, Tomus I., 822-ik old. 1721.]

Vitus Arnpeckius (1435-1495) 1263-ra mondja hogy a magyar kiraly ostromolja Wienna-t 80ezres sereggel. [Forras; Hieronymus Pez – Scriptores rerum Austriacarum, Tomus I.,1222-ik old., 1721.]

 

3.

IV.Béla idejében egy 12000-es magyar-kun (2ezer magyar es 10ezer kun) sereg vesz részt 1259-ben a pelagóniai csatában ( más néven Kastoria-i csata). A hely valahol a mai Makedónia és Görögország határan volt. (Forrás – Morea-i krónika)

A csata a Nikeaiak ( Bizánc) és az Epirusi,Achea-i fejedelemség ,Sziciliai királyság közt folyt.

A magyar sereg a nikeaiakat támogatta. Nikea császára ekkor VIII.Michael Palaiologos volt.

A magyar-kun sereg mellett még részt vett a nikeai sereg (27 osztag) török zsoldosokkal (500) ,5000 szerb,1000 német és oláh (alán) kb 2ezer .A csata a nikeaiak és szövetségeseik gyözelmével zárult.

https://archive.org/stream/chroniquesgrcor00hopfgoog#page/n496/mode/1up

olasz fordittasa a Moreai kronikanak

https://archive.org/stream/librodelosfecho00fatgoog#page/n179/mode/1up

spanyol fordittasa ugyanannak

 

Az hogy IV.Béla 12000 magyar harcost tudott küldeni 1259-ben Palaiogolosnak es hogy 1252-ben 80ezres serege volt, mutatja a magyar királyság hadi erejét és hogy nem volt ‘katasztrófa’ a tatárjárás.

 

 

4.

IV.Béla fiának, Istvánnak a győztes csatája  a svédek ellen 1268-ban. ( Forrás – Pray György, egy 1268-as oklevél alapján / Waltherr László Imre – V. Istvánnak mint ifjabbik magyar királynak IV. Béla korabeli svéd háborújáról ).

 

5.

V.István király 1270-es Ausztriai hadjárata 50000 magyar harcossal ( Forrás – Johann Baptist Schels, Chronica Australis [Australe] 852-1344 / Burkhard Gotthelf Struve-nél,  Anonymi Leobiensis Chronicon / Hyeronimus Pez – Scriptores rerum austriacarum, Tomus I., 833-ik old. 1721. )

 

6.

V.István Rábca menti győztes csatája,Ottokár cseh király ellen 1271-ben.

Magyar sereg ; Fősereg +30000 fő (Forrás – Bánlaky, Anonymi Coenobitae Zwetlensis Chronicon 928-1386)

Cseh sereg ; 100000 fő (Forrás – Palaczky), 90ezer (Anonymi Coenobitae Zwetlensis Chronicon 928-1386), Anonymi Leobiensis Chronicon / Hyeronimus Pez – Scriptores rerum austriacarum, Tomus I., 834-ik old. 1721.

 

7.

III. Istvan Dalmaciai hadjarata 1167-ben egy 30000-es magyar sereggel ( Banlaky, Pauler Gyula – sebenico-i oklevel )

 

8. Cseh-Magyar haboruk 1273-1278

Az 1273-as hadjarata Ottokarnak;

Csehek; 60ezer [forras – Chronicon Australe Zwetlensis]

Magyarok; 30-40ezer [forras – Banlaky]

 

IV. László király győztes hadjárata Ottokár cseh király ellen

1278. Morvamezei csata

 

A magyar sereg létszáma;

40000 harcos ( Forrás – Chronica Sanpietrum, Thomas Tuscus-Gesta imperatorum,)

40000 magyar es 16000 kun harcos ( Forrás – egy habsburg Rudolf táborából írt levél (Bodmann codex epistolae),  Ismeretlen névtelen tudosító )

30000 ( Forrás – Chronicon Claustroneoburgense )

15000 ( Forrás – Chronicon Colmariense )

plusz  4200-10000 rajnai,baseli,nürnbergi,svájci,elzászi,stájer,karantán,salzburgi,trioli,görci,osztrák,stb. ( Forrás – Bánlaky )

 

A cseh – german sereg létszáma;

45000 harcos – 10000 cseh,12000 morva,20000 szász,thüringiai,sziléziai,lengyel,pomerániai,meisseni,magdeburgi,brandenburgi,lausitzi és 3000 bajor ( Forrás – Johann Baptist Schels )

30000 (Chronicon Anonymi Leobiensis)

30000 (Tuscus)

 

Magyar veszteseg; ismeretlen

Cseh-Geman veszteseg; 20ezer Chronicon Magni Presbiteri, 14ezer (Chronicon Colmariense, Annales Colmariennes, Ellenhardi chronicon, Klingenberger Chronik), 12ezer Bodmann, 10ezer Tuscus

 

9.

II.Géza király győztes csatája II. Jasomirgott Henrik bajor-osztrák gróf ellen.

1146. Lajta (Fischa) menti csata

 

A magyar sereg létszáma ; 70ezer

Forrás; Freisingi Otto

A német sereg létszáma ; ismertetlen – Kálti szerint Henriknek Konrád német-római császár minden hadat Bajorországból és Szászországból a rendelkezésére bocsátott.

Freisingi Otto szerint is hatalmas volt Henrik serege [ Pauler ]

 

Magyar veszteseg ; 3ezer [Bonfini]

German veszteseg ; 7ezer [Bonfini,Kepes kronika,Thuroczy]

 

 

10.

1149-ben II. Géza egy 10,000-es magyar sereget kuld Izjaszlavnak  Vladimir halicsi fejedelem ellen, a Volyni fejedelemseg teruletere.

1151-ben szinten egy 10,000-es magyar sereget kuld Kijev ala.

 

 

11.

Mongol hadjárat Magyarország ellen 1241.

IV.Béla korában a határkerületek védelmere hivatott csapatokon kivül, a vármegyék 110ezer és a nemesség 40ezer lovast tudott kiállitani. [ N.S.Galitzin ]

 

Magyar sereg létszáma ; 65ezer  névtelen apát levele 1242 ből Matthaeus Paris krónikájából, 100ezer Chronicon Austriae/Pertz-nel, 100ezer Continuatio Sancrucensis [1234-1266], 100ezer chronicon claustro neoburgense [218-1348], 400ezer Ala-eddin Atta mulk Djuveini (1226-1283) [Alaeddin Ata Melik Djuveini vagy Ata-Malik Juvayni]  / [Forras; Olchváry Ödön – Századok , 427.oldal, 1902. /Sámi Lajos nyoman – Vasárnapi Ujság ,43-ik szám, 681-ik oldal, 1876.]

Ala-eddin Atta mulk Djuveini a Tarikh Dzsihan Kushai-ban írja hogy Sejban kán amikor Batu elküldte kémlelni a magyar sereget,egy hét múlva visszajött és azt jelentette hogy a magyar sereg nagyobb mint az övék.

 

Mongol sereg létszama : 500ezer Rogerius, 500ezer Kézai, 500ezer Kálti Márk, 500ezer Pozsonyi krónika

 

Wolf szerint ;

Mongol főhaderő Batu alatt : 200ezer

A 3 mellék hadoszlop egyenként : 100ezer

 

Köhler szerint ;

Mongol főhaderő Batu alatt : 200ezer

Az északi mellékoszlop : 100 ezer

Az Erdély ellen vonuló 2 csoport egyenként : 50ezer

 

Kausler szerint ;

Mongol haderő Muhinál : 400ezer

Magyar haderő Muhinál : 100ezer

 

Wolf es Köhler ;

Mongol haderő Muhinál : 200ezer

 

 

Magyar veszteség ;

10ezer  osztrák források, 60,100,300ezer Annales Stadenses, Annales Wormatienses

Forras; Banlaky

60ezer Annales monasterii sancti Pantaleonis (1238-1249) / Chronica regia Coloniensis [kezdetektol-1249-ig]

Mongol veszteség ;

35ezer Petrus Ranzanus,habár ez  is lehetett jóval nagyobb

 

 

 

12. Masodik tatarjaras 1285-87.

 

Tatar sereg szama; 200ezer [Benedek prepost levele]

Magyar sereg; ismeretlen

Tatar veszteseg; 26ezer Hungariban es ezen kivul meg ismeretlen szam Erdelyben [Benedek prepost levele] + nehany ezer a lengyel hataron Sandec-nel

Magyar veszteseg; 7ezer Hungariban, ismeretlen Erdelyben [Benedek prepost levele]

4 nyugati kronika is ugy tudja hogy a tatar sereg nagy reszet megsemisitettek a magyarok.

Forras; Szocs Tibor – A masodik tatarjaras? / Belvedere folyoirat 2010/XXII. 3–4.,

 

 

 

13.

Kenyérmezei csata 1479.

 

Magyar sereg létszáma : ismeretlen,Bonfini Báthoryt idézi ,aki mondja a magyaroknak hogy ‘ ne féljetek mert tudjátok hogy eddig is túlerővel szemben győztünk mindig a török ellen’.

Török sereg létszáma : 100ezer Dlugoss,Fessler,65ezer brassai egyház felirata,Siegler,Bél Mátyás,60ezer Bonfini,Pethő,Oláh,Nadányi,Töppelt,43ezer+oláhok Engel,45ezer nevtelen szasz iro,40ezer Tubero,Hammer,30ezer Seadeddin,Soloksader török írók.

Magyar veszteség : 10ezer Heltai,Bonfini,Pethő,16ezer Jakob Unrest [1430-1500]

Török veszteség : 32ezer Chronicon Monasterii Mellicenses [1-1564], 30ezer Újlaki Lőrinc,Heltai,Bonfini,Nadányi,Pethő,Baksai,42ezer Unrest,65ezer Tröster,Gaulter,brassai egyház felirata/Fasching-nal,Siegler

Újlaki Lőrinc országbiró (1459-1524) leirása a kenyérmezei csatáról —>

http://books.google.ro/books?id=XfxIAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

1973-ik oldal

 

                                              Báthory

 

 

 

 

14.

Szabácsi csata 1476 [vagy 1475]

 

Magyar sereg; 10ezer Dlugoss,Curaeus + hajohad (kb. 15-20ezer) Baduario, 100ezer+300 hajo Eschenloer (1420-1481)

Torok sereg; 1200 [Kupelweiser]+15ezer [egy Historias enek]

Magyar veszteseg: 200

Torok veszteseg: 700

 

Forras; Banlaky Jozsef

 

Magyar sereg; 10ezer Dlugoss, 100ezer + 330 hajo Eschenloer

Torok sereg: 5ezer [Dlugoss], minimum 30ezer vagy 100ezer [Eschenloer az elesett torokoket a várban 30ezerre teszi es osszesen 100ezerre ennek a hadjaratnak a soran]

Magyar veszteseg: ismeretlen

Torok veszteseg: 30ezer a várban, osszesen 100ezer Eschenloer

 

Forras; Teleki Jozsef

 

 

15.

Laczkfi István ausztriai hadjárata 80ezres magyar sereggel 1328-ban.

Forrás;

Bánlaky – cseh kútfő nyomán; valszeg ez az —>  Francisci Chronicon Pragense / Scriptores rerum Bohemicarum, Tomus II., 157-ik oldal, 1784.

Chrysostomus Hanthaler – Fasti Campililienses [Fastorum Campililiensium], Tomus II., 210-ik oldal, 1754.

Chronicon Aulae Regiae [13-14-ik szazad] / Gelasius Dobner – Monumenta historica Boemiae, Tomus 5., 424-ik oldal, 1784.

 

16.

Károly király egy 50ezres magyar sereget küld János cseh király ellen 1331-ben.

[ Forrás; Bánlaky ]

 

17.

Karoly kiraly 1330-ban egy 8-10 ezres magyar sereget kuld Władysław I Łokietek lengyel kiraly megsegitesere a nemetek ellen.

1331 vagy 1332-ben ugyancsak tekintelyes hadat kuld I.Ulaszlo (Władysław I Łokietek) megsegitesere a teutonok ellen — Płowce-i (vagy Radziejów-i) csata 1331.

Płowce-i csata 1331 – lengyel-magyar gyozelem a nemetek ellen – 20,000 elesett teuton

Ezt kovetoen gyoztes szileziai hadjarat, 50 erod elfoglalasa a magyar-lengyel sereg altal [ Banlakynal ]

Mas leiras szerint kb. 100 nemet lovag elfogasa.

 

18.

Karoly kiraly 1322-ben 4-5 ezres magyar sereget kuld Frigyes osztrak hercegnek [ Forras; Königssaaler Geschichtsquellen, Matthias von Neuenburg ] / Banlaky

Matthias von Neuenburg (1295-1370) kronikajaban 1322-re 4ezer magyart es mester-ijászt ir [‘quator milibus Ungarorum et gentilium sagittariorum’]

Forras; Matthiae Neoburgensis Chronica cum continuatione et vita Berchtoldi…, 69-ik oldal, 1866.

Albertus Argentinus kronikajaban [1278-1378] 1322-re  4ezer magyart es mester-ijászt ir [”quator millibus Hungarorum & gentilium sagittariorum”]

Forras; Germaniae Historicorvm Qvi Post Henrici IIII Imperatoris 2. kotet, 121-ik oldal, 1585.

Aventinus [15-16-ik szazad] 1321-re 26ezres magyar sereget ir amibol

Aventinus ugy irja hogy ebből 22ezer lándzsás és 4ezer ijász volt. [‘Hastatorum duo&viginti millia, sagittariorum quatuor’]

Forras; Jo. Aventini Annalium Boiorum libri VII ex autenticis manuscriptis codicibus, 604-ik oldal, 1580.

Vitus Arnpeckius (1435-1495) 1322-re 2,200 magyar lovast es 4ezer ijaszt ir

A Chronicon Aulae Regiae 5ezer magyart es poganyt ir

 

19.

Zsigmond egy 44ezres magyar sereget küld a velenceiek ellen 1412-ben

[ Forrás – Eberhard Windeck, Banlakynal ]

1415-ben egy 16ezres sereget [akik kozt 25 magyar nemes-vezer volt] kuld Zsigmond  Spalatoba.

[ Forras; Cesare BaronioOdorico Rinaldi – Annales ecclesiastici, 1694, Tomus XVII., 474-ik oldal ]

 

20.

Mátyás király seregének létszáma, Sebastiano Baduario velencei megfigyelő adatai alapján 1475-ben

Szárazföldi – 144ezer , amiből;

gyalogos 40000
gyalogos és nagyszámú pattantyús 20000
magyar nehéz lovas 10000
székely lovas 16000
székely gyalogos 16000
erdélyi urak és nemesek serege 10000
paizzsal, balistákkal fölfegyverzett gyalogos 4000
lövész, vagyis puskás 400
pattantyús mester 80

 

cseh–morva–sziléziai lovas 6000
erdélyi oláh 2000
havasalföldi vajdától van a királyi seregben lovas 12000
oláh vajdától 8000

Vizi – Kb. 19000
+ 5000 szerb

Forrás – Bánlaky

 

Magyar nehezlovas 10,000

Pajzzsal, balistákkal fölfegyverzett gyalogos 4,000

Szekely konnyulovas 16,000

Szekely gyalogos (landzsas,pajzsos,kezi-ijjasz) 16,000

Erdelyi nemesi csapat 10,000 lovas es 10,000 gyalogos]

Gyalogos 2,000

Lovesz 4,000

Pattantyus mester 80

+ 8 bombarde,8 machine es 10 nagy bombarde

Osszesen; 72,000

 

+ Szovetseges olah es moldvai;

Erdelyi olah 2,000

Moldvai; 12,000 lovas es 20,000 gyalogos [+ valami bombarde-k]

Nagy-Valachia-i ; 8,000 lovas es 30,000 gyalogos

Osszesen; 72,000

Forras; Velencei allami okleveltar / Veress Endre – Acta et epistolae relationum Transylvaniae Hungariaeque cum Moldavia et Valachia (1914), 1. kotet. 33-34-ik oldal.

ezt 1479-re irjak, de nem tudni mikori pontosan [mashol irjak 1476-ra azaz a Szabacsi akcio idejere, amit maskor tesznek 1475-re is]

Ez amugy egy nagymeretu keszulodes lehetett a torokok ellen de a tovabbi akciokat toroltek a tortenelembol [mert ugyebar ‘a magyarnak csak vesztes csatai voltak’ vagy ha volt nyertes azt is leminimalizaljak – lasd a Szakaly, Fodor ‘parost’ a kenyermezei csatarol 1479.

 

 

21.

Moldvabányai csata 1467

[ ez egyes irasok szerint gyoztes nekunk masok szerint vesztes – persze ‘Magyarorszagon’ nem azt tanitjak hogy ‘gyoztes’ , pedig a magyarnak mondott kronikakban gyoztes csata es Ludovicus Carbo, Alexander Cortesius es Janus Pannonius költők szerint is a magyarok gyoztek]

 

Magyar sereg; 40ezer

Moldvai sereg; 12ezer

Magyar veszteseg; 10ezer

Moldvai veszteseg; 11ezer

(Az 1474 vagy 1475-os Vaszloi csata ahol ugymond 40ezer moldvai megver 120ezer torokot, az is a Matyas csataja volt a torok ellen, csak hamisitva van a tortenelem minden szinten. [ki van tolva 7 evvel es megkavarva, hogy ‘ki ki volt es ki ellen es hanyan’] – a ’40ezer moldvai’ az magyar volt.)

 

 

 

22.

Matyas delvideki hadjarata Krusevac fele 32ezres sereggel a torok ellen 1481-ben [Galamboci csata]

Forras; Banlaky, Bajazid levele a francia kiralyhoz

itt –> http://books.google.ro/books?id=TKaPrQPFIAMC&pg=PA335&dq=hungarian+knights+32,000+king&hl=hu&sa=X&ei=OXZoVIahD6u8ygP9voCgBQ&ved=0CCUQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false

335.old.

 

23.

Nagy Lajos király seregének létszáma az 1356-os velencei hadjáraton;

 

100000 magyar és kun – amiből legalább 44 ezer magyar lovas

+  több ezer német és más

 

Forrás – Villáni Máté krónikája [ Bánlakynál ]

 

24.

Nagy Lajos magyar seregenek a letszama Aversa alatt 1350-ben – 30ezer lovas

+ 15ezer teuton, 20ezer Lombard, Tuszk [toszkanai valszeg], Brigant es mas.

Forras; Domenico da Gravina (1300-1355) kronikaja.

 

25.

Nagy Lajos serege az elso velencei hadjaratan;

100ezer Anonymus es Dandulo kronikajanak folytatoja

70ezer A Vita episcoporum Aquilejensum

30ezer Villani kronikaja

24ezer Istorie Pistolesi

20ezer Bartholomeus Ferrariensis

 

26.

Lajos kiraly egy 10ezres magyar sereget kuld Carolus Dyrrhachinus-nak [Durazzoi Karoly] 1379-ben a Velenceiek ellen

Forras; Katona Istvan – Historia Pragmatica Hungariae, pars II., 98-ik old., 1784.

Laurentius Bonincontrius (1410-1491) szerint a magyar segedsereg 7ezres volt [forras; Muratori – Rerum italicarum scriptores,Tomus 20, Annales Bonincontrii, 33-ik oldal, 1732.]

 

27.

Nagy Lajos seregenek letszama az 1354-es litvan hadjaraton – 200ezer [ebben voltak csehek,nemetek,es olaszok is]

Dnyeszter es Bug menti csata, Volhinia,Podilia,Lodomeria elfoglalasa

Forras; Villani Mate kronikaja/ Banlakynal

 

 

28.

Vidin-i [Bodony], Sozopolisi, Archialosi, Mesembriai [Misivria], Skafidai, Gallipoli-i csata 1366.

 

Magyar sereg; 20-60 ezer

Török sereg; 80 ezer

Magyar veszteseg; ismeretlen

Torok veszteseg; ismeretlen

Forras;

Menesdorfer (Manesdorfer) Janos 1407. [Banlakynal es Horvath Mihaly – Magyarorszag tortenelme,2-ik resz, 299-ik oldal, 1871.]

Savoyai kronika [Chronica Sabaudiae] / Banlakynal

 

 

 

29.

III. Andras kiraly egy 80,000-es magyar-kun sereggel megy a nemet hadjaratra Albert kiraly ellen 1291-ben.

Forras; Chronicon Anonymi Leobiensis

 

 

30.

Kalman kiraly legyoz 2 nemet sereget  Mosonynal, Ovarnal es Nyitranal 1096-ban;

 

Magyar sereg – ismeretlen

Volkmar es Gottschalk nemet serege – 27 ezer

Emico nemet serege – 203ezer [Forras; Roger of Wendover (-1236) – Flores Historiarum, 2.kotet,72-ik old.,1841., Willermo Tyrensi [William of Tyre,Willermi Tyrensis] (1130-1186) – Historiae liber primus, 67-ik oldal/Recueil des historiens des croisades , Tome premier, I partie, 1844.

Tyrensis azt irja hogy Meeszeburgnal [valszeg Merseburgnal] [Moeszeburg,Misenberg nevekkel is forditjak] volt a csata [valszeg ez azonos Mosonnal]

 

Magyar veszteseg – ismeretlen

Nemet veszteseg – 23ezer [a Gottschalk es Folkmar seregebol], Emico seregebol tobb ezer, nagy resze megsemmisult a seregnek

Forras; Banlaky, Horvath Mihaly

 

Kalman idejeben 100ezres magyar sereget emlit a Nesztor kronika es 40ezer magyar halottat 1099-ben a przemysli csataban. Pauler Gyula es Banlaky meg 8 vagy 80 ezres seregszamot is emlit de nem ad forrast.

Forras; Banlaky, Pauler Gyula

Nesztor kronika, 196-ik oldal, Samuel Hazzar Cross kiadasa – Massachusets

 

itt —> http://www.mgh-bibliothek.de/dokumente/a/a011458.pdf

 

 

31.

Nándorfehérvári csata 1456

 

Magyar sereg létszáma;

15ezer harcos Forrás ; Pálma,Teleki Józsefnél

Felfegyverzett civilek ; 500 Ranzanus, 60ezer Tagliocozzo-Waddingnál, 40ezer Aeneas Sylvius,Pessina

A felfegyverzett civilek többsége magyar ; Fara Miklós-Waddingnál

Az összes magyar sereg 30ezer ; Eschenloer 15-ik századi történész

Az egész sereg 3043 ; Unrest-Hahnnál

Cillei grófok évkönyve ; a török sereg ötvenszer nagyobb mint a magyar

 

Török sereg létszáma;

150ezer ;  Turóczi,Székely,Aeneas Sylvius,brassói egyház felirata Schwandtnernél,Eschenloer,a Cillei grófok évkönyve,Brankovics Engelnél,Cuspinianus,Révay Schwandtnernél,Ortelius,Drechsler,Capistranus

100 ezer ; Unrest-Hahnnál

120ezer ; Fara Miklós-Waddingnál

160-200ezer ; Tagliocozzo-Waddingnál

200ezer ; Olomucensis,Manlius-Hoffmannál

400ezer ; Boregh,Baksai,Ranzanus-Schwandtnernél

Forrás; Teleki József – A Hunyadiak kora, 2. kötet

 

Hunyadi János levele Dénes bibornokhoz a török hadról ; ‘Ily erőt, illy hatalmat az akkori idők még nem láttak’

Forrás ; Teleki – Hunyadiak kora 2. kötet

 

Magyar veszteség;

minimális ; Tagliacozzo-Waddingnál

15ezer ; Eschenloer

3043 ; Cillei grófok évkönyve

 

Török veszteség;

4ezer ; Aeneas Sylvius

5ezer ; Platina

13ezer ; Unrest – Hahnál

20ezer ; Bonfini

24ezer ; Nándorfehérvár alatt és ugyanennyi visszavonulás közben ; Brankovics

24ezer ; Capistranus és Fara-Waddingnál,Calixtus,Dlugoss,Cuspinianus,Hammer-Purgstall

40ezer ; Drechsler,Pessina,Nadányi

60ezer ; Cillei grófok évkönyve

80ezer ; Eschenloer

100ezer ; Chronicon terrae Misn.-Menckennél, Langius-Pistorinál

Forrás ;  Bánlaky

 

2ezer ; Manlius-Hoffmannál

5ezer ; Shedelius Manlius-Hoffmannál

20ezer ; Bonfini és Aeneas Sylvius

40ezer ; Bonfini és Aeneas Sylvius,Calixtus,Tritthem,Fugger

60ezer ; Petrus Opmerus,Genebrand

80ezer ; Bonfini mások szerint

Forrás ; Teleki József

 

Magyar sereg letszama; 40ezer

Torok sereg letszama; 160ezer

Vesztesegek;

18ezer kereszteny halott

150ezer torok halott

Forras; Hunyadi Janos levele / Thomas Gascoigne (1404-1458) es Fullar Erasmus-nal [15ik szazad] / Szazadok, 223-224-ik oldal,1896.es James E. Thorold Rogers – Loci e Libro veritatum 178-ik oldal,1881.

 

 

32.

Hunyadi seregenek letszamat 35ezerre teszi 1442-ben Marianus Barletius [1450-1512], a törökökét 80ezerre. [forras – Odorico Rinaldi – Annales ecclesiastici 1694.]

 

Szebeni csata 1442.

 

Magyar sereg létszáma ; nincs adat

Török sereg létszáma ;  80ezer Calvisius

Magyar veszteség ; 3ezer Bonfini,Pethő,Chronicon Fuchsio

Török veszteség ; 20ezer Bonfini,Pethő,Chronicon Fuchsio,15ezer Bartossek-Mainhardthoz érkezett tudositás,Pray

Forrás – Teleki József

 

Magyar veszteség ; 3ezer Szead-eddin — Thurynál

Forrás – Bánlaky

 

 

33.

Vaskapui csata 1442.

 

Magyar sereg létszáma ; 15ezer (V.Laszlo adomanylevele 1455 – Wagnernel,Kaprinainal es Katonanal)

Török sereg létszáma ; 80ezer Bonfini,Thúróczy,Pethő, Ulászló két adománylevele

70-90ezer ; Ivanics-Schwandtnernél

Magyar veszteség ; nincs adat

Török veszteség ; a sereg fele Bonfini, 30ezer Fugger,Nadányi, 80ezer Chronicon Fuchsio,Gaulter

Forrás – Teleki József

 

Magyar sereg létszáma ; 15ezer Bánlaky

 

 

34.

Brentai csata 899.

 

Magyar sereg létszáma; 10-15ezer

Olasz sereg létszáma; 30-45ezer (az elesettek alapján számolva), 15ezer János velencei történetíró (10-11.század)

‘az olasz sereg 3-szor akkora mint a magyar’ – Luitprand (10.század)

 

Magyar veszteség: ismeretlen

Olasz veszteség;  20-22ezer Annales Fuldenses (714-901) ; 20 ezer Hermannus Contractus (1013-1054)

 

Forrás: Szabó Károly, Pauler

 

 

35.

Győztes Rajna menti csata 955. [ bosszuhadjárat az augsburgi után ]

 

Magyar sereg letszama; 40ezer

German sereg letszama; ismeretlen [ az összsereg nagyobbik fele ]

Magyar veszteseg; ismeretlen

German veszteseg; 8ezer

 

Forrás; Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Budai kronika, Thuroczy kronika – Szabó Károlynál

 

 

36.

Pozsonyi csata 907.

 

Magyar sereg letszama; 20-210ezer

direkt adat nincsen, de a becslesekkel meghatarozhato kb;

 

Akkoriban [9-10 szazad] az arab forras szerint a Magyar fejedelem 20,000-es sereggel megy hadba

( Viszont ha tobb Fejedelem/Lófő van akkor ez nem az egesz ország serege )

 

900-904-re [a Fischa menti csata ahol Chussal kiraly meghal] 18ezer-nél tobb elesett magyarrol ir Valvasor [17ik szazad] es Megiserus [16ik szazad], Nicolaus Claudianus [15ik szazad] nyoman.

934-re a Valandari csataban 60ezer Hungart [Turkot] ir Al-Masudi (896-956) .

 

 

933-ban es 955-ben 50-100ezres Magyar seregrol irnak a kulfoldi forrasok;

 

955-re a Sangalleni evkonyvek/Annales Sangallenses [927-1059] 100ezres magyar sereget ir.

955-re Hepidanus [1010-1088] kronikaja 100ezres magyar sereget ir.

933-ra 36ezer magyar elesettrol ir Frodoard/Flodoard [894-966] es 3 reszre osztott magyar seregrol.

955-re a Kaiserchronik [12-ik szazad] 128ezres magyar seregrol ir.

933-ra az Annales Palidenses [12-ik szazad] 50ezres magyar sereget ir.

955-re a magyar kronikak 40ezres Magyar seregrol irnak, ami egy-harmada az osszesnek, az Augsburgot koveto bosszuhadjarat soran [ vagyis 120ezres Magyar sereg is lehetett 955-ben ]

872-re Kézai 210ezres magyar seregrol ir [ 7 sereg egyenkent 30 ezer ]

933-ra az Anonymus Erfordensis [13-ik szazad] 50ezres magyar seregrol ir ami Thuringiaba megy es Jecheburg-ot ostromolja

933-ra az Anonymi Saxonis [769-1229] 100ezres magyar seregrol ir, amibol 40ezer Jecheburch-ot ostromolja es 50ezer Saxoniaba ment pontosabban egy Elm nevezetű erdő mellé.

933-ra Theodoricus Engelhusius (1362-1434) az Chronicon Engelhusii-ban [a kezdetektol-1423-ig] 2 magyar seregrol ir, ami kozul az egyik 50ezres.

933-ra Person Gobelinus [14-15-ik szazad] 100ezres magyar seregrol ir ami Bajororszagba es Frankoniaba Thuringiaba ment, ami ket reszre oszlott 50-50 ezerre; egyik resze Jechelburg varat ostromolta a masik Szaxoniaba ment.

934-re Chronicon Mindense 780-1435 / Busso Watenstedius (-1460)-nal es Chronicon Mindense 780-1435 / Henricus Meibomius – Res Germanicae-ban, 1688., 558-ik oldal, 100ezres magyar seregrol ir, amibol 50ezer Thuringiaba ment es 50ezer Saxoniaba

930-ra Laurentius Surius/Hieronymus Emserus [15-ik szazad], a Vita S. Bennonis Misnensis-ben ( Meisen-i Szent Benno [11-ik szazad] elete ) 100ezer magyar elesettrol ir

933-ra a Compilatio chronologica auctoris anonymi [15-ik szazad] 50ezres magyar seregrol ir

933-ra a Notitia de bello 100ezres magyar seregrol ir.

 

1044-re az Henrik vs. Aba csatanal, Rudolfus Glaber [985-1047] 200ezres magyar seregrol ir.

26ezer elesett magyarrol irnak 1044-re;

Melchior Inchofer (1584-1648) Annales ecclesiastici regni Hungariae 210-ik oldal

Christian Matthiae (1584-1655) Theatrum historicum theoretico-practicum 566-ik oldal

Huldreich Mutius [Ulrich Hugwald] (1496-1571) De Germanorum prima origine, moribvs,… 215-ik oldal

 

 

898-ben a Marengo-i csataban 14ezer hungar vesz reszt [spoletoi Lambert es friuli Berengar kozti csata Italiaban]

Forras;

Franz Schott –  ItinerarI Italiae rerumq. Romanarum libri tres 1600., 34-ik old.

Stephanus Pighius – Hercules Prodicius seu principis juventutis vita et peregrinatio. 1609., 201-ik old. [az 1587-es kiadasban, 289-ik oldal]

 

 

 

German sereg; 12-100ezer

 

A nemet kronikakban 933 es 955-re, 12 es 26 ezres nemet seregekrol irnak

 

direkt adat erre a 907-esre sincs, de ha szamba vesszuk hogy az italiai Berengarnak lehetett 30ezres serege, es akkoriban a Germanok erosebbek voltak mint az italiaiak, akkor valoszinuleg minimum 50ezres sereguk volt itt 907-ben.

–  a leirások alapján össze volt csőditve egy csomó ‘gróf ‘, nép-féleség ellenünk akkor. [ Aventinus – Annales Boiorum ,1580, 372-373. old.]

– a felvonulo nemet sereg 3 oszlopban vonul [ Aventinus – Annales Boiorum, 373-ik oldal ]

– a hadjarat celzata is ‘ a Bajor regiobol [vagy kiralysagbol] kiirtani a Magyarokat ‘ [‘Ibi decretum omnium sententia Vgros Boiariae regno eliminandos esse’] ( Aventinus -Annales Boiorum,1580-as kiadas 372-ik oldal ) [ ez jelentheti azt is hogy a mai Bajororszagban Magyar-Hun nep lakott – Aventinus azt irja a ‘bajorok, boi-avarok, azaz Hunok’ , 1. oldal]

– 11 Bajor regiobol gyujtik a sereget;

Narisci-k Saxoniabol, Boethi-k [Boethiat Gorogorszagba teszik de valszeg Bohemok akarnak lenni], Chamabi-ok [?], Vindelici-k [mai del-nyugat Nemetorszagban egy regio volt es reszben bajor-regio is], Norici-k [mai Ausztria Tyrol-t,Styria egy reszet, Karintiat kiveve es Szlovenia egyresze], Vennoni-k [a mai Tyrol Ausztria], Athesini-k [Athesina akkoriban egy nemet regio a mai Tyrol kozeleben], Stiri-k [Styria mai Ausztria egy resze], Venedi-k [a francia Gallia egy resze vagy a mai lengyel terulet egy resze a Visztula mellett], Charini-k es Carni-k [a Gotini-k mellett eltek, a mai Csehorszag egy resze (Szudetia)]

http://books.google.ro/books?id=SnBSAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Annales+Boiorum&hl=hu&sa=X&ei=V1mrUq2xK6fhywOilYCgCA&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false

372-372-ik oldal

https://books.google.ro/books?id=ZO4bFyJ51kcC&pg=PA480&dq=Vgros+Boiariae+regno&hl=hu&sa=X&ei=BKW0VPGrNsjyPKi7gNAE&ved=0CEEQ6AEwBA#v=onepage&q=Vgros%20Boiariae%20regno&f=false

ebben a kiadasban 480-ik oldal

– odaveszett 19 grof  [19 dinasztia hagyta a Fogát a csatamezőn] 373.oldal. Aventinusnal

Ezen kivul emlit egy  ‘Luitpold Ludovik legatusat’-t es ’15 dinasztia’-at is es utanna felsorol meg egy Luitpoldot [Luitpoldus] es 18 nevet , s ezert van amikor 35-ot mondanak] / Aventinus 373-ik oldal.

– az elesett ‘grofokon’ kivul meg az elejen felsorol 9 nevet a ‘Ludovic/Lajos’ german ‘kirallyal’ egyutt, akik nincsenek az elesettek kozt; vagyis olyan sereg volt amit legalabb 28 góré királyostól vezetett, vagyis nem lehetett kicsi. [maximum akkor lehetett 44 góré is]

 

Magyar veszteseg; a leirasok alapjan nem lehetett nagy de valszeg keves sem

German veszteseg ; a leirasok alapjan nagy

 

 

Forrasok;

Szabo Karoly – A Magyar vezerek kora

—> http://books.google.ro/books?id=a6o_AAAAYAAJ&pg=PA149&dq=annales+boiorum+XXI&hl=hu&sa=X&ei=dWKrUtOYGaSNyQO4uoCoAg&ved=0CDIQ6AEwAA#v=onepage&q=annales%20boiorum%20XXI&f=false

Aventinus – Annalivm Boiorvm libri VII, 1580 , 372-375 oldal.

—> http://books.google.ro/books?id=SnBSAAAAcAAJ&printsec=frontcover&dq=Annales+Boiorum&hl=hu&sa=X&ei=V1mrUq2xK6fhywOilYCgCA&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false

 

A Pozsonyi csata 907 leirása;

Korponay János-Tajekozas a Hadtudomanyban , Magyar Akadémiai értesítő,527-528 oldal,1857.

http://www.mediafire.com/download/99tep2pek7qf5sc/907–528+907.0001.pdf

http://books.google.ro/books?id=nEkxAQAAMAAJ&pg=PA527&dq=continuator+reginonis+magyarok&hl=hu&sa=X&ei=7Km6Us3aHaG47Aa4wIGoCg&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=continuator%20reginonis%20magyarok&f=false

Banlakynal;

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0002/69.html

Szabo Karoly;

http://books.google.ro/books?id=a6o_AAAAYAAJ&pg=PA149&dq=pozsony+907-%C3%A9n+aventinus&hl=hu&sa=X&ei=NcO6UtHpCe7T7Aazk4B4&ved=0CDAQ6AEwAA#v=onepage&q=pozsony%20907-%C3%A9n%20aventinus&f=false

149-151.oldal

Pauler Gyula;

https://archive.org/stream/amagyarnemzettr02paulgoog#page/n61/mode/2up

45-46.oldal

Szalay Laszlo;

http://books.google.ro/books?id=ODA-AAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

22.oldal

Horvath Mihaly;

http://books.google.ro/books?id=-gUVAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

65-67.oldal

http://mek.oszk.hu/08200/08234/pdf/mo_tort1.pdf

81-83.oldal

http://books.google.ro/books?id=vi0-AAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

81-84.oldal

 

 

 

 

Az Augsburgi 910-es csatáról, itt;

 

Paulernel; 53-54-ik oldal

 https://archive.org/stream/amagyarnemzettr01paulgoog#page/n68/mode/2up

Szabo Karolynal; 157-159-ik oldal

http://books.google.ro/books?id=xC5AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

Banlakynal itt;

http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0002/73.html

 

 

 

37.

Anchialos-i és Walandar-i csata 934. (Besenyők-Hungárok vs Bizánciak)

 

 

Itt a 934-es Walandari csatarol ( A Turkok elverik a bizancokot) ;

 

17-ik oldal

http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-41180/Pecheneg-Hungarian%20reconciliation.pdf

4-5-ik old.

 

Al-Masudi (896-956) az Aranymezők irásában irja le a Valandari csatát 934-ben a Romanus I Lecapenus ellen ;

[Maszudi evszamait nezve ez a 934-es Valandar-i csata lehet ugyanaz mint a 943-as hungar akcio a bizanciak ellen]

Szkita sereg ; 60ezer Turkot [Hungart] ir a 60-ik oldalon es 4 turk királyt [ besenyő,turk, alán,kazár] habar lehet az osszes a 60ezer [azt is irja hogy a Turkok ki tudnak allitani legkevesebb 100ezres sereget is es ezeket a nepeket a Kaukazusban mind Turknak nevezi]

Bizanci [gorog,romai/rum-i] sereg ; 62ezer [12ezer es 50ezer]

Szkita veszteseg; nem irja Masudi

Bizanci veszteseg; 60ezer [a francia forditasban], 6ezer [az angolban]

 

itt Masudi francia kiadasa, 2-ik kotet 59-64-ik oldal

itt —> http://archive.org/stream/lesprairiesdor02masuuoft#page/60/mode/1up

60-ik oldal

az angol kiadas

itt —> https://books.google.ro/books?id=C8NVAAAAcAAJ&pg=PA447&dq=masudi+turks+932&hl=hu&sa=X&ei=J9yeVOOAKdDOaJnxgEg&ved=0CCAQ6AEwAA#v=onepage&q=masudi%20turks%20932&f=false

446-452 old.

itt is emlitik;

—> http://historum.com/medieval-byzantine-history/69483-history-byzantium-podcast.html

”Romanus, qui règne aujourd’hui, en 332, sur les Grecs, instruit de ce qui se passait, envoya au secours de ses sujets douze mille cavaliers convertis au christianisme, armés de lances à la mode arabe, auxquels il adjoignit cinquante mille hommes du pays de Roum…………….
………….Romanus, who reigns today, in 332, the Greeks, informed of what was happening, sent to the aid of his subjects converted at twelve thousand horsemen Christianity, with spears in the Arab fashion, which he joined with fifty thousand men of the country of Roum…………..”

itt is —> https://archive.org/stream/asiaticpapers00modigoog#page/n328/mode/1up

314-315-ik oldal

 

 

 

38.

I. Laszlo kiraly egy 20ezres lovassereget ajánl fel hogy kuld Italiaba

 

39.

Zsigmond kiraly 1431-ben egy 5ezres magyar sereget kuld a Milanoiaknak Velence ellen

Forras; Banlaky, Chronicon Spitimbergense

 

40.

II.Andras kiraly serege az osztrak hadjaraton 1235-ben – 200ezer , az osztak sereg 30ezer

Forras;

Anonymi Coenobitae Zwetlicensis Chronicon (944-1386) / Hieronymus Pez – Scriptores rerum austriacarum, Tomus I., 978-ik oldal, 1721.

Anonymi Leobiensis Chronicon (935-1347) / Hieronymus Pez – Scriptores rerum austriacarum, Tomus I., 812-ik old., 1721.

Chronicon continuatio Sancrucensis secunda  /  Hieronymus Pez – Monumenta Germaniae Historica, Tomus IX, 1861, 638-ik old.

 

41.

Karoly kiraly egy 28ezres magyar-kun sereggel megy a cseh hadjaratra 1304-ben

Forras; Banlaky,Horvath Mihaly

 

A Chronicon Salisburgense (3-1398) szerint is ‘sok magyar es 20ezer pogany’ volt a Karoly seregeben 1304-ben.

Forras; Hieronymus Pez – Scriptores rerum austriacarum,Tomus I., 556-ik old., 1721.

A Chronicon Calustro-Neoburgense 50ezres magyar-kun sereget ir hogy volt kuldve Vencel ellen

Forras; Hieronymus Pez – Scriptores rerum Austriacarum veteres ac genuini…Tomus I., 476-ik oldal, 1721.

 

 

42.

1491-ben Szapolyai István egy 18ezres magyar sereget allit fel amivel megveri a lengyel Albert Janos kiralyt.

Forras;

Banlaky Jozsef

Szymon Starowolski [1588-1656] – Simonis Starovolsci Tractatus tres: I. Polonia. – II. Sarmatiae bellatores…, 88-ik oldal, 1733.

 

 

43.

Szapolyai János 1513-ban egy 19ezres sereggel megy a torokok ellen Bulgariaba , Zezin [Zrin] vara mellol indulva.

Forras;

Pray Gyorgy – Annales Regum Hungariae: Ab Anno Christi CMXCVII Ad Annum MDLXIV , 1767., 344-ik oldal [Andreas Praepositus Chasmensis [16-ik szazad eleje] nyoman]

Katona Istvan – Historia critica regum Hungariae , 11-ik kotet, 702-ik oldal [Andreas Praepositus Chasmensis [16-ik szazad eleje] 1513 augusztus 23. ]

Balthasar Adam Kercselich – Historiarum cathedralis ecclesiae Zagrabiensis partis primae, 210-211. oldal., 1.kotet, 1780. [ugyancsak Andreas Chasmensis nyoman]

 

44.

Szapolyai János 1522-ben [kétszer is] egy 30ezres magyar sereggel megy Valachiaba a török ellen, ahol legyozi egy egynapos csataban Mohamed beget es Radul-t helyezi vissza a torokparti vajda helyett.

Forras; Banlakynal [Kupelwieser,stb], Szilagyi Sandor – Erdelyorszag tortenete , 1. kotet, 184-185-ik oldal.

Mas adat szerint;

Szapolyai serege ; 10ezer + valachiai Radu serege (nincs adat)

Mohamed beg serege; nincs adat

Forras itt —>

https://www.academia.edu/4351172/C._T%C3%B3th_Norbert_Szapolyai_J%C3%A1nos_erd%C3%A9lyi_vajda_1522._%C3%A9vi_havasalf%C3%B6ldi_hadj%C3%A1ratai._Havasalf%C3%B6ld_korl%C3%A1tozott_f%C3%BCggetlens%C3%A9g%C3%A9nek_biztos%C3%ADt%C3%A1sa._Transylvanian_prince_J%C3%A1nos_Szapolyai_s_campaigns_to_Wallachia_in_1522._Securing_limited_independence_to_Wallachia_HK_125._2012_4_987_1014

 

45.

Drágfy Bertalan 1497-ben egy 12ezres sereggel megy Moldovaba. Cosmin erdei csata / lengyelul Koźmini csata / romanu batalia de la Codrii Cosminului 1497.

Lengyel sereg; 60-90ezer

Moldvai sereg; 12ezer magyar, 2ezer török [mas adat szerint 2ezer szekely (Banlaky-nal irja)] es 10ezer valachia-i, 18ezer moldvai

Lengyel veszteseg; 4-5ezer

Mol-Mag-Vlach veszteseg; ismeretlen

Forras a Dragfy 12ezres seregere; Közlöny 48-52. kötet, 38-ik oldal, 1934. es mas 20-ik szazadi roman konyvekben is olvashato.

 

 

46.

Hadjárat Maximilian ellen Szapolyai István, Corvin János és Kinizsi Pál vezetésével 1491-ben a Dunantul visszafoglalasara; Székesfehérvári,Vásonkői,Sárvári,Veszprémi,Ozorai,Szombathelyi,Zágrábi csaták

 

Magyar sereg; 40ezer

Nemet sereg; 20ezer

Forras; Banlaky [Maximilian naploja]

 

 

47.

Atilla seregenek letszama 451-ben;

 

500ezer – Priscus/Jordanes

700ezer – Historia Miscella [ Landolfus Sagax 10-11.-ik szazad ]

330ezer – Kezai

 

Atilla seregenek letszama az Italiai hadjaraton [451 vagy 452]

500ezer – Chronicon Venetum quod vulgo dicunt Altinatae [10-13-ik szazadi kronika ; 1210-ig irja az esemenyeket]]

https://archive.org/stream/archiviostoricoi05fireuoft#page/n112/mode/1up

103-ik oldal.

 

 

48.

Ruga (Réva,Rhoilus,Rhua) király vezetésével 60ezres hun sereg megy a Trákiai hadjáratra 425-ben

Forras; Cassiodorus, Anon.Epit.Hist.Byz.

 

 

49.

Tárnokvölgyi és Cezunmaur-i csata 375.

 

Hun sereg ; 200-300ezer ( az elesettek alapjan szamolva )

Romai sereg ; 250-350ezer ( az elesettek alapjan szamolva )

 

Hun veszteseg ; 165ezer

Romai veszteseg ; 210ezer + Cezunmaur-nal

 

Forrás ; Kézai

 

 

50.

Győztes szkíta csata, a szkiták es perzsák közt , Tomyris királynő vs. Cyrus perzsa király 531 B.C.

 

Szkita sereg ; 500ezer Ctesias

Perzsa sereg ; 200ezer Justinus, 330ezer Anonymus-Gesta Hungarorum

 

Szkita veszteseg ; ismeretlen

Perzsa veszteseg ; 200ezer Justinus,Herodotus,Valerius Maximus, 330ezer Anonymus

Tomyris vs Cyrys

 

51.

Győztes szkíta csata , a szkiták es perzsák közt , Idantyrsos szkita király vs. Darius perzsa 513 B.C.

 

Szkita sereg ;  kb 300-400ezer [ saccolas – akkoribol van az amikor Ariantas szkita kiraly megszamolja a szkita harcosokat,osszegyujtve a nyilhegyeket – kulonbozo becslesek szerint kb 400ezer vagy 900ezer szkita harcos lehetett Szkitiaba ]

Perzsa sereg ; 700ezer Herodotus, Justinus, Orosius, 800ezer Ctesias

 

Szkita veszteseg ; ismeretlen

Perzsa veszteseg ; 80ezer Orosius, Ctesias, Anonymus [Gesta Hungarorum]

 

52.

Győztes szkita csata a makedonok ellen a Pontus-nal 331 B.C.

 

Szkita sereg; ismeretlen

Makedon sereg ; 30ezer

A Szkitak eltörlik Zopyrion egesz makedon sereget

Forras; Justinus, Orosius

 

53.

Gyoztes szkita csata a makedonok ellen Baktriaban 329 b.c. [Gabai-i csata)

Szkita sereg; 3,600

Makedon sereg; kb. 2,5-4ezer [60 lovas,800 zsoldos,1,500 zsoldos gyalogos ; Forras; Arrian]

Szkita veszteseg ; 700

Makedon veszteseg; az egesz seregbol csak 40 lovas es 300 gyalogos maradt meg. Forras; Aristobul

Curtius szerint 300 lovas es 2000 gyalogos esett el

 

54.

A Szkitak legyozik Sesostris egyiptomi faraot Colchis-nal – kb i.e. 19-ik szazad [Sesostris-t Senusret faraoval azonositjak]

 

Szkita sereg; ismeretlen

Egyiptomi sereg; ismeretlen – akkoriban 250ezres es 700ezres egyiptomi seregegrol irnak

 

Forras; Josephus,Plinius,Justinus

 

55.

A Basztarnák szkiták legyőzik Gaius Antonius római seregét Histriánál [a romaiak meg a hadijelvenyeiket is elveszitik] 61. B.C.

A Dak szkitak legyozik Domitian romai sereget Duras dak kiraly vezetesevel 86 b.c.-ben

Ugyanabban az evben [86 b.c.] a Dakok legyozik Cornelius Fuscus sereget is.

A kovetkezo evben [85 b.c.] a Dakok meginnt legyozik Fuscus sereget ; Tapéi csata

 

 

56.

Myrine (Myrina) szkíta királynő 33,000 harcossal elfoglalja Atlantiat,Gorgont,Phrygiat,Syriat,Pergamont,Lesbost es Lybiat.

Ezutan varosokat alapitott a sajat es tobbi amazon neve utan; Cymê, Pitana, Prienê, Myrine,Mitylenê, stb.

Forras; Diodorus Siculus

 

 

57.

Gyoztes szkita csata Thatis folyo menten 309 b.c.

Szkitak; 30,000

Bosporusziak,thateanok [siraci-k]; 42,000

Forras ; Diodorus Siculus

 

58.

578-582 Győztes Avar hadjarat Bizanc ellen 60,000-es sereggel.

– Sirmium, Singidunum elfoglalasa, Trakiai hadjarat

 

59.

626. Avar hadjarat Bizanc ellen

Az Avar sereg nagysaga;

30,000 – Chronicon Paschale

80,000 – George of Pisidia

‘myriads’ – több tizezer – Theodore Synkellos

 

60.

A Besenyők 1087-ben egy 80ezres besenyo (kangár/cangar/cancar) – kun – hungar sereggel mennek a bizanciak ellen Tzelgu vezetesevel. [forras- Anna Komnene]

1091-ben a Levunioni [Lebunioni] csataban 600ezres besenyo sereg van. [Edessai Mate kronikaja]

1046-ban [vagy 1049-ben] Tyrach (Turak) vezetesevel egy 800ezres besenyo sereg (11 törzsből) megy a bizanciak ellen. [Johannes Skylitzes]

1064-65-ben egy 600ezres Úz sereg megy e bizanciak ellen [Michael Attaleiates]

[ az Uzok a Besenyok kozt a legnemesebbek -> Cedrenus es Skylitzes nyoman ]

 

 

61.

Ziligdes (Zilgibis,Zilgbi,Zeliorbes,Peliorbes) hun kiraly egy 20ezres hun sereggel megy a bizanciak ellen 516-521 a.d. korul.

Forras; Malalas

 

62.

Boarex (Boariz,Boa) hun-szabir kiralynő egy 100ezres hun-szabir sereget allitt fel 528.-ban.

Forras; Theophanes

 

63.

A Pannonok 100ezres sereget tudtak kiallitani

Forras; Appianus – Romanarum Historiarum De Bellis Civilibus [de Bellis Illyricis], 765-ik oldal [1025-ik oldal], 1670.

A Dakok 200ezres sereget tudtak kiallitani  vagy legalabb 40ezret

Forras; Strabo

 

64. Mas szkita nepek seregei;

Aorsi-k; 200ezer

Forras; Strabo

Siraci/Siraceni-k; 20ezer

F; Strabo

Alan es Vandal ; 80ezer

Gotok; 150-400ezer

Forras; Eunapius,Procopius,Orosius,Marcellinus

Burgundok; 80ezer

F; Orosius

 

 

 

 

65. Párthusok

 

 

Meg nehany mas adat;

 

a] Karoly Robert legyozi a tatarokat 1326-ban [ vagy 1324-1325-ben ]

 

Dusburg Peter a teuton lovagrend aldozoja es kronikasa (-1326), a Chronicon Terrae Prussiae-ban azt irta hogy Karoly Robert 1326-ban legyozte a tatar sereget ami Magyarorszagot pusztitotta, ahol elesett 30ezer tatar.

Nikolaus von Jeroschin [Jeroschini Miklos] (1290-1342) a Poroszorszag kronikaja rimes kronikajaban is irja hogy a magyar kiraly levagott 30ezer tatart 1326-ban

Forras; Petri de Dusburg – Cronica Terre Prussie/Theodor Hirsch – Scriptores rerum Prussiae I. 213.oldal, 1861; Nikolaus von Jeroschin – Kronike von Pruzinlant /Theodor Hirsch – Scriptores rerum Prussiae I. 598.oldal, 1861 / — forras; Por Antal – Szazadok folyoirat 1903, 318-ik oldal.

 

b]

1302-ben Albert nemet kiraly 50ezres magyar sereggel, 3ezer Sueuia-i es Rheno-i-val es masokkal megy Vencel bohém kiraly ellen.

Forras; Albertus Argentinus 112.old, Dubravius lib. XVIII 488. old. / Burcard Gotthelf Struvius – Corpus historiae germanicae 1.kotet, 640.old.

 

c]

IV.Bela 1261-ben [vagy 1259-1260-ban] legyőz egy  tatár sereget ahol elesik 52 ezer tatár.

Forras;

Matthew Paris (1200-1259) a Flores Historiarum-ban [ Henry Richards Luard – Flores Historiarum (1890), 2-ik kotet, 465-ik oldal]

Raynaldus – Annales Ecclesiastici / Katona Istvan – Historia pragmatica Hungariae concinnata, 829-ik oldal, 1. resz, 1782.

Raynaldus – Annales Ecclesiastici / Sigismund Calles – Annales Austriae, 2. kotet, 420-ik oldal, 1750.

Giovan Domenico Mansi – Sacrorum conciliorum nova et amplissima collectio 1779, 23-ik kotet, 1073-ik oldal

François Pagi – Breviarium historico-chronologico-criticum, illustriora pontificum 1729, 2-ik kotet, 200-ik oldal

 

d]

II. András király is részt vesz Damietta város ostromában 1219-ben

 

Források;

Annales de Dunstaplia (A.D. 1-1297) / Henry Richards Luard – Annales monastici, 3. kotet, 55-ik oldal, 1866.

Hevenesi Gabor – Scintillae Ignatianae , 323-ik oldal, 1714.

 

Magyar sereg+masok ; 32ezer [Jonathan Howard – A History of One of the Most Epic Military Campaigns of All Time 2011.] , 35ezer [ wikipedia – Damietta ostroma – angolul ], 20ezer [ Pauler Gyula – A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, 2. kotet, 83-ik oldal, 1899. ]

Muszlim védők; 70ezer [ Hevenesi Gabor – Scintillae Ignatianae , 323-ik oldal, 1714. ] , [ wikipedia – Damietta ostroma – angolul ], 85ezer harcos es 35ezer civil [Jacobus de Vitriaco 1165-1240]

Budai Ferenc Polgari lexikonjaban is irja hogy Damiettat bevette;

http://books.google.ro/books?id=rZLRAAAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

17-ik oldal

 

A Templomos Lovagok nagymestere Guillaume de Chartres [Willemus de Carnoto] András seregéről azt mondta hogy élelmezéssel jól el volt látva és a legjobb lovakat hozta és kérte a pápát hogy ezentúl minden keresztes sereget igy szereljenek fel ezután.

Jakab akkon-i püspök azt irta a pápának hogy ez a sereg páratlan volt , akár a felfegyverzés, akár a lovak minősége , akár a harcosok tekintetében.

Forrás; Pesty Frigyes – Templomosok Magyarországon 1861.

 

 

Andras serege [amiben ott voltak a 3 Lovagrend nagymesterei , a ciprusi kiraly es a jeruzsalemi kiraly] megfutamitotta Coradine damaszkuszi szultan sereget Acre-nal [Akkon]

Forras;

https://books.google.ro/books?id=K8INAAAAQAAJ&pg=PA262&dq=templars+hungarians&hl=hu&sa=X&ei=zOs8VbCjOsTwUM7JgYAF&ved=0CD0Q6AEwAzhG#v=onepage&q=templars%20hungarians&f=false

262-ik oldal

a 261-ik oldalon Andras beszede az Ispotalyos Rendrol [Rainaldus nyoman]

https://books.google.ro/books?id=qQkOAAAAYAAJ&pg=PA299&lpg=PA299&dq=coradine+sultan+of+damascus&source=bl&ots=-iSKYMQ_9k&sig=MJQIH-U-NxAPoM6FGKKmUE_HynY&hl=hu&sa=X&ei=bvQ8VdnNL4OAU_2vgbgP&ved=0CCUQ6AEwAQ#v=onepage&q=coradine%20sultan%20of%20damascus&f=false

299 old.

 

Andras serege megveri Al-Adil szultan sereget 1217 november 10-ik Bethsaida-nal

Forras;

https://books.google.ro/books?id=YWEUg5pMqJYC&pg=PT22&dq=Bethsaida+al+adil&hl=hu&sa=X&ei=R_tBVdqhFoTzUvDHgfgC&ved=0CC0Q6AEwAg#v=onepage&q=Bethsaida%20al%20adil&f=false

 

 

e]

Vászlói [Vaslui-i] csata 1475

 

Magyar-Litván-Moldvai-Lengyel sereg ; 93 ezer (16-26ezer magyar es 5ezer szekely, 30-47 ezer moldovai [tobbsege felfegyverzett moldvai paraszt], 10ezer litván es 5ezer lengyel )

Török sereg ; 120-140ezer

 

Mag-Lit-Mol-Len veszteség ; ismeretlen

Török veszteség ; 100ezer Jacob Unrest, Mölki kolostor évkönyve, 20ezer Eschenloer

 

Forras; Dlugoss, a 16ezer magyart Marino Sanuto-nal irja/Cesare Baronio-nal,Pray-nal,Teleki Jozsef-nel,Banlaky-nal [Sanuto-nal a moldvai sereg nagysaga 42ezer], Litvan Kronika;  a roman wiki-n irja a 10ezer litvant, csak atmagyarazzak hogy a ’10ezer litvan az az osszes segitsegre ertendo’ – a Litvan kronika 5ezer lengyelt is emlit es a moldvaiak szamat 47ezerre teszi [Dlugoss irja 40ezernek a moldvai sereget es hogy tobbsege felfegyverzett paraszt; ; Martin Kromer es Michovius 16-ik szazadi kronikasok meg azt irjak hogy ”a moldvai sereg egyes forrasok szerint csak 30,000 volt, mas forrasok szerint 40,000”], Kemalpasazade [1468-1536] 26ezer magyart ir [egy roman oldalon irjak]

Jakob Unrest [15ik szazad] a torok sereg letszamat 140ezerre teszi./Teleki-nel

Dlugoss,Cromer,Sanuto 120ezerre teszi a torok sereg nagysagat/ Teleki-nel

 

1476-ban újból mennek magyarok Báthory István vajda és Fants Mihály székely vezér vezetésével Moldovába a török ellen, ahol győznek.

 

f]

Zsigmond király egy 60ezres sereggel megy a török ellen Gallipoli-ig 1406-ban.

Forras; Lorenzo Bonincontri [1410-1491] az Annales-ban ; Muratori – Rerum Italicarum scriptores, Tomus Vigesimusprimus  1732, 95-ik oldal.

 

 

lanchid-kapuzatok-tetejen-lathato-kossuth-cimer-az-oroszlanfejjel 545px-Armoiries_Sigismond_de_Luxembourg.svgI. András király

 

matyas idejee

II.Géza király

II.Géza király

budapest-millenniumi-emlekmu_07a-nagylajos-szobra

 

 

 

 

 

 A Magyarok harci vértezetéről a 10- ik században

 

 

Fulcuin (10-ik szazad) és Luitprand (10-ik szazad) magyar fémpáncélokról és fémsisakokról beszél a 954-es és a 933-as hadjáratnál;

forras;

Fulcuin a Lobes-i apatok torteneteben – Kerekgyarto Arpad-nal;

—> http://books.google.com.au/books?id=4jkzAQAAMAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false

”Mint a föld rejtekeiből merültek föl páncéljaik és sisakjaik ezrei”

298-ik es 309-310-ik oldal.

Katona Istvannal;

—> http://books.google.ro/books?id=VOQBAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

430-ik oldal

Fulcuin kronikaja;

—> https://books.google.ro/books?id=mXdPAAAAYAAJ&pg=PA259&lpg=PA259&dq=terrae+finibus+emergebant+loricarum+et+galearum+millia&source=bl&ots=qRG_93lyc_&sig=uqiAt2WpoLPxCMEAsnSNi_bB_cw&hl=hu&sa=X&ei=uHBpVZ27NsjxUraIgegK&ved=0CC4Q6AEwAg#v=onepage&q=terrae%20finibus%20emergebant%20loricarum%20et%20galearum%20millia&f=false

259-ik oldal

 

Luitprand az Antapodosis-ban;

—> http://books.google.ro/books?id=Qe8oAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

52-ik oldal

A ‘falere,faleris’ [phalerae] az ló vagy lovas fém-mellvért dísz [ az angol konyvekben igy forditjak ]

 

 

A Hungároknak is Lófarkas zászló volt (a ‘kigyoalaku’, valszeg mint a Farkas/Sarkanyfejes tobbi szkita zaszlok [szarmata,dak,parthus] )

forras;

Widukindnál (10-ik szazad) – Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása;

—> http://books.google.ro/books?id=EC8-AAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

151-ik oldal

 

955-ben (vagy 949) a magyar kiralyoktol [Bulcsu,Lehel/Leel es Sur/Assur] arany csüngődiszeket, arany nyakláncokat, egy ezüstkeresztes pajzsot szednek el es más ezüst tárgyakat.

 

Vagyis fémpajzsuk is volt mert valami fa vagy gyékénypajzsra nehezen hihető hogy ezüstkeresztet tettek.

 

forras; Chronicon Ebersbergense (945-1050)

Sebestyen – A magyar honfoglalas mondai;

—> https://archive.org/stream/amagyarhonfogla01sebegoog#page/n169/mode/2up

147-147-ik oldal

itt az Ebersbergense kronika latinul;

—> http://books.google.ro/books?id=RKpDAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

7-ik oldal [az ‘ f ‘ betunel]

itt is Vitus Arnpeckius-nal (1435-1495)

—> http://books.google.de/books?id=X0xQAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=de#v=onepage&q&f=false

345-ik oldal

 

A magyarok fémvértezetéről ír Leo csaszar (10ik szazad) is Taktiká-ban;

forras;

Kerekgyarto Arpadnal;

—> http://books.google.com.au/books?id=4jkzAQAAMAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false

310-ik oldal

– ezt az adatot ugy magyarazzak nehany ‘tortenesz’ hogy ‘csak az elokeloknek volt fempancel’; holott ha azt irja hogy ”nemcsak maguk oltenek fegyvert hanem az elokelok lovai is fempancellal boritottak” ,akkor az csak annyit jelent hogy nemcsak a sereg hanem az  elokelok is femvertezettek.

 

 

A Hungároknak voltak zászlóik is

forras; Widukind (925-973)

Kerekgyarto Arpad – Magyarország mívelődésénék története

—> http://books.google.ro/books?id=4jkzAQAAMAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

318-ik oldal

 

 

Hungár vagy Hun fémpajzs talalhato Augsburgban ahol meg a 19ik szazadban magyar vagy hun pajzsnak neveztek, csak Szabo Karoly aki emliti mar felredumal hogy ‘csak 200 eves’, de egy angol konyvben azt irja hogy Hun pajzs ez, persze az is felredumal hogy ‘nem az’; s van valami forras ami emliti is ezt a takacsok altal szerzett magyar pajzsot Augsburgnal.

itt irja;

http://books.google.ro/books?id=xC5AAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false

270-ik oldal Szabo Karolynal

az amit Szabo emlit az valami olyan pajzs amit az augsburgi csatanal szereztek a magyaroktol es azt a pajzsot hasznaltak a takacsok a cimerukkent

ezt irja itt is;

http://books.google.ro/books?id=yroRAAAAYAAJ&pg=PA334&dq=hungarian+shield+augsburg&hl=hu&sa=X&ei=PU69U8m0HKi_ygOr-oDgAw&redir_esc=y#v=onepage&q=hungarian%20shield%20augsburg&f=false

334ik oldal

itt is irja;

https://archive.org/stream/germanyherpeople00giff#page/76/mode/2up

77ik oldal

a muzeumban orzott pajzsrol itt is;

http://books.google.ro/books?id=rHU5AQAAMAAJ&pg=PA358&dq=hungarian+shield+augsburg&hl=hu&sa=X&ei=BEu9U_iXDob_ygPKv4JI&redir_esc=y#v=onepage&q=hungarian%20shield%20augsburg&f=false

358-ik oldal.

 

Al Masudi arab iro leirasaban is van utalas a nehezebb vertezetre [valszeg femvertezet] mert kozelharcrol is ir a 934-es magyar-besenyo gyoztes csatarol a bizanciak ellen;

itt —> http://www.erepublik.com/hu/article/-rh-magyar-p-aacute-nc-eacute-losok-1100-eacute-vvel-ezel-tt-hellip–2404540/1/20

A csatákat általában már a lovasíjászok eldöntötték, ám sokszor a közelharc sem maradhatott el. A Konstantinápoly ellen indított 934-es magyar-besenyő hadjáratról részletes leírás maradt fenn. A hatalmas ütközetet Maszudi arab tudós és utazó jegyezte fel. Leírásában részletezi a nagy taktikai ügyességgel felépített nomád támadást, amelyben a szárnyak keresztezve támadták a bizánci hadat, majd precízen kivitelezett forgó mozgásba kezdtek, mint a malomkerék. Azonban a kétnapos ütközet közelharccal zárul le ”…a türkök (magyarok) a nyílzápor után rendezett sorokban végrehajtott támadásukkal megszerezték a győzelmet. Az ő soraik ugyanis rendezett állapotban maradtak és nem bomlottak fel. A lovas osztagok jobbról és balról száguldoztak, és előkerültek a kardok is….” A leírásból következik, hogy egy lovasroham nehezen elképzelhető a támadók valamiféle páncélozottsága nélkül. Ráadásul a bizánci sereg minden esetben komoly páncélzatot használt.”

 

Itt is irja hogy a besenyok volak a konnyulovas ijjaszok es a magyarok a fosereg;

—> https://www.scribd.com/doc/98202123/Pechenegs-cumans-iasians-Steppe-peoples-in-Medieval-Hungary-A-Paloczi-Horvath

17-ik old.

https://html2-f.scribdassets.com/9xlvpbpxc1ogivh/images/8-f1bf9ba954.jpg

itt a 17-ik oldalon irja hogy Masudi a seregek szamat is megadja de ez ‘tulzas’ a ‘tortenesz’ szerint [a szokasos szoveg az utobbi 150 evbol] – es persze nem is idezi hogy mennyit irt Masudi…

 

Copy of 6045670143_5edb1336c4_b

jan 11

Báthory Zsigmond győzelme 1595-ben Havasalföldön. < A SárkányFogak utolsó harapása >

Báthory Zsigmond Havasalföldi törökellenes hadjárata 1595.

 

Targoviste-i, Bukaresti, Giurgiu-i (Gyurgyevói,Gyergyói,Girgyói,Jerkői.Jerkói,Jerikói) győztes csaták.

 

Zsigmond haddal indult a török ellen, Mihály vajda megsegítésére aki augusztus 23-án a Calugareni csatában feltartóztatta a törököt [ taktikai győzelem ]. Ebben a csatában részt vett Király Albert erdélyi hadvezér is 2000 székellyel. Ezután a csata után visszavonult a hegyek alá hogy megvárja Zsigmondot.

Zsigmond augusztus 27-én a Feketehalmi táborba rendelte a székelyeket akik Mindszenty Benedek,Kornis Farkas és Bogáthy Boldizsár vezetésével 24000 embert hoztak.
Zsigmond maga,Bocskay István,Kornis Gábor ,Csáky István Gyulafehérvárról indult Feketehalomra a nemesi hadakkal ami 15000 főt számlált. Hozzájuk csatlakozott meg a habsburg által küldött 1600 német is, 1600 porosz es 500 kozak.
Ezután megindultak a Törcsvári szoros felé miközben csatlakozott hozzuk meg 4000 szász,majd miután átkeltek, Razvan moldovai vajda 3100 emberrel és Mihály vajda és Király Albert 8000 emberrel.

Így a sereg 60000 főre szaporodott.

Jacques Auguste de Thou (1553-1617) a Historiarum sui temporis ab anno 1543 usum ad anno 1607 [1620] – ban is, a szekelyek szamat ebben a hadban 20ezerre [40ezret ir hogy igertek] teszi es Zsigmond osszes sereget 70ezerre

A török sereg létszáma kb.85-90 ezer fő volt. ( Calugareni-nel mar 10-15ezer elesett belőle és mivel ennél a hadjáratnál 100000 török volt )

Október 5-én nekifognak Targovistet ostromolni amit 3 nap alatt elfoglalnak,majd ezután Bukarest és a Duna között verik meg a törököket.

Ezután Giurgiu ostromához fognak amit szintén 3 nap alatt elfoglalnak és kiűzik a törököket Havasalföldről.

 

Torok sereg; 100ezer [Istvanffy Miklos 1538-1615]

Magyar sereg; 40 ezer magyar 20 ezer masok

Magyar veszteség – ismeretlen

Török veszteség – 30ezer [ forrás; Carillo Alfonso levele 1595 november 8. , Hunyadi Ferenc Báthory Zsigmond udvari orvosa, Cyrus Spontone 1552-1610, Diego Galan (spanyol rab-evezős a törököknél 1595-ben) emlekiratai 1595 utan 1600 körül ]

 

1595-os_rejtelyes_csillag_12

 

Ugyanebben az idoben [augusztus-oktober] az erdelyi sereg masik resze Borbély György vezetésével megveri a törököket Lippánál, Borosjenőnél, Facsádnál, Bokszegnél, Gyulavarsándnál, Tótváradnál

Facsádnál Ahmed pasa 8ezer törökkel veretett meg [Sepsi Laczko Mate kronikaja 1521-1624]

Estzergomnál Mahumet beglerbég 15ezer törökkel veretett meg, akik közül elesett 5ezer [Sepsi Laczko Mate kronikaja 1521-1624]

Borbély seregét Illésházy [1592-1603] 25ezerre teszi es a torokok mellett meg 1,600 tatart mond Lippanal.

http://www.flickr.com/photos/64295643@N08/

 

CutPicture.com_2013-Mar-17_10_23_37

   Másolat - SS

 

csaladi_cimer_bathory_10

Báthory Hadi címer

 

Erdély a 16-ik század első felében 90ezres sereget tudott kiállittani 

Forras; Georg von Reichersdorff (1495-1554) – Chorographia Transylvaniae, 22-ik lap

A a 16-ik század végén és a 17-ik század elején ugyancsak 90ezres sereget tudott kiállittani Erdély (amiből 60ezer lovast)

Forrasok;

Frölich Dávid (1595-1648) – Medulla Geographiae… 1639. / Uj magyar muzeum,1859, 391-393-ik oldal – Kemeny Jozsef

Gérard Mercator (1512-1594) – Atlas minor Gerardi Mercatoris a I Hondio plurimis aeneis tabulis auctus et illustratus 1610, 148-ik oldal

Hungariae Respublica et Status 1634, 304-ik oldal [ itt ugy irja hogy Magyarorszag egyedul 60ezer lovast tudott kiallittani es Erdellyel egyutt tobb mint 90 ezret]

 

Verancsics Antal (1504-1573) szerint csak a Szekelyek 30ezer embert tudtak kiallittani a 16-ik szazadban [”ma 30ezer embert vihetnek táborba, a nélkül, hogy házaikat védelem nélkűl hagynák”]

forras;

Monumenta hungariae historica 1857., 2-ik kotet, 145-ik oldal

Kerékgyártó Árpád – Magyarország mívelődésnék története 1856., 33-ik oldal

 

Olah Miklos (1493-1568)  50ezerre teszi a hadra foghato Szekelyek szamat.

forras;

Uj magyar muzeum 1854, 461-ik oldal – Szabo Karoly – Az 1533-as Csiki szekely kronika vedelme

Szabó Károly kisebb történelmi munkái 1873., 2. kötet, 80-ik oldal

 

II. Rakoczy Gyorgy 1644-ben 70ezres magyar sereggel megy Ferdinand ellen

forras; Banlaky

II. Rakoczy Gyorgy 1657-ben egy 23ezres magyar sereget allit fel, amihez csatlakozik 20ezer kozak es 6 ezer olah

forras; Banlaky

John Turloe (1616-1668) szerint ez a magyar sereg 60ezres volt, ezen kivul 30ezer kozak es nehany ezer olah

Enyedi Istvan [17-ik szazad] szerint 40ezer kozak csatlakozott Rakoczihoz 1657-ben [forras Miko Imre]

II. Rakoczy Gyorgy 1655-ben egy 30ezres magyar sereggel megy a Valachiai hadjaratra Herica [Hiriza Vornik] ellen akit legyoz.

forras; Banlaky

 

jan 01

Győztes magyar csaták

811 Gyoztes hadjarat a bizanciak ellen; a bulgarok megsegitese Krum idejeben; Pliskai csata

836 Gyoztes hadjarat a bizanciak ellen; a bulgarok megsegitese Isbul es Malamir bulgar fejedelmek idejeben; Probaton, Bourdizon, Philippopolis elfoglalasa

862 Győztes hadjárat a bajorok-frankok ellen

893 Gyoztes hadjarat Simeon car ellen az al-Dunahoz;  Dristar-i csata [Drastar,Silistra,Durostorum,]

896 Nándorfehérvári csata,Zágráb,Posaga,Vukovár,Spalató elfoglalása

896 Veszprémi,Mosaburgi,Eisenburgi csata

897 al-dunai hadjárat; Barancs,Filippopolisz,Kleopátra,Durazzo elfoglalása

898 Vasvári,Mosaburgi csata

898 Marengo-i csata [beavatkozas Italiaba; spoleto-i Lambert kiraly oldalan]

899 Brenta folyo menti csata

 

900 Győztes bajorországi hadjárat

901 Győztes karinthiai,stiriai hadjárat

902 Győztes morvaországi hadjárat

906 Győztes szászországi hadjárat

906 Győztes bizánci hadjárat

907 Pozsonyi csata

907 Ennsburgi csata, Abach-i csata [vagy Lengenfeld-i] Regensburg kozeleben

907 Gyoztes bulgariai hadjarat

908 Győztes szaszorszagi hadjarat; Eisenach-i csata

910 Augsburgi csata

910 Eichstadt-i csata

917 Regensburgi csata,Basel elfoglalása.lotharingiai, alsaciai-i hadjárat

917 Anchialos-i [Acheolus] csata a bizanciak ellen [a bulgarok oldalan]

http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-41180/Pecheneg-Hungarian%20reconciliation.pdf

itt ir rola a 4-ik oldalon

919 Győztes szászországi es frankiai hadjárat; Bichni-i [Pücheni] csata

921 Győztes itáliai hadjárat; Bresciai, Apuilai csata [Dursak es Bogath vezetesevel]

924 Győztes itáliai hadjárat; Apuila,Calabriai,Ravenna,Terra di Lavoroi csatak, Pávia elfoglalása, franciaországi hadjárat; Provence-i csata [Szalard/Szoard/Szavard vezetesevel]

924 Győztes franciaországi,szászországi hadjárat; Mulde-i csata

926 Győztes itáliai hadjárat

927 Győztes itáliai hadjárat

927 Gyoztes bulgariai hadjarat

934 Győztes hadjárat Bizánc ellen a besenyokkel egyutt; Walandar-i csata (Anchialos-i csata) – [Al-Masudi-nak arab kronikasnak van leirasa rola]

itt ir rola Paloczi de meg ez sem a teljes leiras;

—> https://www.scribd.com/doc/98202123/Pechenegs-cumans-iasians-Steppe-peoples-in-Medieval-Hungary-A-Paloczi-Horvath

17-ik oldal

937 Győztes galliai hadjárat

943 Győztes hadjárat Bizánc ellen Attica-ig

947 Győztes itáliai hadjárat [Otranto]

949 Loa-i csata

951 Győztes galliai hadjárat; Javaulx bevetele

954 Győztes frankiai ,belgiumi,burgundiai hadjárat

955 Rajna menti csata (germánok ellen)

960 Száva menti csata (Caslav szerb fejedelem ellen)

966 Győztes hadjárat Bizánc ellen

968 Győztes hadjárat Bizánc ellen

 

1018 Gyoztes bizanci hadjarat, Caesaria elfoglalasa

1119 Gyoztes lengyel-magyar hadjarat a Kijevi-Rusz ellen

1026 Gyoztes morvaorszagi hadjarat

1028 Győztes hadjárat a bajorok ellen

1030 Győri csata

1040 Győztes hadjárat a bajorok ellen

1042 Győztes hadjárat a bajorok ellen

1051 Vértesi csata

1052 Pozsonyi csata

1053 Győztes karinthiai hadjárat

1054 Győztes hadjárat a bajorok ellen

1054 Győztes karinthiai hadjárat

1056 Gyoztes delvideki hadjarat a horvatok ellen ; a Szeremseg visszafoglalasa

1059 Győztes Bizánc ellenes hadjárat, Nándorfehérvár elfoglalása

1060 Mosoni ( Dévényi.Theben Pass-i) csata a bajorok ellen

1064 Győztes Bizánc ellenes hadjárat, Nándorfehérvár elfoglalása

1067 Győztes karinthiai hadjárat

1068 Győztes hadjárat a csehek ellen

1071 Nándorfehérvári csata

1074 Mogyoródi,Nyitrai csata (bajorok ellen)

1091 Nándorfehérvári,Zimonyi csata

1094 Győztes lengyelországi hadjárat, Krakkói csata

1095 Apuila-i csata

1096 Nyitrai,Mosonyi csata (bajorok ellen)

 

 

1102 Győztes hadjárat Dalmáciába – Spalatói,Zárai csata

1107 Győztes apuilai hadjárat; Brindisi és Monopoli elfoglalasa

1108 Pozsonyi csata

1116 Olsavai csata

1117 Zárai csata

1123 Przemysl-i csata

1129 Barancsi csata

1133 Vág menti csata (orosz-lengyel ellen)

1139 Chernigov-i csata (Kijevi Rusz)

1146 Lajta menti csata

1150 Győztes hadjárat a Kijevi Rusz ellen, Szanok-i, Przemysl-i csata

1151 Kijevi csata

1152 Szan menti csata

1155 Barancsi csata

1156 Győztes hadjárat Bizánc ellen (egy bizánci sereg megsemisitése Bulgáriában egy erdő mellet.)

1163 Zimonyi csata

1166 Batajnicai csata

1166 Gyoztes Dalmaciai hadjarat Ampod ispan (Ombód,Ompud, Ompudinus, Ambodinus) vezetesevel; Spalatoi, Zárai csata

1167 Gyoztes Dalmaciai hadjarat

1176 Győztes ausztriai hadjárat

1182 Nándorfehérvári,Barancsi csata

1183 Nis-i,Szofiai csata

1190 Trau-foki (Trogir-i csata)

 

1202 Győztes szerbiai hadjárat

1203 Erfurti csata

1203 Győztes dalmáciai hadjárat; Zara, Malconsejo elfoglalása

1210 Győztes bulgáriai hadjárat Boril tamogatasara; Vidin (Bodony), Belgrád es Barancs elfoglalása

1216 Przemysl-i csata

1217 Betszaidai csata, Damietta ostroma – II.András keresztes hadjárata

1228 Győztes bulgáriai hadjárat Bagomér ispán vezetésével

1229 Kuzminoi,Lucki csata ( Kijevi Rusz )

1230 Győztes hadjárat az osztrákok ellen; Borostyán es Langeck visszafoglalása, Geregye Pál es Türje Dénes ispánok vezetésével

1231 Yaroslav-i csata

1233 Győztes ausztriai hadjárat

1235 Lékai csata

1237-38 Győztes boszniai es hulm-i [Halomfold] hadjárat

1241 Győri csata (osztrák ellen), Trencseni,Pozsonyi,Komaromi,Fehervari,Nyitrai csata, (tatár ellen)

1241 Nagy-Kemlek-i [Kemluk] csata (tatár ellen)

1242 Soproni,Kőszegi,Pozsonyi csata (osztrák ellen)

1243 Dalmaciai hadjarat; Nonai csata

1243 Győztes hadjárat Lengyelországba

1244 Gyoztes dalmaciai es boszniai hadjarat; Spalato-i es Glasko-i csata

1245 Przemysli csata

1246 Lajta menti csata [osztrák ellen]

1250 Bécsújhelyi, Waltersdordf-i,Kirchschlag-i csata

1252 Győztes osztrák ellenes hadjárat

1253 Győztes hadjárat Ottokár cseh király ellen

1254 Győztes boszniai hadjárat

1258 Győztes stiriai hadjárat

1259 Pelagoniai [Kastoriai] csata

1261 Győztes hadjárat a tatárok ellen az al-Dunánál, Iszker menti,Bodonyi csata

1263 Győztes Bizánc ellenes hadjárat

1266 Győztes bulgáriai hadjárat, Vidin(Bodony), Vraca, Plevna elfoglalása

1268 Győztes szerb ellenes hadjárat

1270 Limbusi,Föröstöni csata,Marburg elfoglalása

1270 Győztes hadjárat az osztrákok ellen

1271 Rábca menti csata

1272 Győztes hadjárat Havasalföldre

1273 Marchegg-i,Holicsi,Gimesi,Csejtei,Németújvári,Győri,Körmendi csata

1273 Soproni,Nagyszombati,Szombathelyi csata

1273 Lósi,Detrekői ,Szentmártoni,Peresztegi,Kaboldi csata

1278 Morvamezei csata

1280 Barancsi csata

1285 Sárosi,Regéci,Torockói csata (tatárok ellen)

1286 Raba folyó menti csata (Krakkó közelében) [Kún László sereget küld Baksa György vezetésével a lengyel Fekete Leszek megsegitésére II. Konrád ellen amivel beveszik Krakkót és Szandomért]

1287 Sandec-i csata (a Szepesseg hataran) Baksa Gyorgy vezetesevel (tatárok ellen)

1291 Győztes hadjárat Albert német király ellen; Nagyszombati,Magyaróvári,Sásvári,Bécsi – csata,Rohrau,Prellenkirchen,Schwadorf,Petronel elfoglalása

1297 Győztes lengyelországi hadjárat Vladiszlav megsegitésére a csehek és glogau-i Henrik ellen

1297 Győztes hadjárat a tatárok ellen a Macsoi bansagba; Szava menti csata

 

1300 Gyoztes lengyelorszagi hadjarat

1304 Gyoztes lengyelorszagi hadjarat Lokhtek Vladislaus megsegitesere; Wiślica elfoglalasa

1304 Gyoztes csehek elleni hadjarat; Nikolsburg, Jaroslavice (Joslowitz), Ivanice (Eibenschütz), Brünn elfoglalasa

1319 Obona menti, Kolubara-i,Macsó-i csata

1319 Győztes albániai hadjárat

1322 Blisca-i csata

1323 Amade Miklós főispán győztes csatája Szlavóniában

1324 Győztes litván ellenes hadjarat Lengyelorszagba

1326 Győztes hadjárat Lengyelországba a teutonok ellen

1326 Győztes szlavóniai hadjárat

1328 Győztes ausztriai hadjárat  Laczkfi István vezetésével

Elfoglalt erődök – Marchegg, Stillfried, Raabensburg, Feldsberg,Gunzerstadt, Ullrichskirchen,Habern, Thösalt, Eggenburg, Siegharts és Weidthofen an der Thaya és más kissebb erődök.

1330 Győztes németellenes hadjárat Lengyelországba

1330 Győztes csata a tatárok ellen Halicsban

1330 Szörényvári csata (oláhok ellen)

1332 Mailberg-i csata ( a csehek ellen )

1332 Radziejov-i csata ( nemetek ellen )

1332 Győztes sziléziai hadjárat

1336 Ollersdorf-i, Kreisebug (Kreuspeyk)-i csata

1344 Gyoztes csata a tatarok ellen a Szepessegben

1345 Krakkó-i csata ( csehek ellen )

1345-46 Győztes tatárok elleni hadjárat

1347 Aquila-i, Traetto-i csata, Solmona,Venafro,Teano elfoglalasa

1348 Capua-i csata, Napoly elfoglalasa

1349 Troia-i, Benevento-i, Aversa-i csata, Lucera,Trani,Barletta,Capua elfoglalasa

1350 Aversa ostroma,Salerno,Scafati,Somma, Napoly  elfoglalasa

1351 Lodomer-i ( Vladimir-i) csata ( litvanok ellen )

1352 Laczki Endre győztes tatárellenes hadjárata Moldovába

1354 Dnyeszter menti, Bug-i csata

1354 Győztes hadjárat Uros szerb cár ellen

1355 Klissa elfoglalasa

1356 Conegliano,Asalo,Ceneda elfoglalasa

1357 Nervesa-i,Brenta-i csata, Musestre,Serravalle,Zara elfoglalasa

1359 Kruseváczi csata ( szerbek ellen )

1366 Vidini,Nikápolyi csata ( törökök ellen )

1369 Győztes hadjárat az oláhok ellen; Szoreny elfoglalasa

1377 Győztes hadjárat a törökök ellen

1383 Gyoztes lengyelorszagi hadjarat

1389 Győztes szerbiai hadjárat, Borich és Csesznik vára elfoglalása

1390 Vitovnica-i csata ( szerbek-törökök ellen)

1390 Győztes hadjárat Moldova ellen,Szucsáva elfoglalása

1391 Nagy-Olaszi és Galambóci csata (török ellen)

1392 Nagy-Zeng-i csata (török ellen)

1392 Bodonyi csata (török-oláh ellen)

1395 Győztes Havasalföldi hadjárat, Kis-Nikápolyi,Füves-Orosz-i,Csák-i csata (török ellen)

 

1405 Győztes boszniai hadjárat , Bihács-i,Szebernik-i csata

1407 Győztes boszniai hadjárat

1408 Győztes boszniai hadjárat , Dobor-i csata

1410 Győztes boszniai hadjárat, Bobovác,Kozluk,Zvornik,Srebrenica elfoglalása

1412 Udine-i,Belluno-i,Motta-i,Feltre-i csata

1413 Muglia-i,Valle de Istria-i csata

1418 Temesközi csata (török ellen)

1419 Győztes hadjárat a török ellen Bulgáriába, Nis-i, Nikápolyi csata

1421 Ostra-i,Neuburg-i csatak (csehek ellen)

1421 Kolin-i,Kuttenberg-i csata (csehek ellen)

1423 Morvaországi hadjárat, Debica,Ostrau,Hradisch,stb. elfoglalása

1423 Győztes Havasalföldi hadjárat a török ellen

1426 Galambóci csata  (török ellen)

1427 Győztes havasalföldi hadjárat a törökök ellen

1431 Bán-i, Illava-i csata (csehek ellen)

1432 Pozsonyi, Vág menti csata (csehek ellen)

1432 Győztes csata az Erdélybe betörő törökök ellen

1437 Szendrői csata (török ellen)

1437 Győztes csata az Erdélybe betört törökök ellen

1440 Nándorfehérvári csata

1441 Nándorfehérvári,Szendrői csata

1442 Szebeni csata, győztes hadjárat Havasalföldre

1442 Vaskapui csata, győztes hadjárat Havasalföldre,Bulgáriába, Iloncsa [Ialomita] menti csata

1443 Kunovicai,Kruseváci,Malcsai,Leskováci,Szófiai,Nisi csata

1444 Sumla-i. Tas-Hisszar-, Petrec-i csata

1445 Győztes havasalföldi hadjárat (oláhok-torokok ellen), Duna menti csata

1446 Győztes havasalföldi hadjárat (oláh-török ellen), Iloncsa [Ialomita] menti csata

1446 Győztes ausztriai hadjárat

1454 Svishtovi,Tarnovoi,Kruseváci csata

1456 Nándorfehérvári csata

1459 Körmendi csata (osztrák ellen)

1459-60 Győztes hadjárat a csehek ellen,Szanda-i csata, 11 vár visszafoglalása

1462 Szávai csata

1463 Temesi, Fruska-górai,Jajcai csata

1464 Srebrenica-i,Jajca-i csata

1467 Moldvabányai csata (oláh ellen)

1475 Vászlói csata (török ellen)

1476 Palánkai,Szabácsi csata

1476 Győztes moldvai-havasalföldi hadjárat a török ellen,Szeret menti csata

1477 Győztes ausztriai hadjárat (70 erőd elfoglalása)

1479 Száva menti, Sarajevoi, Jajcai csata

1479 Kenyérmezei csata

1480 Győztes ausztriai hadjárat

Neumarkt,Gmunden,Greiffenberg,St. Veit,Radkersburg,Pettau,Fürstenfeld,stb. elfoglalása

1480 Vöröstornyi csata (török ellen)

1481 Otrantói csata

1481 Harami,Galambóci,Dunai hajocsaták

1481 Mauterni,St.Pölteni (osztrák ellen)

1482 Hainburgi csata

1484-87 Győztes ausztriai hadjárat

Leitzersdorf,Bruck,Seldenheim,Dietrichstein,Stammersdorf,Klosterneuburg,Kahlenberg,Korneuburg,Ebersdolf,

Bécs,Tulln,Steinen,Feldsberg,Laa,Eggenburg,Retz,Schottwien,Mürzzuschlag,Kindberg,Bécsújhely elfoglalása

1491 Temesvári,Nagyváradi csata (török ellen)

1491 Gyoztes hadjarat a Dunantul visszafoglalasara I. Maximilian nemet-romai csaszar ellen; Szekesfehervar,Vásonkő,Sárvár,Veszprém,Ozora,Szombathely,Zágráb visszafoglalasa, Szapolyai István ausztriai hadjarata.

1491 Szapolyai István gyoztes hadjarata Albert lengyel kiraly ellen; Eperjesi csata.

1492 Nándorfehérvári,Szabácsi,Unai,Szörényvári csata (török ellen)

1493 Vöröstornyi csata (török ellen)

1494 Szendrői csata (török ellen)

1494 Nándorfehérvári csata

1494 Győztes hadjárat Szerbiába a török ellen

 

1500 Jajcai csata

1502 Jajcai, Kladovoi,Bodoni csata

1512 Győztes csata a Horvátországba betörő törökök ellen; Blinja-i csata

1512 llyéd-i (Illadia) csata (törökök ellen) Bathory Istvan vezetesevel

1513 Kosztajnicai, Dubicai csata a török ellen

1513 Győztes hadjárat Bulgáriába a török ellen Szapolyai János vezetesevel

1522 Szapolyai győztes havasalföldi hadjárata a török ellen; Grumazi csata

1522 Szapolyai masodik havasalfoldi hadjarata; Rucar-i, Didrih-i csata

1522 Klissza-i, Jajca-i csata

1523 Nagy-Olaszi csata (török ellen)

1525 Jajcai csata (török ellen)

1526 Karasicai csata (török ellen)

 

 

 

 Magyar kard (10-ik század) és a hajdúsámsoni bronzfokos

6693686963_9871bb56d9_b

5848956419_da25f8e1d7_bHajdúsámsoni fokos

forgotten_glory_by_targitaosz-d5hlgbr